Nagy Noémi Kriszta
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Maradt a feketemunka, mindenki tudja – A felügyelők pedig résen vannak 

A munkáltatók kihasználják a lehetőségeket, a munkakeresőknek pedig gyakran mindegy hogyan, csak pénzhez jussanak a megélhetéshez. Mindenki kockáztat, a munkaadó a büntetést, a munkavállaló...
Becsült olvasási idő: 3 perc 24 másodperc

Ha jól szétnézünk a házunk tájékán, szinte minden otthonban csücsül, lapul egy plüssmaci (és van, ahol igazi is kerül). Vagy adtunk már valakinek egy medvemackót, vagy kaptunk valakitől, szeretetből.

Nemrég Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotós Medve című könyvét lapoztam, tele van gyönyörű fotókkal a medvékről, jó kis történetekkel egy-egy fotóhoz, hogy miként kapta lencsevégre az állatokat. Itt bukkantam rá egy nagyon érdekes dologra, ami elgondolkodtatott. Nem tudom, tudtátok-e, én nem, hogy honnan is származik a teddy maci.

1902 novemberében a közkedvelt amerikai elnök, Theodore Roosevelt, akit mindenki Teddynek becézett, részt vett a Mississippi–Louisiana-határviták rendezése céljából szervezett konferencián. Vadászatot is tartottak, és mivel a szerencse elkerülte az elnököt, egyik kísérője megfogott egy fekete medvebocsot, és egy fához kötözte, hogy az elnök lelőhesse.

Teddy berágott a fához kötött mackó láttán, és ahelyett, hogy lelőtte volna, azonnal utasította kísérőit, engedjék szabadon.

Másnap a Washington Post címlapján egy egészoldalas karikatúrát közölt: egy rémült kismackó kötéllel a nyakában és az amerikai elnök, amint leeresztett fegyverrel elfordul a védtelen állattól. A karikatúra aláírása: Drawing the Line in Mississippi, azaz Határvonalat húzva Mississippiben, utalva arra, hogy az elnöknek sikerült rendeznie a két szomszédos tagállam politikai határvitáját.

Az amerikai nép értette a rajz szimbolikus jelentését: az elnök védelmet nyújt a rászorulóknak, együttérez a gyengékkel, lehet számítani szeretetére. Ezt látva Morris Michtom brooklyni cukorkaárus

egy forgáccsal kitömött kismackót készített, majd kihelyezte a kirakatba. A mackó nyakába táblát akasztott; Teddy’s bear,

azaz Teddy mackója. Az üzletet megrohamozták a vásárlók, mindenki a teddy mackót akarta megvenni. Michtom ezek után felhagyott a cukorkákkal – vagy elgurultak neki –, és plüssmacik gyártásába kezdett. Roosevelt elnök pedig ettől kezdve a kabalamacival jelent meg újraválasztási kampánykörútjain, elnyerve az amerikaiak többségének szeretetét. Újra is választották. Így indult világkörüli útjára a teddy maci, és ma már a világon mindenhol minden kisgyermekre ráemeli tekintetét a gyengéd szeretetet sugárzó, pihe-puha plüssmackó. 

A teddy mackó történetét egyszer egy iskolában Dezső László is elmondta a gyermekeknek. A történet végén feltette a kérdést, hogy kinek van otthon plüssmackója. Persze minden gyermek nyújtotta a kezét. Aztán azt is megkérdezte, hogy számukra mit szimbolizál? Minden gyermek egyhangúan vágta rá, hogy a szeretetet. Végül megkérdezte, hogy mit tudnak a medvéről? Kórusban kiáltották a gyermekek, hogy az rossz és megtámadja az embereket, megeszi az állatokat, meg kell ölni! 

Ezen a ponton lesokkoltam. Nem kevés ellentmondás és képmutatás van a dologban. Mármint bennünk, felnőttekben, mert a gyermekek eme reakciója tőlünk származik. A plüssmackót „szív küldi szívnek szeretettel” és ájuldozunk tőle, de az igazi medve kapcsán csípőből vágjuk rá, hogy meg kell ölni, mert rossz! A medve nyilván egy gondolkodó lény, és rosszat akar az embernek, nem pedig az ember jelenlétére, viselkedésére van válaszreakciója. A medve rossz. De azért a medvemackó a szeretet szimbóluma szerte a világon.

Kiemelt képünk illusztráció: pexels.com

A teddy maci sztori