Add el magad! – felhívás és feladat is egyben, ugyebár. Meg hogy hol pontozzuk, az sem mindegy, mutatott rá Geszti Péter, de értékesítés tekintetében egyremegy: eladni muszáj. S hogy miért épp a magyar nyelv zsenialitását domborítom mindjárt a legelején (Geszti után szabadon)? Mert akárhogyan forgatom a minapi témákat a fejemben, ugyanoda lyukadok ki: a kommunikáció s annak módja tehet sikeressé, vagy épp emiatt maradhatsz átlagos. Pénteken konferenciáztunk az inkubátorházban, és akkor innen indítunk.

Két éves kihagyás után végre június 24-én a székelyudvarhelyi inkubátorházban konferenciára gyűltünk össze. A Harghita Business Center pontosan öt évvel ezelőtt júniusban startolt el, így aztán évfordulós esemény is volt a pénteki, de nem csak: kezdő és sokat próbált vállalkozók okosíthatták itt magukat immár élőben olyan meghívott előadóknak köszönhetően, akiknek mindenike bizonyított már marketingesként, reklámosként, előadóként, némelyike valódi nagyágyú. 

De még mielőtt Pálfi Kinga ex-alpolgármester felkonferálta volna a sztármeghívottat, Geszti Pétert – igen, őt, az énekest, dalszövegírót, reklámszakembert – az inkubátorház fenntartóinak képviseletében az udvarhelyi polgármester, Gálfi Árpád, a megyei tanács alelnöke, Bíró Barna Botond, és Oroszhegy község menedzsere, Kovács Árpád dicsérték meg a kezdeményezőket az eddigi munkájukért, és persze a konferenciáért. Sőt, videóüzenetében Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, a megye legjobb inkubátorházának nevezte a HBC-t. Szépen rezonálnak erre az elismerésre a tények: Szakács-Paál István, az intézmény vezetője a sikert számokkal támasztotta alá, vagyis eddig több mint száz vállalkozással dolgoztak együtt, jelenleg pedig negyvennyolc irodahelyiségben zajlik a munka.

Vállalkozást építeni eladás nélkül nem lehet, egy cég sikere pedig múlik az értékesítésen, az ügyfélkezelés színvonalán és a jó kommunikáción is, mondta István, és ezzel meg is adta a kezdőhangot az egész napos előadássorozatnak. 

Jó bornak nem kell cégér?   

Geszti volt a nap sztárja, ez egyértelmű, s emiatt biztosan senki nem sértődik meg. Már az elején felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az előadást segítő vetített infókat bátran fényképezzék le, lendültek is minduntalan a telefonok a magasba, és ez aztán a többi előadáson is ismétlődött. Hogyan zajlik egy ilyen konferencia vagy akár Bizniszvitamin itt a házban? – Akik eddig még nem vettek részt ilyesmin, de

most már viszket a tenyerük, hogy legközelebb megnyomják a regisztrálj-linket,

azoknak mondom: regisztrálni kell. Oszt jönni. Lesz harapnivaló helyi beszállítótól, finom kávé, víz, jó duma. Ha egyedül jönnél sem kell félni, itt mindig kerül egy ismerős, közösségbe csöppensz, nem leszel te fehérek közt európai, nyugalom, egy leszel a többiekkel, mert hasonló kérdésekkel, aggályokkal, bizonytalanságokkal vagy bizonyosságokkal fogsz rendelkezni. És ezúttal ez a jó!

Soha nem vállaltam olyasmit, amitől az emberek betegek lesznek, politikai kampányt is egyszer csináltam, mondta Geszti Péter. És mivel ezen a napon az etikus marketing is fennforgott, a mester fején találta szöget. Vagyis nem készít reklámot csak azért, mert dől a lóvé tőle. És visszatérő motívumként hangzott el egyébként az előadásokon, hogy a rövid távú bombasiker nem biztos, hogy jobb a hosszú távú, de magabiztos építkezésnél. A profit tehát ez alá rendelődik. Azt ugye senki nem vitatja, hogy ha szolgáltatásod, terméked van, és vevőt keresel rá, akkor kommunikálnod kell róla. Tehát a jó bornak is kell a cégér, bezony. Kőbe lehetne egyébként vésni, hogy a közösségi média használata kötelező.

Na már most

az a jó reklám, ami elad. Ami kreatív, de nem ad el, az lófenét sem ér,

fogalmazott Geszti. Mondj egy jó sztorit, mesélj el valamit magadról, legyél hiteles, nem baj az sem, ha nem tökéletes a dolog, de a józan paraszti ésszel kigondolt saját történettel szemben az összes marketinges bullshit, amit tanítanak, befuccsol. Célravezető, ha humorosan akarsz hirdetni, reklámozni, mert az mindig bevonz. Itt van például ez a Celeste Barber nevű ausztrál influenszer, aki megmutatta, hogy a tökéletlenség, a hitelesség sokkal kifizetődőbb bármilyen túlagyalt, túlszövegezett, megkomponált idillnél. 

Visszajött-é vagy már nem?

Mármint az, aki feltévedt a honlapunkra… Ha a fogyasztói szokásokat figyelgetjük, talán megsejthetjük, hogy mitől fog működni az eladás, hogyan tudunk jobban értékesíteni… Nem lettem volna Kállai Emánuel helyében, mikor Geszti után kell fellépni. Lényeg, hogy Emánuel szerint etikus marketing nélkül nem lehet fenntartható vállalkozást futtatni, hosszú távon nem fog működni, tehát kezdjen el minden cégvezetés és értékesítő csapat úgy hirdetni magáról, hogy az az ilyen fogalmaknak, mint hitelesség, felelősség, átláthatóság, megfeleljenek. Egyszerűen kifizetődőbb. 

„Kisöröm”, „nagyöröm”

Ha az ár a termék tulajdonsága, akkor ez ugyanolyan fontos, mint az például, hogyan néz ki –, s hogy ez mekkora igazság, most tudatosult bennem, Sipos Zoltán nyitotta fel a szemeim rá.

Szerinte az, hogy mi mennyibe kerüljön, el van hanyagolva. Ugye milyen egyszerű:

a számlázás a „kisöröm”, a csilingelő pénz meg a „nagyöröm”.

De mennyit ér a termék, mi az értéke? Először is, mi az érték? Hozta is a példát a szakember. A Magyar Értelmező Szótár alapján ez olyasmi, ami szükségletet elégít ki, és a személy vagy társadalom részéről megbecsülésben részesül. Vagyis egy aranykehely és egy fakehely létrehozása bár ugyanannyi időt igényel, mégis értékesebbnek tekintjük az aranykupát a fánál. Tehát a cél az lenne, hogy megmutassuk, a mi termékünk többletértéket képvisel. Mindazonáltal pozícionál. Szóval, jó lenne megjegyezni, az árazás stratégiai kérdés is. Fontos, hogy kinek szól, miért lesz jobb tőle az életünk, így aztán lassan-lassan közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy olyasmiként értékeljük, árazzuk a terméket, hogy mégse a saját hasznunkat sikkasszuk el.

Mindenki nőknek ad el

Adj ajándékot, mert akkor valószínű vissza is kapsz valamit, mutasd meg mások véleményét, beszéljen más a termékedről, szolgáltatásodról, avagy ne kerüljön erőfeszítésbe, hogy hozzájusson a portékádhoz, illetve csomagold sztoriba a mondanivalód: Seer László kiváló vásárlásösztönző fogásokat sorolt.

Alapvetően úgy éreztem magam az előadásokon, mint aki megütötte a főnyereményt. Kaptam valamit, melynek megszerzéséhez ugyan a saját időmre volt szükség, de ezúttal ez nem fájt. Voltak visszatérő motívumok, lévén a téma eleve adott volt, viszont a megközelítések, a részletek különböztek. Másmilyenek voltak ezen a konferencián a nőknek az előadásai, Adorjáni Noémié és Terebesi Tekláé, avagy Pálfi Éváé. Utóbbiból hadd idézek két mondatot: Mindenki nőknek ad el! Új otthont, új autót, gyógyszert satöbbi.

A férfiak ingatták a fejüket az új autó hallatán, de Pálfi Éva hozzátette: nők döntenek róla vagy női befolyásra a férfiak. Tán hogy hány lóerős és milyen motor legyen, ezeket a részleteket hanyagolják a nők, de hogy a színe milyen legyen az új járgánynak, tuti, hogy a nők döntik el.  

Majd megszokja. Ööö, nem!

Nem véletlenül hagytam Kádár Magort az itt írt történet végére. Így kerül pont az i-re. Employer Branding – az újgenerációs munkavállalók igényei, ez volt a címe az előadásának, s de jó lett volna, ha a nagyöregek is hallják, amire a globális, illetve erdélyi felmérések alapján rájöttek a szakemberek. Tehát: a Z-geneknek mi a kihívás, ha elszegődnének dolgozni? – ez kicsit sántít így, az elszegődést kell megmagyarázni. Az van ugyanis, hogy ezek a fiatalok,

az első globális nemzedék inkább projekteket vállal, minthogy napi nyolc órát gürizzen a hét öt napján.

Inkább négy napot dolgozna, fizetésemelést kér, meg évi inflációs indexálást a bérére. Rugalmas munkaprogramot szeretne, nem kell feltétlenül fix munkapont sem, fontosak az új impulzusok, fontos számára a jó csapat, a tréningek, de főleg a jó hangulat és a vidámság.

Legkeresettebb kompetencia mifelénk az alkalmazkodó készség, mondják, és hogy jön a fiatal, aki talán felszínes, nem bír egy helyben ülni, nem kitartó, de majd mi, tapasztaltak, betörjük, és majd megszokjaaaaa…  Magor szerint NEM, ez velük nem fog működni. Hamarabb elmennek, minthogy beszokjanak. A helyzet az, hogy megfordult a történet, nem a szülő tanítása releváns, ez a generáció már otthonosabban mozog a mostani (nevezzük digitálisnak) világban, mint szüleik. 

Kiemelt kép: Magyari Hunor