Tegnap este népes támogatói közönség előtt Miklós Zoltán bemutatta programját a székelyudvarhelyi inkubátorházban. A helyi RMDSZ tisztújító választásra, amelynek elnöki tisztségére pályázik, február 27-én, vasárnap kerül sor.

Miklós Zoltán tizenhét éve él Udvarhelyen, az első hét évben a Haáz Rezső Múzeum néprajzosaként, tíz éve az intézmény vezetőjeként dolgozik. Amint bevezetőjében elmondta, annyi pozitív impulzust és szeretetet kapott a várostól, hogy most, negyvenévesen, háta mögött több évnyi intézményvezetői tapasztalattal, bele kellett vágnia a közéleti felelősségvállalásba.

– Van egyfajta küldetéstudatom, mindig is számoltam azzal, hogy lesz egy olyan pillanat, amikor

a tudásfelhalmozás és tapasztalatszerzés után kilépek a nyilvánosság elé, és egyfajta vezetői szerepre pályázom

– mondta.

Olyan programmal készül, aminek az lenne a lényege, hogy egy nem létező szervezetet feltámasszanak a poraiból azzal a céllal, hogy a 2024-ben sorra kerülő választásokig az RMDSZ-en keresztül betöltsék azt a politikai űrt a városlakókkal közösen, amelynek nyertese a székelyudvarhelyi lakosság lesz.

A belső struktúrára vonatkozó feladatkör legfontosabb tényezője, hogy nyitott és befogadó közösséget, szervezetet próbálnak felépíteni.

– Az elmúlt időszakban sokan kérdezték, hogy miért nem kötöttünk partnerségeket, miért nem csatlakoztam másokhoz, de úgy vélem, hogy az én elnöki identitásom kell meghatározza majd a harmincöt tag irányelvét, amikor a választmánnyal leülünk közösen egy asztal mellé. A lokális értékek az egyik legfontosabb tényező, figyelembe kell venni, hogy ennek a városnak saját értékrendje van, akár társadalmi, politikai szempontból is – mondta.

Hangsúlyozta: a bizalom újjáépítése nélkül nem lesz szervezet. Szerinte

olyan együttműködésre van szükség, amiben hinniük kell az embereknek,

hisz szervezetet csak ezáltal lehet építeni.

– Az elmúlt hetek eseményei után kezdem hinni, hogy össze lehet rakni egy nagy csapatot, amely által regionális szinten, a vidékkel közösen gondolkodva tudjuk fejleszteni Székelyudvarhelyt. Hálózatot kell építenünk egyrészt a magyarországi kormánnyal, másrészt a Bukarestben lévő RMDSZ felső vezetésével, és minden más politikai szervezettel, aki együtt, egy cél érdekében gondolkodik – fogalmazott Miklós Zoltán. Hozzátette, egyik legfontosabb teendő a szervezetépítés, a demokratizálás, a választmányt el kell juttatni abba a fázisba, hogy a választott tagok legyenek többségben, ne azok, akik alanyi jogon lehetőséget nyertek.

– A múlt héten éppen itt, ezen a helyen osztogatták a jelöléseket, de mindenkinek tudnia kell, hogy

előválasztás nélkül senki nem lesz az RMDSZ színeiben polgármesterjelölt, amennyiben én leszek a városi elnök

– tette hozzá.

Úgy véli, hogy a szervezetépítés másik fő tényezője a területiség, hisz a tanácsban nem léteznek körzetek, megszűntették. Körzetenkénti leosztásban kell gondolkodni, nem politikai színezetben. Egyik prioritás tehát a tanácsban az öt körzet képviseletének visszaállítása, féléves gyakorisággal a gyűlések szervezése, visszajelezve a lakosság problémáira.

Miklós Zoltán szerint nagy hangsúlyt kell fektetni a szakmaiságra, ugyanakkor

az RMDSZ-nek a következő két évben konstruktív ellenzékben kell lennie, segítenie kell a jelenlegi városvezetést, hogy ne eredménytelenül teljen el ez az időszak, hisz, amint fogalmazott, vannak parlamenti képviselőink, szenátorunk, és mégsem történik nagy dolog.

Állandó szakmai munkacsoportokat hoznának létre a közbiztonság, gazdaságfejlesztés, egészségügyi és szociális háló, közlekedés, oktatás, kultúra, civil szféra, sport és ifjúság és a turizmus érdekében.

– A második pillér a társadalmi nyitás lenne, hisz harminc éve azt határozta az RMDSZ, hogy közösségszervező, építő tevékenységet folytat. Kommunikálni kell az ágazatok között, hisz a magánszféra nem úgy működik, mint az állami szféra – mondta.

Ne csak beszéljünk, hanem ruházzunk is be az oktatásba, hogy a fiatalok itthon maradjanak, vagy hazajöjjenek. Ahogy Miklós Zoltán mondta, a kulturális stratégia nem rossz, de lehetne jobb is.

– Nem mehetek el amellett, hogy Hargita Megye Tanácsa szinte semmit nem tesz az udvarhelyi kultúra támogatásáért. A múzeumokat például a többi 41 megyében a megye tartja el, egyedül Udvarhelyen van ez másképp – mondta.

A magyar vallási felekezeti egyházak által felvetett problémákra, az általuk kezelt műemléképületek finanszírozási gondjaira is figyelni kell. Székelyudvarhely és Udvarhelyszék egységesen kell lélegezzen.

Azt is elmondta, hogy

az udvarhelyszéki szervezetet egy alelnöki és egy megyei menedzseri fizetésért adták el a megyének, és rávilágított arra, hogy a helyi szervezet nem lesz életképes, ha mellőzi az udvarhelyszéki közösségeket.

– A jövőkép egy biztonságos, keresztény értékrendekre épülő, élhető Székelyudvarhely – zárta beszámolóját Miklós Zoltán.

Vasárnap öt szavazókörzetben reggel 8 órától 20 óráig tehetik le voksukat az udvarhelyi polgárok: a Kisköved utcai Fortuna üzletben, a kadicsfalvi kultúrházban, a belvárosi unitárius egyházközség termében, a Bocskai házban és a Rákóczi Ferenc utcában lévő vakok iskolájának székhelyén.