Becsült olvasási idő: 6 perc 8 másodperc
Antal Orsolya
,,Akinek nincs humorérzéke, soha nem bocsát meg annak, akinek van." Richard Osman

Soron kívül

Még több térfigyelő kamera a városnak, egy társasház fiataloknak – ebben a két témában ültek össze dönteni ma az önkormányzati képviselők. Előbbiek megvalósulásához először...
Becsült olvasási idő: 11 perc 27 másodperc

Bár az egyetlen, oltással és rendszeres szűréssel megelőzhető daganatos betegség a méhnyakrák, világszerte mintegy negyven országban vezető halálok a nők körében. Nagyjából percenként fedeznek fel újabb eseteket, és kétpercenként bele is hal egy nő. Románia a megbetegedések és az elhalálozások terén is élen jár az Európai Unióban, ennek ellenére sem az országos szűrésprogramon, sem pedig az oltásért nincs tolongás. Az Európai Méhnyakrák-megelőzési Héthez csatlakozva február 7. és 11. között reggel 7-től 8-ig a székelyudvarhelyi kórház járóbeteg-rendelőjében előzetes programálás nélkül várják szűrésre a 25 és 65 év közötti nőket. Ennek apropóján kérdeztük dr. Belényessy Réka székelyudvarhelyi nőgyógyász szakorvost.

– Mit kell tudni a méhnyakrákszűrésről? Miért fontos, milyen rendszerességgel, kinek ajánlott elvégeztetni? 

– A méhnyakrákszűréssel olyan, méhnyakrákot megelőző elváltozásokat keresünk, melyekből kezelés hiányában, idővel rák alakulhat ki. A rosszindulatú méhnyakhám-elváltozások mögött csaknem kilencven százalékban a magas kockázatú humán papillomavírusk (HPV) hordozása áll. Ugyanakkor a méhnyakrák azon kevés daganatos megbetegedés közé tartozik, melyre létezik viszonylag könnyen elérhető szűrés, tehát megelőzhető lenne. Sajnos Európa-szinten mind az előfordulást, mind a szűrés sikertelenségét, mind pedig az elhalálozást illetően vezető helyen szerepelünk. Ennek oka a többrétű, megfelelő egészségügyi nevelés hiánya, az érdektelenség, a szégyenérzet, a nőgyógyászati vizsgálattól való félelem stb.

Az emberek nagy része míg nem fáj, nem fordul orvoshoz, s mire fáj, vagy egyéb tünetet okoz, már késő. A betegségek nagyrésze megelőzhető, ehhez viszont elengedhetetlen a tudatos, egészséges életmód, s a szűréseken való részvétel.

A méhnyakrákszűrés huszonegy éves kortól javasolt, függetlenül a nemi élet elkezdésétől. Hozzátenném, hogy minden nemileg aktív nőnek, szűréstől függetlenül ajánlott rendszeresen eljárni nőgyógyászhoz, s amennyiben az orvos gyanús elváltozást lát, javasolhatja a méhnyakrákszűrést akár egy huszonegy évnél fiatalabb hölgynek is. Külföldi protokollok szerint amennyiben a citológiai vizsgálat (más néven Papanicolau- vagy PAP-teszt) eredménye jó, elégséges a háromévenkénti mintavétel, melyet negatív eredmény vagy panasz hiányában hatvanöt éves kor felett fel lehet függeszteni. Mi valamivel óvatosabbak vagyunk, s szeretjük a mintavételt akár évente megismételni, részben azért, mert értek kellemetlen meglepetések, részben meg jobb félni, mint megijedni alapon. Külföldön, ahol az egészségügyi rendszer szervezettebb, szem előtt tartják, hogy kifizetődő-e az indokolatlanul gyakori szűrés. 

– Mi a különbség a méhnyakrák- és a HPV-szűrés között?

Lassan a citológiai mintavétel helyét átveszi a HPV-szűrés, amely a humánpapilloma vírus hordozására vonatkozik, és mely szűrés elkezdését huszonöt éves kortól javasolják. Ötévente kell ismételni, lehet önmagában is alkalmazni, illetve kombinálva a PAP-teszttel. Egyre több cég piacra dobja az otthon elvégezhető HPV-tesztet. Megrendeled, a futár kihozza, a mellékelt útmutató alapján bárki elvégezheti az otthonában, még orvoshoz sem kell elmenni.  Ezt az eljárást viszont önmagában nem javasolnám, fontos a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat.

Fontos az is, hogy a citológiai mintavétel helyesen történjen. A rendszeresen szűrt, ennek ellenére méhnyakrákos nők hatvan százalékánál nem volt megfelelő a mintavétel,

míg harminc-negyven százalékánál nem volt helyes a lemez kielemzése. A helyes mintavétel feltételeit a szűrésen részt vevő nőnek is ismernie kell: kerülni kell a menstruáció ideje alatti mintavételt, a szűrés előtt legalább huszonnégy-negyvennyolc órával ne legyen nemi együttlét, ne használjon tampont, vagy bármilyen hüvelyi úton használatos gyógyszert, készítményt. Jó tudni, hogy a laphám változásokon megy keresztül a menstruációs ciklus és a hormonális státusz függvényében, így ezeket fel kell tüntetni a kiértékelési igénylőn. 

– Igaz, hogy vidékünkön nőtt a nőgyógyászati megbetegedések, sőt ezek következményeként az elhalálozások száma is az elmúlt két évben? 

– A covidjárvány számos járulékos veszteséget hozott magával. Elhalasztódott bizonyos „halasztható” betegségek kezelése, illetve sokan a covidtól való félelemükben nem vettek részt a szűréseken, nem fordultak idejében orvoshoz. Ez az orvoslás minden területén megfigyelhető, és a nőgyógyászati daganatok, a méhnyakrák előfordulását is befolyásolta. A coviddal kapcsolatos megszorítások külön kihangsúlyozták, hogy a rosszindulatú betegségek kezelése nem halasztható, s covid ide, covid oda, el kell látni a betegeket.

– Változott-e valami konkrétan a szűrést illetően? Szükséges-e például a küldőpapír, negatív covidteszt, zöldigazolás stb.? 

Fontos az előzetes időpont-egyeztetés, majd az, hogy mindenki időre érkezzen, hogy ne legyen torlódás, tumultus, illetve akinek légúti, vagy egyéb fertőző betegségre jellemző tünetei vannak, halassza a vizsgálatot a tünetek megszűntéig. Vigyázzunk egymásra, viselkedjünk felelősségteljesen.

A szűrésen való részvételt nem kötjük oltáshoz, zöldigazolványhoz vagy negatív teszthez. Az szűrést promoválni, nem visszaszorítani szeretnénk.

Az embereknek joguk van az egészségügyi ellátáshoz oltástól, nézetektől függetlenül. A családorvosi küldőpapírral jelentkezőket ingyenesen szűrjük a poliklinikán, illetve a szakrendelőkben térítésesen. A nemzeti szűrőprogram azok számára is elérhető, akiknek nincs biztosításuk, nem kell küldőpapír sem, viszont ez csak magára a citológiai mintavételre korlátozódik, nem foglalja magába az átfogó nőgyógyászati vizsgálatot. 

– A 2012 őszén indított, országos szűrőprogramnak az a célja, hogy lakóhelytől vagy iskolázottságtól függetlenül hozzáférhető legyen minden nő számára. Köztudott, hogy nem túl sikeres. Készülnek most egy újabbra, erről lehet tudni részleteket?

Több szűrőprogram van kilátásban: a nemzeti méhnyakrákszűrési mellett lesz egy, a központi régió hat megyéjét (Hargita, Maros, Kovászna, Fehér, Brassó és Szeben) érintő, uniós alapokból finanszírozott program. Mindkettő nagyon ígéretes. Előbbi lehetőséget biztosít a citológiai vizsgálat mellett a HPV-tesztre is. A huszonöt és huszonkilenc év közötti nők citológiai vizsgálatban, míg a harminc és hatvannégy év közöttiek HPV-szűrésben részesülnének ötévente. Az eredmények alapján lehetőség lenne kiegészítő vizsgálatokra is. Pozitív HPV-teszt esetén a vizsgálat kiegészítődik citologia-kiértékeléssel is, s ez alapján tesznek a javaslatot, hogy mikor szükséges a következő ellenőrzés. Ugyanakkor folyamatban van egy komplex internetes portál létrehozása is, mely megkönnyíti a rendszer átláthatóságát.

– A méhnyakrák csak előrehaladott stádiumban okoz tüneteket, ezért (lenne) életmentő a szűrés…

– Sajnos a méhnyakrákos esetek nagy része túlhaladott stádiumban vevődik észre. Tünetek hiányában a nők jó része nem fordul orvoshoz, pedig a korai felismerés jelentősen növeli a túlélési esélyeket. Míg in situ karcinómában (a legkezdetlegesebb forma) az ötéves túlélés eléri a 100 százalékot, I-es stádiumban 85, II-es stádiumban 65, III-ban 35, IV-es stádiumban pedig mindössze 7 százalékra rúg. Előrehaladottabb stádiumban a kezelés összetett, a betegeket onkológiai centrumokba vagyunk kénytelenek irányítani, ahol jobbak az esélyeik, egy helyen megkaphatnak minden szükséges kezelést: sugárkezelést, kemoterápiát, műtétet. Ezek a centrumok azonban sokszor túlterheltek, nehézkesebb a bekerülés. 

Csak egy testünk van, óvjuk, szeressük, vigyázzunk rá… vegyünk részt a szűréseken! Hiszen a szűrés életet menthet… a mi életünket.

– Ha már a megelőzés a cél, a HPV elleni oltás mikortól kezdődően és meddig, hány éves korig javallott? Azok is kaphatják, akik már folytatnak szexuális életet? 

Hazánkban jelen pillanatban a kilenckomponenses Gardasil vakcina van forgalomban, ami a humán papillomavírus 6-, 11-, 16-, 18-, 31-, 33-, 45-, 52- és 58-as törzse ellen véd, ezek okozzák a rákos megbetegedések több, mint háromnegyedét. Az oltási program a tizenegy és tizennégy év közötti lányokra terjed ki, de az alsó korhatárt le szeretnék hozni kilenc évre. Tizenegy és tizenöt év között két dózis szükséges, a második dózis hat hónappal az első után adandó, míg tizenöt év felett három dózis indokolt, egy, illetve három hónpara. Ideális esetben a vakcinát még a nemi élet megkezdése előtt kell beadni, de a szexuális aktivitás, vagy ismert HPV-fertőzés esetén sem ellenjavallott.

Az oltás nagyjából hetven százalékos védelmet jelent a méhnyakrákkal szemben, és a méhnyakrák-szűrés éppúgy szükséges, mint az oltásban nem részesültek esetében.

Ha valaki lecsúszott az oltási programról, de be szeretné oltatni magát, lehetősége van megvásárolni az oltóanyagot. Érdemes idejében jelentkezni, s kifejezni az oltás iránti igényt. A családorvosoknál lehet érdeklődni – oltani is a családorvosi rendelőkben oltanak –, hogy van-e oltóanyag, vagy mikorra várható, hogy lesz, s mennyi idővel előtte érdemes feliratkozni. 

– Világszerte mintegy nyolcvan országban oltanak rendszeresen, ebből kb. húszban a fiúkat is. Nálunk milyen esélyt lát ennek bevezetésére?

– Számos országban oltják a fiúkat is. Ez igazából pénz kérdése, ki mennyit tud költeni az egészségügyi rendszerére, és a rendszeren belül mire van és mire nincs keret. Bízok benne, hogy előbb-utóbb nálunk is elérhető lesz oltás szélesebb körben, muszáj felzárkóznunk. Viszont az is fontos, hogy az emberekben tudatosodjanak az oltás előnyei, és éljenek a lehetőséggel. 

– Néhány éve, épp a HPV-oltás kapcsán figyelhettünk meg a covid-oltáskampányhoz hasonló ellenállást. Mi a véleménye az oltás(oka)t övező tévinformációkról, mendemondákról? 

– Sajnos az utóbbi időben jellemző egy oltásellenes hangulat, melyen a covid csak tovább rontott. Az emberek bizalmatlanok mind az egészségügyi rendszerrel, mind az orvosokkal, a gyógyszerekkel szemben. Ehhez hozzájárulnak az internetes világ árnyoldalai. Az emberek nem igazodnak el a rengeteg információ útvesztőjében, és nem feltétlenül hiteles, megbízható forrásokból tájékozódnak. Ne felejtsük, hogy a vakcinák segítségével sikerült visszaszorítani olyan súlyos betegségeket, melyek ember-, gyerekéleteket követeltek (járványos gyermekbénulás, torokgyík, feketehimlő stb.). A fejlett országokban, ahol sikeres az oltási program, sikerült jelentős mértékben visszaszorítani a méhnyakrák előfordulását. Az oltás a jövő, ha lehet mondani, eredményesebb a szűrésnél. Felmerült az is, hogy az HPV-oltásban részesültekre nézve külön szűrési sémát dolgozzanak ki, mivel az oltás jelentősen csökkenti a méhnyakrák kockázatát, s ezáltal a szűréseket is lehetne ritkítani.

Dr. Belényessy Réka: Csak egy testünk van, óvjuk, szeressük, vigyázzunk rá…