Papp Ágota
Papp Ágota
„Szeretem az emberi történeteket és az egyszerű, tiszta szavakat”

Maradt a feketemunka, mindenki tudja – A felügyelők pedig résen vannak 

A munkáltatók kihasználják a lehetőségeket, a munkakeresőknek pedig gyakran mindegy hogyan, csak pénzhez jussanak a megélhetéshez. Mindenki kockáztat, a munkaadó a büntetést, a munkavállaló...
Becsült olvasási idő: 6 perc 42 másodperc

Milyen tünetei vannak a gyermek- és fiatalkori depressziónak? Miért nehéz felismerni, illetve mit tegyünk, ha gyermekeinken, fiataljainkon észleljük a betegség tüneteit? – nemrég tették közzé a 2021-es Hungarostudy eredményeit, melyekről az online is elérhető Kapocs folyóiratban olvashatunk. A magyar népesség népegészségügyi szempontból legjelentősebb problémáinak kutatására irányuló felmérés többek közt a fiatalok körében előforduló depressziós tüneteket is vizsgálja. Ez hozott el ide.

A felmérés adatai alapján elmondható, hogy a korábban megfigyelthez képest megduplázódott a kezelésre szoruló depressziós fiatalok száma, de a tanulmány azt is megerősíti, hogy a társas támogatás nagyobb mértéke enyhébb depressziós panaszokkal jár együtt. Érdekes az is, hogy pozitív irányú összefüggés mutatkozik a depressziós pontszámok és aközött, hogy a megkérdezett fiatal hány covid-fertőzésen átesett személyt ismert. Minél több ilyen személyről volt tudomása, annál magasabb pontszámot ért el a depressziót mérő skálán.

Az adatok ismét felhívják a figyelmet arra, hogy létező, nem bagatellizálható betegségről van itt szó. Mit tudunk a depresszióról, hogyan viszonyulunk hozzá?

Felismerését nehezítheti az az előfeltételezés, miszerint gyermek- és ifjúkorban nem diagnosztizálható.

Az elmúlt két évtizedben azonban sok olyan adat került napvilágra, amely bizonyítja, hogy létezik depresszió gyermek-, illetve serdülőkorban is, és rendkívül sürgető, hogy ebben a korcsoportban is felismerjük és sor kerüljön a kezelésre.

Amikor valaki meghallja azt a szót, hogy depresszió, legtöbbször egy szomorú, kedvtelen ember jut eszébe, aki sarokba húzódva próbálja átvészelni ezt a sötét időszakot. Azt is gyakran halljuk fiataloktól, hogy „olyan depis vagyok”, ami általában szomorú, melankólikus hangulatra utal, de azt is sejteti, hogy ez az állapot viszonylag rövid időn belül, önmagától elmúlik. Hangulataink változékonyak, ami teljesen rendben van, nem kell azonnal kétségbe esni, ugyanakkor vannak esetek, amikor nem szabad figyelmen kívül hagyni. 

Akik depressziótól szenvednek, hosszan beleragadnak egy-egy életérzésbe, mindegyre visszatérnek ehhez, ez meghatározza, befolyásolja kapcsolataikat, mindennapjaikat.

Ez egy pszichiátriai betegség, ami olyan állapotot jelöl, amelyben a tevékenységek iránt tartósan csökken az érdeklődés, fáradtság, energiahiány mutatkozik, értéktelennek érzi magát az egyén, csökkent gondolkodási, összpontosítási képesség jellemzi. Súlyosabb formájában még a mozgás, a mindennapi rutinfeladatok elvégzése is nehézséget jelent. Hetekig, hónapokig megmaradhat ez az állapot. 

Tehát ha gyermekünknél tartósan nyomott hangulatot észlelünk, érdemes jobban figyelni, hogy vajon mi és miért történik. Ha nincs változás, külső segítséget kell kérni, hiszen a depresszió a gyerekeket, fiatalokat sem kíméli. Ebben az életkorban az alábbi jelek utalhatnak depresszióra:

  • közömbösség, örömre való képtelenség,
  • visszahúzódás,
  • bűntudat,
  • önértékelési problémák, düh,
  • fáradékonyság, alvászavarok,
  • iskolai teljesítmény romlása,
  • öngyilkossági gondolatok.

Az öngyilkosság rizikótényezői között az első helyen áll ez a betegség! Mintha „elfáradna a lélek”. A reménytelenség érzése pedig gyakran vezet egyetlen „megoldásként” öngyilkossághoz.

Mitől „fárad el a lélek”, milyen tényezők hajlamosítanak egy gyereket, fiatalt a betegség kialakulására?

Fontos tényező az attitűd. Gyakori a maladaptív attitűd: nem építő, ellenséges viszonyulást jelent a világhoz, az egyén önmagával szemben is negatív. Általában csak későn jön rá a szülő, a pedagógus arra, hogy ez milyen nagy mértékben határozza meg a fiatal életvitelét, elmaradhatnak a kortárskapcsolatok, a barátok, a szociális megerősítés. 

Gyakran említett tényező a negatív gondolkodásmód, és

a leginkább kielégítő magyarázatot a kognitív irányzat adja.

Eszerint a negatív gondolkodásmód okozza a depressziót, ami kognitív torzítások, automatikus gondolatok formájában mutatja meg magát, azaz jól ismert gondolati mintázatokat jelent. 

Hogy belepillanthassunk, milyen mértékű szenvedést okozhat a betegség, álljon itt néhány idézet depressziós személyektől: „Én vagyok a világ legszerencsétlenebb embere. Ha érzéseimet egyenlő arányban szétosztanám az emberek között, egyetlen mosolygó arc se lenne.” (Abraham Lincoln, 1841) „Semmit sem tudok rendesen megcsinálni, mindenkinek csalódást okozok” – halljuk az iskolában, és ha türelmesen végighallgatjuk a diákot, kiderül, nem múló hangulat áll mögötte, hanem a mindennapokat meghatározó állapot.

A felsorolt tényezők mellett fontos arról is beszélnünk, hogy a fiatalokra nagyon sok teher nehezedik napjainkban. A már említett kutatás, a Hungarostudy adatai is rámutatnak például arra, hogy a környezetszennyezés és az élővilág kipusztulása miatt érzett fenyegetettség mértéke is emelkedett, de beszélhetünk a genderideológia túlzott térnyeréséről, a naponta áradó, leterhelő hírek hatásairól. Mindennek olyan üzenete van, hogy valami nem jól történik, valami elromlott. Egy életútja elején lévő fiatalnak szorongató érzés lehet ebbe a világba kilépni. Az identitás formálódásának intenzív időszakában biztos pontok, támpontok, követhető felnőtt minták kellenek, egyenes, megbízható értékek, csoportok, közösség, ahová tartozni lehet.

A depresszió gyógyítható, de ahhoz, hogy ez megtörténjen kezelés, terápia kell.

Ha azt látjuk, hogy a mindennapokat átitatja, meghatározza a kialakult állapot, segítséget kell kérni! A kezelés gyermekpszichológus, illetve gyermekpszichiáter feladata.

Jó támpontokat adhat a szülőknek a már sok iskolában működő pszichopedagógiai kabinetben dolgozó pszichológus,

aki megértéssel tudja követni a diák életét az iskolában, érzékenyíteni tudja a pedagógusokat a problémája iránt, illetve információkat adhat az ellátórendszerről. 

A leghatékonyabb kezelési eljárás a kognitív viselkedésterápia, ami a fent említett gondolkodási hibák okozta folyamatok megváltoztatásán alapszik. 

A korai felismerés nagyon lényeges. Ha észlelhetőek a felsorolt tünetek, akkor is, ha még nem árasztják el teljesen a gyermeket, érdemes őt figyelemmel kísérni, és segítségért fordulni. 

Mindig kell figyelnünk a védőfaktorokra is

Éspedig: az általános jó egészségi állapot, az önbecsülés, a tevékenységek közepette érzett öröm, a pihentető alvás, az elégedettséget nyújtó kortárskapcsolatok, a szórakozás stb. mind része lehet a prevenciónak. Nézzük meg, gyermekeinkről, fiataljainkról milyen mértékben mondhatjuk el mindezt. Hiszem, hogy egymásra figyelésen, szereteten, elfogadáson alapuló kapcsolatokban képesek vagyunk támogatni őket, így elképzelhető a súlyosabb állapot megelőzése is. 

Kiemelt képünk illusztráció: pexels.com

Amikor neki nehéz: a gyermek- és fiatalkori depresszió