Barabás Blanka
Barabás Blanka
Mindennapi betevőnket add meg nékünk ma.

Volt miért hálát adni Székelyderzsben

Mint Erdély-szerte minden unitárius egyházközségben, Székelyderzsben is az őszi hálaadás ünnepét ülték vasárnap. Az úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet, illetve kulturális programok mellett helyi termékek vására...
Becsült olvasási idő: 6 perc 51 másodperc

Ugye tény, hogy mifelénk a zenekarokban a fiúk vannak többségben, a hétvégi udvarhelyi zenei fesztiválon versenybe szállt néhány banda, melyet lány vezet, visz, ő az énekesük, és ezek közül egyik sem felejthető – a Siculus Fesztivál jubileumi kiadásának abszolút nyertesei a csajok, le a kalappal előttük. Ugyanakkor nem felejtem a fiúkat se, ezt a sok vagány fiatal zenészt, profi frontembert, tehetséges dobosokat, billentyűst, bőgőst. Fiúk és lányok, tiétek a jövő!

A Siculus Fesztivál nyitónapjától a végéig, péntektől vasárnapig árnyalódott bennem a kép a rendzvényről. Miközben most is hasonlóképpen gondolkodom és érzek iránta, mint ahogyan az első fesztiválnapról írtam és vakkantottam, úgy tartom helyesnek, ha azt is bővebben részletezem, mitől jó ez az egész. Azt gondolom, csupán

a zene miatt is ott kell lennie az udvarhelyi rendezvények kiemelt helyén, ráadásul egy olyan fórumnak, amely a helyi zenekaroknak nyújt bemutatkozási, fejlődési, kiugrási lehetőséget, pláné megilleti őt az elismerés.

Tehetségkutató ez: aki vagy akikben van valami plusz, több spiritusz, zeneileg tud újat mutatni, dalszövegírásban jobb az átlagnál, képes másokat megszólítani az alkotásával, ötletes és egyedi, az, illetve azok érdemesek arra, hogy ezen a helyen, Székelyudvarhelyen, a Siculus Fesztiválon esélyt kapjanak: nemcsak a zsűritől, hanem a közönségtől is.

Elképesztően jó érzés, hogy az erdélyi magyar zenekarok – legyenek profik vagy kezdők – palettáján van már szépen szóródó műfaji sokszínűség, úgy is, hogy még mindig több a klasszikus rockot, rock’n’rollt, alternatív rockot játszó banda. Nagyon felemelő számomra, hogy a tizen-huszonéves fiúk és lányok érzékenyek a világra, nyitottak a megmérettetésre, vállalják magukat és a gondolataikat, és mindezt abszolút értékelhető módon. Sőt, adott esetben profi szinten. Középiskolás koromban

felnéztünk rájuk és imádtuk azokat, akik ha három akkordos dalokat is, de tudtak játszani, meg tudtak szólaltatni egy hangszert,

vagy olyan apparátus volt a torkukban, hogy reggeltől estig hallgattuk volna. És ezzel most sem voltam másként, büszke vagyok ezekre a srácokra, a csajokra, akik – hadd jegyezzem meg – nem véletlenül kerültek a bandák élére, a bandákba. 

Mindhárom nap a versenyben lévő zenekarok közt jó pár visszatérő is volt, az ezer eurós díj, négy Siculus- és egy darab, ötszáz eurós közönségdíj nagyon is kecsegtető, de azt hiszem, a zsűri, Zilahi Csaba, Boros Zoltán, Balázs Imre József, Orosz-Pál Levente, Virányi Attila és Szakadáti Mátyás útmutatása, dicsérete is jó sokat ér. Ezen felül a zenekarok közös dalokat is alkottak Vizi Imre irányításával, és ez sem semmi. 

Díjeső a mieinknek!

Az eső minduntalan ott ólálkodott körülöttünk a fesztivál ideje alatt, aztán vasárnapra rendesen bele is rondított az ünneplésbe. Ez egyébként a kedvet nem szeghette,

udvarhelyi és udvarhelyszéki zenekaroknak is jutott a reflektorfényből.

Sőt, bármilyen meglepő, a díjazás utáni koncerteket is megtartották, Oláh Ibolyát sem tántorította el a cudar idő.

Szombaton a DreamFlow, az Álljunk meg!, a Vadász, az 8LightMinutes zenélt a sétatéri színpadon. Kezdtünk többen lenni, vasárnapra még izmosodott a közönség.

A kézdivásárhelyi DreamFlow korábbi Siculus fesztiválos fellépéséhez képest minőségi ugrást produkált most, az Álljunk meg! a csellóval díszítve pedig egészen dögös volt, ahogy Zilahi Csaba is fogalmazott. A Vadász Somogyi Bálinttal egyenesen felszántotta a színpadot, akkora energiát tolt a frontember a produkciókba, hogy mikor meg kellett volna szólalni, elfogyott a szusz. Hát igen, erről beszéltek az értékelésnél Orosz-Pál Leventéék, hogy míg ez kívülről rendben is van, mégiscsak kell belülről takarékoskodni az erővel, különben egy teljes estés koncertet nehéz lesz megoldani. Aztán jött az 8LightMinutes Temesvárról, és hát odatették magukat. Klasszul hangzott, és Szabó Abigél énekes igazán üdítő jelenség volt. Szakadáti Mátyás erre várt, mondta, ilyen legyen a rock, ha női hangon szólal meg, legyen lágyság is benne, de pontosság, zúzás is, mert ilyen ez a műfaj. 

Az esti koncertekre, a Shadowsra és a No Sugar zenekarra már a küzdőtér is benépesült, kellett ez. 

A brassói Arzenal, a szentegyházi Disperzit és a marosvásárhelyi Szakács Erika lépett színpadra a zárónapon, vasárnap. Az Arzenál klasszikus rockkal nyűgözte le a zsűrit, van még bennük tartalék, értékelte Virányi Attila a műsort, aztán a Disperzit hozott szép hangot, Szélyes Borókát épp ezért is jobban ki kellene emelni a dalokban, hangsúlyosabbá tenni, akárcsak a szekciók közti átmenetet – hallhatta a zenekar a zsűri tanácsát.

És végül, de épp időben befutott Szakács Erika bandája is. Kiderült, hogy a verbuvált zenészeinek autója lerobbant útközben,

de milyen jó, hogy ők voltak az utolsó fellépők, mert így kerek lett az egész, átjárt az elégedettség tetőtől talpig.

A középiskolás Szakács Erika énekel egy ideje, X-Faktor is fényezi a nevét. Csakhogy: az összes látott felvétel közül a tegnapi élő volt a legjobb élmény, ez a dzsesszes, popos keverék egy igen érdekes, izgalmas egyveleget adott, a szövegek, a szerkezet, az improvizáció, na és a kivételes előadásmód, hang úgy ahogy volt, profi volt. Mekkora az, hogy Erika az utolsó száz méteren úgy gondolta, mégsem egyedül jön a versenyre, nemrég összetrombitált néhány zenészt, akik klasszikus zenésznek készülnek, kivéve a dobost, aki csak úgy dobolgat… és hoztak valami olyat, ami abszolút kivételes. Szakadáti Mátyás meg is jegyezte, ez a Petróleumlámpa (Omega-feldolgozás) még neki is tetszik. Én ott azonmód futottam volna föl az ezer eurós nagydíjjal!

1000 eurót, stúdiófelvételre lehetőséget a temesvári 8LightMinutes nyerte. Négy csapat részesült Siculus-díjban, zenekaronként 500 eurót fordíthat stúdiófelvételre a DreamFlow zenekar, az udvarhelyi DissOrder, Szakács Erika meg a Vadász. A szintén 500 eurós közönségdíjat a Disperzit vehette át. Megérdemlik az elismerést! Jó volt részese lenni ennek a fesztiválnak!

A 10. Siculus Fesztivál szervezője a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa volt, társszervezője az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács. Partnerei Székelyudvarhely Város Polgármesteri Hivatala és a Művelődési Ház. Támogatta az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.  

Kiemelt képen: 8LightMinutes /fotó: Fülöp Attila

10. Siculus Fesztivál: Taroltak a csajok!