Barabás Blanka
Barabás Blanka
Mindennapi betevőnket add meg nékünk ma.

Akcióban: Kérd, hogy ellenőrizzen a fogyasztóvédelem!

Újdonsággal rukkol elő a fogyasztóvédelem: immár a vállalkozók is kérhetik, hogy ellenőrizzék gazdasági egységüket, és így egyfajta kiképzésen esnek át, hisz első ízben nem...
Becsült olvasási idő: 4 perc 29 másodperc

Úgy gondolják az emberek, a vállalkozók, hogy manapság a közöny, az időbeosztás, a válság okozta válság, a talpon maradás jelenti a legnagyobb kihívást az életükben, a bizniszben. Legalábbis ezeket a válaszokat adták azok, akik Szabó Péter gyorstalpalóján jelen voltak a székelyudvarhelyi inkubátorházban. A magyarországi motivációs előadó, tréner mielőtt Csíkszeredában előadást tartott volna tegnap este, udvarhelyi kitérőre is szakított időt Szakács-Paál István házigazda hathatós közbenjárására. Az esemény szempontjából az sem volt mellékes, hogy a bevételt jótékony célra fordítja a Harghita Business Center. 

Szabó Péter a fenti kihívásokra egy sokkal távolabbi, de meggyőződése szerint sokkal lényegesebb megközelítésből igyekezett megoldásokat kínálni. Szerinte a hit és a nézőpont, avagy hogy mit veszünk észre a világból, mit vagyunk képesek és hajlandóak meglátni, az a nyitja az egésznek. Magyarán sok mindennek ez a kulcsa: a sikernek, a jólétnek, az elégedettségnek, a rugalmasságnak, gyarapodásnak stb.

A változás, avagy a válság érzékelése olyan természetű, ami szoros összefüggésben van azzal, hogy mi van a fejünkben… Ezért fontos az, mondta, hogy a hitünk, a nézőpontunk mire épül, illetve mire tudunk vagy akarunk koncentrálni. Például

az, hogy adott esetben saját magadra feltennéd-e az összes pénzedet, elég sokat elmond arról, hogy hiszel-e magadban.

A hit ugyanis mindent visz, állítja a tréner. Hogy az a misszió, az az ügy, amit képviselsz, arra feltennéd-e mindened. Például Szabó Péter önmagára, sőt, Szakács-Paál Istvánra is simán feltenné a pénzét, ha lenne ilyen részvény a tőzsdén. Mert az ember ezt elsőre tudja, mondta Szabó Péter. Ilyen az első benyomás, amit kétszer nem lehet eljátszani. 

Brian Tracy spirituális tanítót és neves motivációs előadót tartja mesterének – és ennek itt hangot is adott –, akiről ugye tudni lehet, hogy az elme alkotó erejét dicséri, avagy az elme teremtő hatalmát. Tehát nem véletlen, hogy akár tapasztalataira, akár saját életútjára (árokásóból, pincérből, aztán marketingesből nemzetközileg ismert, sikeres motivációs előadó) alapoz, mikor azt mondja, hogy mielőtt válsággal, a körülményekkel, mással foglalkoznál, a hit mércéjére kell magad állítani. A projekció a másik kulcsfogalom, vagyis az, hogy eleve mit vársz el valamitől, ahogy ez is döntő pont a dolgok alakulásában: a döntés. A döntésed, ami független attól, hogy válság van-e vagy nincs. Amikor azt mondod, hogy hátha összejön, vagy most nem olyan könnyű és nem kedvezőek a körülmények, akkor

inkább nem akarod, hanem vakarod…

A biztonság alapvető szükségletünk, de ez magában rejti a kiszámíthatóságot, sőt, akár az unalmasat is. Eközben a másik oldalon rejtező kiszámíthatatlanság kihívásokkal kecsegtethet. Ahol a veszély, ott a lehetőség, és minél nagyobb a veszély, annál nagyobb a lehetőség, folytatta az előadó. Majd egy retorikai kérdéssel fejelte meg: Van ma veszély a világban? (Akkor hát, az aggódással leszámolva, és a kreatív izmokat latba vetve kiaknázandó lehetőség is van.) 

Min múlik, kérdezhetjük, hogy valakinek hiszünk vagy sem? Én – bevallom – sosem hallgattam Szabó Pétert, Brian Tracyt igen. Az előadással főleg olyanokat szólított meg a szervező, akik idén már vettek részt idén HBC-eseményen, a szimpatizánsokat, ugyanakkor nem rejtették véka alá az inkubátorház munkatársai, hogy igenis kíváncsiak a tréner előadására – a puding próbája az evés… Tegnap minimum el tudta dönteni mindenki, aki jelen volt, vagy nyolcvanan, hogy akar-e hinni a megosztó Szabó Péternek, vagy sem. Biztos vagyok abban, hogy aki fogékony az ilyesmire (lásd. az elme teremtő ereje), az kapott Szabó Pétertől egy löketet arra, hogy a saját dolgait más oldalról is megnézze. Aki nem fogékony, aki rezisztens, aki szkeptikus, az maximum kacagott a sztorikon, de nem hiszem, hogy unatkozott. Azt gondolom, amit nem vesz be a gyomrunk, az még másnak lehet fogyasztható, illetve azt is, hogy a közhelyek attól azok, amik, hogy általában igazak. Na ez is közhely. Summa summárum, ami a kilóg a sorból, attól még szintén igaz lehet.    

Fotó: Fülöp Attila

Az első benyomást kétszer nem lehet eljátszani