Nagyálmos Ildikó
Nagyálmos Ildikó
A hétköznapi élet, az eltűnőben lévő vidéki ember érdekel. Hátha sikerül átmentenünk és újraértelmeznünk a múlt egy kis darabkáját példaértékű életek felvillantásával.

Retró filmajánló nyaraláshoz – Rossz napokra, punnyadáshoz

Biztos mással is előfordult már, hogy elutazott a világ valamely csodálatos szegletébe, aztán a nyaralóhely egy részét pechjére a hotel szobájából csodálta, mivel nem...
Becsült olvasási idő: 3 perc 57 másodperc

Egyre többen érzik szükségét a természet közelségének, csendre és nyugalomra vágyva igyekeznek a füvek és fák társaságában tölteni szabadidejüket. A víz gyógyhatása mellett többek közt ezért álmodták meg a helyiek a homoródkarácsonyfalvi Dungó feredőt, ahol a feltöltődés, kikapcsolódás garantált.

Idén ugyan kicsit később kezdődött meg a Dungó-szezon, amely remélhetőleg legalább olyan népszerű lesz, mint tavaly, vélik az üzemeltetők, de őszig mindennap várja a népi feredők hangulatát kedvelőket. Sokan vannak visszajáró vendégek, akiknek meggyőződése: jót tesz nekik a gyógyvíz és a hely.

Homoródkarácsonyfalva határában, a Dungó domb mögött a Sóspatak völgyében a ma is feltörő gyógyforrások hajdan a híres Dungó fürdőt táplálták, amely kisebb-nagyobb megszakítással egészen az 1977-es földrengésig működött, amikor a földcsuszamlás végzetes károkat okozott. Az irodalomban először Orbán Balázs említi a „büszke Merke-tető lábainál dombon ülő

két templomával oly szép képet mutató Karácsonyfalva” leírásánál a falu határában „a Rika közé benyomuló völgyecske ingoványai közt a gyeptőzegből kibuggyanó fekete színezetű gyógyforrást”.

A forrás vize a faluból Oklánd felé menet balra, az úttól 600-700 méterre levő Dungó gomb mögötti mocsaras-ingoványos területről tör fel, ami a falubeli öregek szerint rég ismert. Az első deszkaépület 1911-ből való, 1913-ban az Erdély című lap is beszámol a fürdőről. Ismeretes 1920-ból egy vállalkozó húsz évre szóló bérleti ajánlata, mely szerint a könnyebb hozzáférhetőség kedvéért a gyógyvizet az út mellé szándékozott vezetni, ám a falu elöljárósága visszautasította. 1921-ben Vass Albert oklándi gyógyszerész és dr. Ruzitska Béla egyetemi tanár elemzi a fürdő vizét, amely sós, nátrium-bikarbonátos, kalcium-magnézium tartalmú hypotonvíz.  1923-ban a fürdőt kijavítják, 1954-ben a helyi tanács szintén felújítja, majd az 1977-es földrengéskor teljesen megsemmisül.

A 2006-2007-ben a fürdőkalákák révén létrejött Dungó feredő a karácsonyfalviak harminc éves álmát váltotta valóra. Mai formáját 2019-ben nyerte el a Sóspatak jobb partján, csodálatos környezetben. A hagyományos székely népi építészet jegyében kizárólag faszerkezetű létesítmények kaptak itt helyet a harmonikusan kialakított környezetben.

A gyógyulást a lábáztató, a bivalyferedő, a hideg vizes és meleg vizes medence, illetve a gyógyvizes csorgó nyújtja, a felüdülést és a kikapcsolódást a szabadidős létesítmények és a természet közelsége biztosítja. Mindemellett a Papné füvészkertjének gyógynövényeiből főzött teát szürcsölhetünk, de grillezésre, sátorozásra is van lehetőség a tágas udvaron. Tervezik egy finn szauna és egy játszótér megépítését is.

Homoródkarácsonyfalva képviseli Európát

Orbán Csaba közbirtokossági elnök, a népi feredő működtetője büszkén osztotta meg velünk: egyetlen európai példaként Homoródkarácsonyfalva közbirtokosságának működése, története és szemlélete szerepel az ICCA Consortium májusban bemutatott tanulmánykötetében, amelyet a biológiai sokféleség nemzetközi napjához kapcsolódóan adtak ki, s amely a világ tizenhét olyan helyi közösségét mutatja be, akik a helyi természeti-kulturális sokféleségért tesznek. A romániai közbirtokosságokkal, közösségi tájhasználattal is foglalkozó antropológusok szerint Homoródkarácsonyfalva nagyon jó példa arra, hogy egy helyi közösség és közbirtokosság hogyan tud tenni tudatosan vagy akár észrevétlenül, hagyományainak továbbéltetésével is hozzájárulni a helyi természeti-kulturális értékek megőrzéséhez.

Dungó feredő: A gyógyulás és nyugalom szigete