Nagy Noémi Kriszta
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Minden eddiginél nyüzsgőbb adventi vásárral várnak a waldorfosok

Tavaly csak az online térben, idén azonban a valóságban is megnyitja kapuit a székelyudvarhelyi Kerekerdő Waldorf Iskola és Óvoda adventi bazárja november 26-án, Székelylengyelfalván....
Becsült olvasási idő: 6 perc 26 másodperc

Ezen a héten is különleges koncerttel készültek a komolyzene-kedvelőknek a székelyföldi filharmonikusok. A Budapest Fesztiválzenekar Kamarazenei Műhelyének estjére, Barangolás a kamarazene világában címmel várnak ma a székelyudvarhelyi Művelődési Házba.

Mielőtt szót ejtenénk a fesztiválzenekar kamara formációjáról, előbb a ma este felcsendülő darabokról, F. Mendelssohn-Bartholdy, Antonin Dvorak,  Bartók Béla, Orbán György műveiről írnék pár sort. Múlt héten kiemeltem egy magyar zeneszerzőt, akiről részletesebb infókkal szolgáltam, ezen a héten folytatom ezt a jó szokásomat, és ma Orbán György munkásságából fogok kis gyorstalpalót tartani.

Orbán György erdélyi, pontosabban marosvásárhelyi születésű zeneszerző, zenepedagógus, jelenleg Magyarországon él. Az egyik legtöbbet játszott kortárs magyar zeneszerző. 

Az avantgarde zenei irányzatok után a neoromantika felé fordult, a népzenei, filmzenei, dzsesszes és kortárszenei elemek mellett előszeretettel merít a múlt hagyományaiból: tudatosan visszanyúl a korábbi zenetörténeti korszakok hangzás- és formaideáljaihoz, és nem veti meg a tonalitás rendszerét.

A tonális gondolkodásról ugyanis úgy vélekedik, hogy az emberi világ természetes része, amelynek jelentősége semmilyen erőfeszítéssel nem szüntethető meg, az atonális zenei irányzatok legfeljebb kiegészíthetik ezt a világot.

Orbán György neve elsősorban vokális, azon belül kórus- és oratorikus kompozícióiról vált ismertté, de életműve – stílusforrásaihoz hasonlóan – igen változatos, hiszen hangszeres és színpadi műfajokban is alkot. A kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, majd tanított, Magyarországra való költözését követően az Editio Musica Budapest zenei szerkesztője, illetve a Zeneakadémia professzora lett. Munkásságát többek között Bartók–Pásztory-, Erkel-, Artisjus- és Kossuth-díjjal is elismerték. Selmeczi Györggyel, Vajda Jánossal és Csemiczky Miklóssal együtt tagja a Négyek néven emlegetett, zeneszerzői csoportnak. 

Zenész körökben, kimondva-kimondatlanul az ő évének tartják a 2022-es évet, mivel idén ünnepli 75. születésnapját.

Érdekességképpen a nagyapja,

Seprődi János volt az egyetlen Kolozsváron, akit Bartók Béla felkeresett még valamikor 1910 előtt, ugyanis folklorista tanárként előbb jelent meg írása a magyar népdalról, mint Bartóknak. 

Budapesti Fesztiválzenekar

Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor 1983-ban Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes a kezdetektől a lehető legigényesebb muzsikálást és a közösség sokoldalú szolgálatát tűzte ki célul. A BFZ-t a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. Az Argentin Zenekritikusok Szövetsége 2016-ban nekik ítélte oda a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismerést, idén október 5-én pedig az év zenekarává választották Londonban a Gramophone-díj gálaeseményén. Azzal, hogy elnyerték a legrangosabb komolyzenei szakmai lap elismerését, megelőzték például a Bécsi Filharmonikusokat vagy a Bajor Állami Zenekart.

Az együttes innovatív koncertjei világszerte híresek. Az Autizmusbarát Kakaókoncertek, a Titokkoncertek, a zenei maratonok, a fiatal felnőtteket megcélzó Midnight Music, a Concertino sorozat, a hátrányos helyzetű gyermekeket integráló TérTáncKoncert, az ingyenes Közösségi Hét és a Müpával közös szervezésű Európai Hidak fesztivál mind egyedülálló program. Tagjai színvonalas kamarazene-sorozatoknak is a részesei, mint például a BFZ Vasárnapi kamarazene vagy a BFZ Fővárosi kamarazene sorozat.  

A BFZ működésének állandóságát a Magyar Állam és Budapest Főváros támogatása biztosítja.

Budapesti Fesztiválzenekar Kamarazenei Műhely

Gál-Tamási Mária (hegedűművész) Kolozsváron született. Hegedűművészi diplomáját a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerezte, ezt követően a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmónia, majd a Brassói Filharmónia első hegedűse lett. Magyarországi áttelepülése után a Honvéd Szimfonikus Zenekar koncertmestere és a Budapesti Kamaraopera produkcióinak közreműködője volt. Ebben az időszakban tagja lett a Camerata Transilvanica Kamarazenekarnak is. 

1994 óta a Budapesti Fesztiválzenekar művésze. Romániai és magyarországi zenekarok mellett a BFZ szólistájaként is több ízben fellépett. 

Gál-Tamási Anna (hegedűművész) Budapesten született. Tizenkét éves korától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem „különleges tehetségek” osztályának növendéke volt. 2018-ban és 2020-ban kitüntetéses hegedűművész diplomát szerzett. 2021-ben szintén kitüntetéses tanári diplomát szerzett az egyetemen és sikeresen felvételizett a bécsi Hochschule für Musik und darstellende Kunst Wien zeneakadémia posztgraduális képzésére. Számos zenei verseny díjazottja, számos nemzetközi kurzus és zenei fesztivál résztvevője volt. 2022-ben sikeres próbajátékkal a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának művésze lett. Rendszeresen részt vesz a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusainak különböző kamarazene produkcióiban.  

Polónyi István (hegedűművész) 1965-ben született Szolnokon. 1989-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneakadémián. 1986-tól 1989-ig a Budapesti Vonósok Kamarazenekar hegedűművésze, 1989 és 1992 között a portugáliai Regie Cooperativa nemzetközi szimfonikus zenekar tagja volt. 1992 óta a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola hegedű- és brácsatanára, 2010-től hegedű-tanszakvezetője. 1997 és 2002 között a Magyar Virtuózok Kamarazenekar, 2002 óta a Weiner-Szász Kamarazenekar szólamvezetője. Rendszeres közreműködője a Budapesti Fesztiválzenekar produkcióinak. 2018-ban kiemelkedő tanári munkájáért MOL Mester-M díjat kapott.

Liptai Gabriella (csellóművész) Kecskeméten született. A helyi Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában kezdett csellózni, diákként több országos versenyen nyert díjat. 1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi előkészítő tagozatán tanult, majd 1991-től a budapesti Zeneakadémia növendéke lett. 1996-ban diplomázott. A MÁV Szimfonikus Zenekarban szólamvezetőként eltöltött két év után, 1999-től a Budapesti Fesztiválzenekar cselló szólamának tagja. Rendszeresen közreműködik a BFZ kamarazene-sorozatain és fesztiválokon. 2021-ben a Fesztiválzenekar Végh Sándor Versenyének egyik győztese.

2022. október 28, péntek, 17 óra
Nem bérletes hangverseny, jegyek elővételben a Művelődési Ház pénztáránál vásárolhatók. A szokottól eltérően a hangverseny nem 18, hanem 17 órától kezdődik, és nem a Városháza Szent István Terme, hanem a Művelődési Ház koncertterme a helyszín.

Kiemelt képünk: pexels.com

Amikor Budapest házhoz jön