Miklós Dalma
Miklós Dalma
Összefüggéseket keresek, naprakész maradok, kielégítem a kíváncsiságomat, mindeközben rajongok a művészetekért.

Ami kreatív, de nem ad el, lófenét sem ér!

Add el magad! – felhívás és feladat is egyben, ugyebár. Meg hogy hol pontozzuk, az sem mindegy, mutatott rá Geszti Péter, de értékesítés tekintetében...
Becsült olvasási idő: 8 perc 11 másodperc

Csata Ágnes a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tizenkettedikes tanulója, kiváló énekes, aki az elmúlt években számos nemzeti versenyen részesült már elismerésben. Legutóbb az országos olimpiászon nyert első díjat klasszikus kántó kategóriában. A megmérettetésen szerzett élményekről, a sikerről és a szakmai tervekről beszélgettünk az énekessel és felkészítő tanárával, András Ildikóval. 

A fiatal énekesnő Gyergyócsomafalván született, és már gyerekkora óta jelen van életében a zenetanulás és a táncművészet. Édesanyja régóta tagja a helyi kórusnak, lelkesedése a lányára is átragadt, akinél a kezdeti szabadidős tevékenység lassan hivatássá formálódott. Hatéves korától a gyergyócsomafalvi római katolikus egyházi kórus tagja lett, majd tizennégy éves koráig a templom karában tevékenykedett. Négy, zeneiskolában töltött év után az elért eredményt áthatja az elhivatottság és az éneklés szeretete. Ágnes számos versenyen részt vett az elmúlt években, néhányat ezek közül az online térben szerveztek. Kivétel nélkül szép eredményeket ért el, legutóbb országos első díjban részesült.

A versenyekben lehetőségeket lát, illetve kihívást a fejlődésre

A fiatal énekes április 20-án lépett színpadra a temesvári Ion Vidu művészeti középiskolában, az országos megmérettetésen. Felidézte, hogy a zsűri tagjaiban az operaénekesi szakma legnagyobbjait látta viszont, sőt, a versenytársak ugyancsak a népszerű romániai zeneiskolák legjobbjai közül kerültek ki.

Ágnes feladata volt, hogy ne csak tehetségével, hanem színpadi jelenlétével is belopja magát a zsűri szívébe.

Klasszikus kántó kategóriában elnyert országos első díjjal tért vissza Udvarhelyre, repertoárja négy darabból állt: Johann Sebastian Bach művét, az Et exultavit spiritus meust, Franz Schubert Ständchen című romantikus dalát, Charlott áriáját Jules Massenet Werther című operájából, valamint Nicolae Bretan Ce te legeni, codrule? című szerzeményét adta elő.

Felkészítő tanára elmondta, hogy az idei mezőny rendkívül erős volt, az olimpiász végén minden kategóriából egyetlen egy résztvevőt választottak ki, aki felléphetett a verseny gáláján. A negyven énekes közül Ágnes részesült abban a megtiszteltetésben, hogy az április 23-án tartott díjátadón színpadra lépjen. 

– A versenyen részt vettek olyan énekesek is Bukarestből és Kolozsvárról, akik már rengeteg díjat szereztek az énekhangjuknak köszönhetően. Többek között ezért is tölt el mérhetetlen büszkeséggel az, hogy Ágnes képviseletében egy magyar kisvárosból mutathattuk meg magunkat a gálán – mondta András Ildikó. Az első helyezés nem csak a diák személyes tehetsége iránti elismerés, hanem építője a felkészítő tanár szakmai sikerének és az iskola hírnevének. Az intézmény minden évben küld néhány diákot az országos versenyre, akiket elsősorban a saját tanáraik készítenek fel. A felkészülési szakaszt egy iskolán belüli meghallgatás, majd rostálás követi, ahol eldől, hogy mely tanulók alkalmasak az iskola képviseletére. Idén két énekest, egy gitárost, egy tubást és egy harsonást választottak ki. Az oktatási intézmény lehetőségeihez mérten anyagi szempontból támogatja a legtehetségesebb tanulók versenyre való kijutását, tudtuk meg.   

Ágnes kérdésünkre elmondta, a siker titkát abban látja, hogy nem csak az énekhangját és az énektechnikáját fejleszti folyamatosan, hanem egyre jobban beleássa magát a színpadi mozgás, a színészi játék, illetve a karakterformálás rejtelmeibe is.

– Tizedik osztályos voltam, amikor részt vettem az első versenyen, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Reneszánsz most elnevezésű vetélkedőjén, és első díjat hoztam haza. Tizenegyedikesen dicséretben részesültem a temesvári ArtsOn online vetélkedőn. A végzős évben pedig már szereztem egy első díjat, amikor Brassóban énekeltem a Crai nou vetélkedőn – sorolta az eddigi elismeréseit. 

A fiatal tehetséget újabban az operaénekesi pálya vonzza. Érdeklődéssel fordul a színészet, a tánc és az ének irányába – szerinte ezeket tökéletesen ötvözi az operaénekesi hivatás.

Tanulmányait ősztől Budapesten folytatja, ahová sikeresen felvételizett februárban,

tanára arra bátorította, hogy határon túl folytassa a művészeti tanulmányait. Mint mondta, Budapesten nagyobb hangsúlyt fektetnek a zenei képzésre, gyakoribbak a mesterkurzusok, emellett a színpadi mozgást is aktívabban fejlesztik, mint például Bukarestben.

Az udvarhelyi zeneiskolában az órák nagy része az énektechnikai alapokra épül, ami elengedhetetlen a tananyag értelmezéséhez és elsajátításához. Az Iskola másként program alkalmával gyakran hívnak meg színművészeket, akik formálják a zenetagozatos tanulók színpadi jelenlétét és előadói készségeit. Ágnes hozzátette, hogy a versenyek előtt a kántótanára nyújtja a legtöbb segítséget a megfelelő előadásmód elsajátításában és a lelki felkészülésben. Ennek hála, magabiztosan állhat színpadra, nem rettenti el a konkurencia, és a kételyeit is sikerül leküzdeni a fellépések előtt. A versenyekre úgy gondol, mint egy-egy előadóestre, ahol nem mindenáron akar bizonyítani a zsűrinek, hanem érzéseket próbál átadni az előadott művek által a közönségnek. Meglátása szerint önmagában a tehetség nem elég ahhoz, hogy valaki sikeres énekes legyen, hiszen rengeteg más előadóművészi tényező befolyásolja ezt.

– Rengeteg dolog vár még rám, sok technika van még hátra, amit el kell sajátítani ahhoz, hogy egy kész énekes váljon belőlem – mondta, hozzátette, hogy mindennél jobban szereti az éneklést, így egyáltalán nem okoz nehézséget a tanórák utáni többórás gyakorlás sem. A zenetanulást olyan szemszögből közelíti meg, amelyben

a gyakorlás nem terhet, hanem örömöt jelent.

Így minden reggel szívvel-lélekkel lép be az iskola kapuján. 

– Sohasem éreztem az énekórák alatt azt a hierarchikus felállást, ami általában a tanár és tanuló között létrejön. Sosem volt kérdés, hogy a tanárnő az, akitől tanulhatok, és tisztelettel tartozom ezért, de mindig elérte, hogy munka közben én is fontosnak érezzem magam – idézte fel. 

Ildikó saját részéről szintén szerencsés találkozásnak tartja az Ágnessel való közös tanulást. 

Aki szeretne megbizonyosodni Ágnes kivételes tehetségéről, az május 24-én hallhatja a mezzoszoprán énekes műsorát 18 órától a Városháza Szent István Termében. A művészeti iskola évente lehetőséget biztosít arra, hogy a végzős tanulók egy előadóesten mutassák be a négy tanév alatt elsajátított tudást, illetve a legkedvesebb műveiket. Ágnes előadóestjét a Székelyföldi Filharmónia támogatja, s összekapcsolja a Fiatal Tehetségek sorozatával. Az énekes az est különlegességeként említette, hogy duettet énekelhet a tanárnőjével. Zongorán Ilyés-Benczédi Zsolt kíséri őket. 

Az év végi előadóesten kívül az oktatási intézmény számos egyéb programot szervez azért, hogy a szülők hallhassák a zenetagozatos tanulók óráról órára elsajátított darabjait, illetve figyelemmel kísérjék a gyermekek fejlődését. Kéthetente a diákok egy hagyományos iskolai produkcióban vehetnek részt, és egy családias hangulatú környezetben zenélhetnek. A tanárok félévenként tartják a katedrán belüli előadóesteket, ahová szintén szülőket és osztálytársakat várnak a közönség soraiba. Évente megszervezik a karácsonyi koncertet a kórus, az iskolai zenekar vagy egyéb kamaraformációk számára. Ezen kívül a kórus az évzáró ünnepség alkalmából rendszeresen megmutatja magát az érdeklődőknek. Nem ritkán képzőművészeti kiállításmegnyitókon, könyvbemutatókon és egyházi felkéréseknek eleget téve szintén felléphetnek a művészeti iskola tanulói.

Fotó: Fülöp Attila

Csata Ágnes – akinek helye van az operaházban