Nagyálmos Ildikó
Nagyálmos Ildikó
A hétköznapi élet, az eltűnőben lévő vidéki ember érdekel. Hátha sikerül átmentenünk és újraértelmeznünk a múlt egy kis darabkáját példaértékű életek felvillantásával.

Maradt a feketemunka, mindenki tudja – A felügyelők pedig résen vannak 

A munkáltatók kihasználják a lehetőségeket, a munkakeresőknek pedig gyakran mindegy hogyan, csak pénzhez jussanak a megélhetéshez. Mindenki kockáztat, a munkaadó a büntetést, a munkavállaló...
Becsült olvasási idő: 4 perc 25 másodperc

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ma délelőtt hivatalosan is használatba adta az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületnek az egyházi tulajdonban lévő ingatlanokat, amelyekben önálló, magyar tannyelvű, bentlakással rendelkező, speciális oktatási intézmény kezdheti meg működését a következő tanévben.

A Szentírásban szereplő, vak Bartimeusról nevezték el az egykori készruhagyártól megvásárolt épületekben helyet kapó központot. A magyar kormány 500 millió forintos támogatásának köszönhetően otthonra lelt így az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület kezdeményezésére létrejött, magyar látássérültek iskolája.

Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület gazdasági tanácsosa szerint

egy elhanyagolt ügy kézzelfogható eredményét mutathatják fel,

néhány ember álma kezd valóra válni, és örülnek, hogy ebben partnerséget vállalhattak.

Kató Béla református püspök elmondta: az erdélyi magyar református egyház történelme során mindig is szívén viselte az oktatást, az elmúlt tíz esztendőben különösen sokat tettek azért, hogy minden magyar anyanyelvű oktatásban részesülhessen.

– Az is fontos volt számunkra, hogy jó körülményeket teremtsünk, ezért első számú prioritásnak tekintettük az iskolák építését, fejlesztését. Ebben a nagy-nagy igyekezetünkben nem került látókörünkbe a látássérültek problémája. Minden nap fel kell tennünk a kérdést, hogy mi miért látunk? Mire kaptuk azt a lehetőséget, hogy lássunk?

Nem mehettünk el egy ilyen kérés mellett segítségnyújtás nélkül.

Majd a hétköznapok, az elkövetkezendő évek mutatják meg, hogy milyen iszonyatosan nehéz életképes, fenntartható, támogatott intézménnyé válni. Továbbra is az ügy mellé állunk, de ez nem csak a református egyház kötelessége, hanem minden erdélyi magyaré – fogalmazott a püspök, majd Isten áldását kérve az intézményre, átadta az illetékeseknek, Butu Arnoldnak és Máthé Zsoltnak az alapító okiratot, illetve a magyarországi református vakmisszió révén tíz, Braille-írással nyomtatott Bibliát.

Butu Arnold, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke háláját fejezte ki az összefogásért.

– Senki sem annyira vak, mint az, aki nem akar látni. Az elmúlt 101 évben az erdélyi látássérült gyerekek nem járhattak olyan intézménybe, ami megillette volna őket. Nem volt összefogás, közös akarat, és most adjunk hálát, hogy itt lehetünk – mondta.

Gálfi Árpád polgármester meghatározó alapkőletételnek nevezte az eseményt, majd arról biztosította az iskolaalapítókat, hogy minden segítséget megadnak a helyi önkormányzat részéről, hogy megfelelően működhessen az intézmény.

Bíró Barna Botond felhívta a figyelmet: ilyenkor töltődik fel tartalommal a szlogen, hogy minden magyar számít.

– Az a célunk, hogy a felnövő generációnak a legjobb körülményeket tudjuk biztosítani a tanuláshoz. Épp a nemlátók egyesülete nyitotta fel nagyon sokunk szemét, hogy vannak olyan magyar fiatalok, akiknek szükségük van külön odafigyelésre. Naponta tapasztalom, hogy önhibájukon kívül speciális foglalkozásra szoruló gyerekek mennyire értékesek – mondta a megyei tanács alelnöke, és hozzátette: a továbbiakban is segítik a nemlátók egyesületének munkáját, hogy az itt tanuló fiatalok is teljes életet élhessenek.

Percze László konzul a magyar kormány képviseletében szólalt fel: „Különleges eseményen vehetünk részt, ahol különleges gyerekek számára nyújthatunk támogatást. Nagyon fontos, hogy ezeket a gyerekeket integráljuk a társadalomba, hogy ne csak egy kisebb közösségnek, hanem a nemzetnek is megbecsült tagjai legyenek.”

A tervek szerint a vakok iskolája a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumhoz fog tartozni, Tőkés Zsolt igazgató ezt erősítette meg a jelenlévők előtt, majd kiemelte a tavaly érettségizett Kovács Tamás példáját, aki született vakként az iskola egyik kiemelkedő tanulója volt, és jelenleg a teológián tanul.

Az ünnepi beszédek után a jelenlévők körbejárták a Rákóczi út 40. szám alatti ingatlanokat, ahol már jövő tanévtől elkezdődhet a speciális oktatás az erdélyi magyar nemlátó gyermekek számára.

Fotó: Fülöp Attila

Bartimeusról kapta a nevét – Használatba adták a nemlátók leendő iskolájának épületét