Becsült olvasási idő: 6 perc 8 másodperc
Miklós Dalma
Összefüggéseket keresek, naprakész maradok, kielégítem a kíváncsiságomat, mindeközben rajongok a művészetekért.

Csata Ágnes – akinek helye van az operaházban

Csata Ágnes a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tizenkettedikes tanulója, kiváló énekes, aki az elmúlt években számos nemzeti versenyen részesült már elismerésben. Legutóbb az...
Becsült olvasási idő: 4 perc 24 másodperc

Újra felállítják az Erdélyi panoráma – Egy elfeledett körkép című tárlatot a Haáz Rezső Múzeum kertjében. A kompozíciót hasonló névvel 2017-ben már láthatta a székelyudvarhelyi közönség. Az akkori kiállítás szintén a lengyelországi Tarnówi Körzeti Múzeummal közreműködve valósult meg, és a méretarányos rekonstrukció újból helyet kap a múzeum kulturális projektjei között. 

A Bem–Petőfi körkép központi témája az 1849. március 11-én vívott, nagyszebeni csata, ahol a magyar honvédsereg Bem József tábornok vezényletével, bravúros hadművelet során győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz haderő felett.

Az udvarhelyi kiállításmegnyitó részét képezi a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából megszervezett, városi rendezvénysorozatnak.

A panorámakép március 15. és szeptember 30. között tekinthető meg a múzeumnál. Miklós Zoltán igazgató hozzátette, hogy a következő évben további lehetséges helyszínekre viszik el az alkotást – szóba jöhet Nagyszeben, Tarnów vagy Ópusztaszer. 

Feldarabolt műalkotás

A nagyméretű körképet a magyar kormány megrendelésére, a forradalom ötvenedik évfordulójára készítette a festészet egyik kiváló művésze, a lengyel Jan Styka. A megrendelői igényeknek eleget téve, Petőfi Sándor személyét is megidézte a festményen. Kalapját lengetve üdvözli gróf Bethlen Gergely honvédezredes erősítésül érkező katonai egységét, amely eldöntötte a nagyszebeni csata kimenetelét. A művész az ütközet ezen döntő pillanatát ábrázolta, amikor az öldöklő küzdelemben, az ellenséges túlerő ellenére a csata a fordulópontjához érkezett. Miklós Zoltán felhívta a figyelmet a történelmi hitelesség hiányosságaira, ugyanis

megbízható források szerint Petőfi betegség miatt nem követte Bem tábornokot Szebenbe.

Március 7-én szabadságot kapott Bemtől, így március 10-én Kolozsvárra utazott, és a nagyszebeni ütközet idején ott tartózkodott. A körkép ünnepélyes budapesti leleplezése után az alkotót nem fizették ki, ezért Styka a vásznat részekre darabolva értékesítette. 

Ami a töredékekből látható

Minőségi fotódokumentációval rendelekezik az eredeti műről a lengyel múzeum. A Haáz Rezső Múzeum most arra vállalkozik, hogy a fekete-fehér fotók felhasználásával, a fennmaradt eredeti festménydarabok alapján rekonstruálja az Erdélyi panorámát.

A kiállításként szolgáló installáció egy kör alakú, kis csarnoképület, a vázszerkezet külső falát a 40 méter hosszú és 2,5 méter magas panoráma képezni majd.

A magas fényáteresztő képességű nyomat szépia kidolgozásban ábrázolja az eredeti körkép fotóját, az eddig felkutatott, harminckilenc festményrészletet pedig színes formában helyezik el az összképben.

A látogató egy kis, fedett épületben sétál végig a panoráma előtt, sőt egy online audio-tárlatvezetés is kiegészíti az élményt, magyarázta az igazgató. Szász Hunor történész és Berze Imre képzőművész, a kiállítás kurátorai pedig magyar és román nyelvű, ismeretterjesztő füzetet készítenek a tárlathoz. 

Petőfi a körképen 

Az igazgató hangsúlyozta, hogy ezúttal külön figyelmet fordítanak Petőfi Sándor személyére – így készülve a Petőfi 200 emlékévre. A panoráma kiváló lehetőség arra, hogy szemléltessék a történelmi valóság és a fél évszázados távlatból hősként tisztelt költő kultuszát. Ugyanakkor múzeumpedagógiai foglalkozás során rekonstruálják Petőfi erdélyi utazását és a segesvári csata mozzanatait, amelynek tragikus kimenetele a költő eltűnéséhez vezetett. Kiemelte, hogy a foglalkozással a fiatal generáció bevonzására fektetnek hangsúlyt, bízva abban, hogy a kiállítás a játszva tanulás hatékony eszköze lehet.

A körkép tudatosítja a szabadságharc jelentőségét, emellett a köztudat részévé tesz egy olyan 19. századi alkotást, amelynek ábrázolt ikonikus alakja Petőfi Sándor volt, mondta Miklós Zoltán. A projekt stratégiai, szakmai partnere a Tarnówi Körzeti Múzeum, ahol tizenkilenc fennmaradt festményrészletet őriznek.

A kiállítást március 14-én 17 órakor nyitják meg a Haáz Rezső Múzeumnál.

Látványterv: Baróti Hunor

Csatakörkép a múzeumban – A szétdarabolt mű összeáll