Tavaly ősszel Székelyudvarhelyen mintegy ezer könnyűipari alkalmazott vált munkanélkülivé egyik hónapról a másikra. A nyári időszakban úgy tűnt,  a járványhelyzet javulásával párhuzamosan a munkaerőpiac is erőre kap, ezt igazolják az idei októberi adatok is – olyan nagy optimizmusra mégsem ad okot ez, hiszen tömeges elbocsátásokra lehet számítani a következő időszakban.

Az udvarhelyi könnyűipari vállalatok, készruhagyárak százasával bocsátották el embereiket 2020-ban, gyárak szűntek meg, ami nem csak a székelyudvarhelyi dolgozókat, hanem a környékről ingázókat is jócskán érintette. Tavaly októberben 6108 munkanélkülit regisztrált a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség, ennek több mint fele, azaz 3141 nő, magyarázta Jánó Edit, az Hargita megyei ügynökség osztályvezetője. Ez a szám megyei szinten 2021 októberére 4545-re módosult, ebből pedig 2152 nő. 

Székelyudvarhelyen tavaly 2059 munkanélkülit tartottak számon, ebből női munkaerő 1119. Idén kicsivel jobb a helyzet: 1163 a 592-höz, vagyis a segélyen lévők több mint fele ismét nő.

Ahogy Jánó Edittől megtudtuk, decemberre tömeges leépítést jeleztek több ágazatban is: építkezésben, mezőgazdaságban, és ismét a textiliparban. Hozzátette, mindegyik szezonalis leépítés, tehát jó esetben az elbocsájtott személyeket újra alkalmazni fogják, amint új szezon jön.

Ami az alkalmazásokat illeti, érdekes adatokat kapunk: míg 2019-ben 3509-et jegyeztek, addig 2021-ben, a jelenlegi adatok tükrében, 3722 alkalmazást írtak alá Hargita megyében. Továbbá idekívánkozik még egy adat: idén októberben a technikai munkanélküliség a megyénkben 40 céget, illetve 205 személyt érint. 

Egy hazai felmérés szerint Erdélyben a két legfejlettebb, Kolozs és Temes megyében nőtt leginkább az alkalmazottak száma: előbbiben 6 691, utóbbiban 6 687 fővel. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a legtöbb új munkahely (18 755) Bukarestben van, százalékosan pedig értelemszerűen Ilfov megyében volt a legnagyobb a növekedés, azaz 5 százalékos. Mindez a nagyvárosok vonzáskörének tudható be.  

Azzal kapcsolatban, hogy mi várható a következő évben, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség is végzett kérdőíves felmérést a munkaadók, magán, illetve állami cégek körében: a koronavírus-járvány abszolút negatívan befolyásoló tényező a mikrovállalatok alkalmazási, gyarapodási terveiket illetően, tovább rontja a helyzetet a gáz- és energiaárak, illetve az infláció növekedése is. Gyakorlatilag semmilyen stratégiájuk nincs a jövőt illetően. Ugyanakkor a nagyvállalatok bizonytalanok (42%), illetve az állami intézmények is elzárkóznak a válaszadástól. Magyarán a többség aligha tudja, lesz-e módja embereket alkalmazni.

A felmérés szerint elgondolkodtató, hogy míg 2019-ben több mint 3000 alkalmazásra lehetett számítani 2020-ra, addig ez a megjósolható szám 1500 körül van idén. 

Igény lenne rá

Kiderült, hogy a fafeldolgozásban, kereskedelemben, építkezésben és szállításban dolgozó munkaerőre lenne leginkább igény a munkáltatók és a piac részéről. Ugyanakkor az ügynökség tapasztalatai szerint

nagyon nehezen győzhetők meg az emberek, hogy szakmát váltsanak.

Gyenge a hajlandóság, mondja az osztályvezető, más szakmák elsajátítása iránt, főleg a fafeldolgozás és építkezés terén.

Mindemellett pozitívan értékel az ügynökség a foglalkoztatásokat tekintve, ugyanis évek óta nem volt ilyen mértékű az alkalmazások száma a hivatalon keresztül, mint idén. 

Ahogy egy felmérésből nemrég kiderült, a robotizálás, az új energiatermelési módszerek, az informatika (programozás), az egészségügy fog igénykövetelő lenni a jövőben, tehát ezeken a területeken lesz szakemberre szükség. 

Fotók: pexels.com