Két kiemelten fontos téma szerepelt a székelyudvarhelyi önkormányzati testület mai ülésének napirendjén: egyrészt a jövő évi helyi adók és illetékek mértékének megszabása, illetve az Urbana Rt. szolgáltatta hőenergia ára. Lévén, hogy csak az előbbiről született döntés, az idén minden bizonnyal újabb tanácsülést is hoz majd Udvarhelyen az angyal. 

Adminisztratív ügyekből ezúttal sem volt hiány a soros tanácsülésen, jó hír viszont, hogy a rég várt új kutyamenhely közvagyonba került, így feltehetően hamarosan indulhat az élet a létesítményben. Újfent volt költségvetéskiigazítás is: az áfa-visszaosztás után átcsoportosításokat végzett a polgármesteri hivatal, például 478 ezer lej érkezett a szociális gondozók bérezésére, 29 ezer lej a speciális oktatásra és 162 ezer lej a diákok ösztöndíjának fedezésére, de mintegy 180 ezer lejjel csökken a költségvetés több kisebb tétele is. 

A hőenergia árának megszabását is előterjesztette a városvezetés, ám az ülés elején kiderült: a vitásnak bizonyuló ügyben mégsem tárgyalnak az városatyák. Ám az ügy halaszthatatlan, így minden bizonnyal az ünnepi időszakban ismét lesz tanácsülés. 

Terítéken maradt azonban a novemberben már előterjesztett adóhatározat: a helyi adók és illetékek jövő évi mértékének megszabásáról már novemberben dönthetett volna a testület, ám akkor szélesebb körű konzultációt kért az RMDSZ-frakció, így halasztották az ügyet. Időközben a városvezetés tárgyalt is az Udvarhelyiszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének, valamint a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozások Szövetségének képviselőivel, de a határozattervezetet péntekre mégis módosítások nélkül terjesztették elő. 

Az RMDSZ-frakció és a helyi vállalkozók is jövőre adócsökkentést vártak el a városvezetéstől: az

indoklásuk szerint ugyanis tavaly a Szabad Emberek Pártjának többségi frakciója átvitte az adóemelés ügyét, de a megígért eredmények elmaradtak.

Amint emlékezhetünk, a POL indoklása szerint elsősorban azért volt szükség az adóemelésre, mert a járvány okozta munkanélküliség miatt a székelyudvarhelyi városi kasszába kevesebb személyi jövedelemadó folyt volna be, illetve a mintegy 30 millió eurónyi Európai Uniós pályázat önrészére sem lett volna elegendő fedezete a városnak.

Az adóemelést akkor elfogadták, ám a fejlesztések kivitelezése késik.

Az RMDSZ-frakció javaslata tehát az volt, hogy a helyi adókulcsot 2020-as évi szintre csökkentésék a magán- és a jogiszemélyek esetében is. A méltányosság elve alapján tartja fenn álláspontját az RMDSZ, magyarázta Berde Zoltán. Az RMDSZ frakcióvezetője kifejtette: öt adónemben javasolták a csökkentést, tekintettel arra, hogy a vállalkozókat és a lakosságot nem csak a járvány, hanem az energiaárak növekedése is sújtja.

„Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a POL frakció nem támogatta adócsökkentési javaslatunkat,

ezért idén sem lesz a fa alatt adócsökkentés” – summázott az ülés után az RMDSZ-frakció. 

Így érvel a POL

A Szabad Emberek Pártjának indoklását Godra Zsolt frakcióvezető vázolta: tavaly decemberben bemutatták, hogy 2019-2020-ban Székelyudvarhely a helyi adók szempontjából „adóparadicsomnak” számított a környező székelyföldi városok viszonylatában – fogalmazott. Példaként elmondta: a tavalyi adókorrekció ellenére a jogi személyek tulajdonában levő gazdasági rendeltetésű ingatlanokra alkalmazott adókulcs még mindig alacsonyabb Székelyudvarhelyen, mint Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában vagy Sepsiszentgyörgyön. Godra emlékeztetett arra is, hogy a felsorolt városok jellemzően nagyobb központi, vagy megyei költségvetés kiegészítésekben részesülnek, mint Udvarhely. A beruházások ütemével azonban a POL sem elégedett, ismerte el a frakcióvezető: ebből a célból fogalmazták meg a városvezetésnek benyújtott „ultimátumcsomagot”: jövő márciusig várnak jelentős előrelépést több nagy beruházásban.

A POL frakciója szerint fontos adalék, hogy az adóemelésből begyűjtött pénz nem veszett el.

„A kilenc hónapos beszámoló szerint – valamint majd az évvégiből is kiderül -, költségvetési többlet van. Ez nyilván egy önkormányzat éves zárszámadása szempontjából nem jó hír. De a számlán van a többlet, és szükség lesz rá, amikor beruházásaink üteme felgyorsul” – közli az ügy kapcsán a frakció. A tartalékolás azért is jó, teszik még hozzá, mert a rohamosan emelkedő beruházási költségek okán „előre borítékolható”, hogy a beruházások kivitelezési költségei jelentősen meghaladják a tervezettet, és ehhez saját forrásra lesz szükség. 

Adóhatározat, számokban

A 2022-re vonatkozó – immár elfogadott –  adóhatározat értelmében a tavalyhoz képest 2,6 százaléknyi inflációval nőnek a különböző adónemek. Az épületadóknál a természetes személyek esetében egy kétszobás lakóépület adója a tavalyi 203 lej helyett 209 lej lesz, egy négyszobás lakásnál pedig 325 lejről 334 lejre nő a befizetendő adó. A területadóknál például az A övezetben lévő 500 négyzetméteres ingatlanra idén 493 lejt, jövőre pedig 506 lejt kell fizetni. Az azonos méretű terület adója a B övezetben 9, a C övezetben 5, míg a D övezetben 3 lejjel növekszik. A mezőgazdasági kül- és belterületek esetében is a 2,6 százalékos inflációval növekszenek az értékek, jelentősebb drágulás a gépjárműadóknál lesz tapasztalható, ahol ugyancsak az infláció értékével növekszik az adó, ám a nagyobb motorral rendelkező járműveknél ez jelentős összeg lehet. A személygépjárműveknél

az 1800 köbcentis vagy annál nagyobb autók esetében lesz érezhető az adóemelés, a haszongépjárműveknél 4000 köbcentisnél nagyobb autókra pedig már 300 lejjel többet kell majd fizetni,

mint idén. 

Egyébkként a helyi adók befizetésére jövőben is két határidő lesz: május 31. azoknak, akik élnének a kedvezmény lehetőségével, illetve szeptember 30. a végső határidő. 

Fotó: Fülöp Attila