Antal Orsolya
Antal Orsolya
,,Akinek nincs humorérzéke, soha nem bocsát meg annak, akinek van." Richard Osman

Akcióban: Kérd, hogy ellenőrizzen a fogyasztóvédelem!

Újdonsággal rukkol elő a fogyasztóvédelem: immár a vállalkozók is kérhetik, hogy ellenőrizzék gazdasági egységüket, és így egyfajta kiképzésen esnek át, hisz első ízben nem...
Becsült olvasási idő: 2 perc 56 másodperc

Keresztúton című táncszínházi előadásával vendégszerepel Székelyudvarhelyen a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház. Erdély legfiatalabb, 2007-ben alapított hivatásos táncegyüttese a hányatott sorsú bukovinai székelyek két és fél évszázadnyi történetét, hosszas, kényszerű vándorlását állította színpadra.

„Harcunkat megharcoltuk – mindig magunkért, sohasem mások ellen –, utunkat végigjártuk, hitünket megtartottuk, s a hitünk megtartott minket” – így vallott megmaradásukról, magyarságuk és hitük megtartásáról egy idős bukovinai bácsi, idézve Pál apostolt, és hozzátéve saját hitvallását.

A bukovinai székelyek szenvedéstörténete a 18. század végén, a madéfalvi veszedelemmel kezdődött: Csíkból, a Gyimeseken át Moldvába, majd Bukovinába vezetett útjuk.

Innen a több mint száz év alatt öt erős faluközösséggé alakult népcsoport, a világháborúk miatt újbóli költözésre kényszerült. Előbb Bácskába, majd Tolna megyébe telepítették őket, de mára élnek leszármazottaik Kanadában és Brazíliában is, illetve Erdélybe is szép számban telepedtek vissza. Előttük, a reménytelen körülmények, megannyi kényszerű vándorlás és újrakezdés közepette identitásukat megőrző bukovinai székelyek előtt tiszteleg a Bekecs táncegyüttes legújabb előadása. 

A Keresztúton ötlete Tőkés Csaba Zsolt sepsiszentgyörgyi koreográfus és a nyárádszeredai együttes egy korábbi, közös munkája, a trianoni emlékműsor alkotása közben vetődött fel – számolt be Bedő Barna, a Bekecs vezetője –, amikor az Ember az emberteleségben című előadás Kárpát-medencei turnéján a bukovinai székelyek leszármazottaival találkoztak.

Tánctörténeti kurzust is lehetne építeni a bukovinai székelyek hagyatékára: a 18. századi elemektől kezdve, vándorlásuk során amerre éltek, a sokféle vidék zenéjét, táncait beépítették, saját ízlésükre alakították. Ugyanez elmondható a viseletükről is, hiszen csak például a férfiak viseletében a harisnyától a bő gatyáig, a priccses nadrágig minden megfigyelhető – teszi hozzá Tőkés Csaba Zsolt.

A június elején bemutatott darabot a nyár folyamán a bukovinai székelyek lakta településekre is elvitte a Bekecs Néptáncszínház – szám szerint huszonnégyre –, Moldvától kezdődően Erdélyen és Partiumon keresztül egészen Tolna megyéig. 

„Végigsírták az előadást a még élő érintettek és leszármazottaik, évről évre beazonosították a vándorlás helyszíneit,

eseményeit. De a táncosok számára is maradandó élményt jelentett” – számolt be a rendező-koreográfus.

A Keresztúton zenéjének szerzője, szerkesztője Pál István Szalonna. Az előadást november 25-én csütörtökön 19 órától a Művelődési Házban láthatja a székelyudvarhelyi közönség.

Fotók: Dusa Gábor /Bekecs Néptáncszínház

Bukovinai székelyek Udvarhelyen