Nagy Noémi Kriszta
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Minden eddiginél nyüzsgőbb adventi vásárral várnak a waldorfosok

Tavaly csak az online térben, idén azonban a valóságban is megnyitja kapuit a székelyudvarhelyi Kerekerdő Waldorf Iskola és Óvoda adventi bazárja november 26-án, Székelylengyelfalván....
Becsült olvasási idő: 3 perc 24 másodperc

Vonószenekari hangversenyt ajánl vasárnapra az udvarhelyieknek a Székelyföldi Filharmónia. A meghívott szólisták Andreea Stoica zongorista és Răzvan Stoica hegedűművész, egy testvérpár, a koncertmester pedig Engel Lajos-Lehel.

Műsoron Felix Mendelssohn-Bartholdy d-moll hegedű-zongora kettősversenye és Edward Elgar e-moll vonósszerenádja. Mendelssohn neve sokaknak ismerős lehet, míg Edward Elgarról véleményem szerint ritkán hall a nem „felkent” zenész, ezért ez alkalommal ő lesz a mai cikk főszereplője.

Edward Elgar, a kései romantikus

brit zeneszerzőnek zenei nevelésben nem igazán volt része, autodidakta módon tanult meg zongorázni, hegedülni. Amikor kikerült az iskolából, ügyvédbojtárnak adták egy irodába,

szülei úgy gondolták, hogy egy zenész élete anyagilag túl bizonytalan.

Egy év múlva mégis szakított az ügyvédbojtárkodással, és a családi üzletben segített a könyvelésben. Hegedűórákat kezdett adni, és fokozatosan tanári, előadói, átírói és alkalmasint zeneszerzői hírnevet is szerzett a városban.

Az e-moll vonósszerenád (op. 20)

Edward Elgar egy korai darabja, három rövid tételben, amelyet 1892 márciusában írt, és még abban az évben elő is adták egy privát összejövetelen. A nyilvános premierre 1896-ban került sor, és Elgar egyik legnépszerűbb szerzeménye lett.

Az első tétel Allegro piacevole egy finoman ringató, békés, harmóniát sugárzó dallammal indul, egy brácsás „figurával”, mely végig ismétlődik. A második tétel a Larghetto, amelyben egy rövid bevezető után gyorsan rátér a hosszú és rugalmas fő témára. Végezetül a harmadik tétel, az Allegretto viharosan kezdődik, majd az első tétel fő témájára visszatérve lezárul.

Nem utolsó sorban szót ejtenék a szólistákról is: Andreea Stoica ötéves korában kezdett zongorázni, hatévesen felvették a bukaresti George Enescu Zeneművészeti Középiskolába, ahol

 a zongora szak egyik legkiválóbb növendéke volt, csodagyereknek tartották.

Tizenkét éves korában debütált szólistaként a bukaresti George Enescu Filharmonikus Zenekarral, számos hangverseny és koncertkörút következett, majd visszatért tanulni a Bukaresti Nemzeti Zenei Egyetemre, ahol 1999-ben diplomázott. Ezt követően tanulmányait az Amszterdami Konzervatóriumban folytatta 2006-ig. Több rangos verseny díjazottja: előadásmódjának könnyedséggel párosult ereje, gyorsasága és precizitása, érzelmi mélysége és líraisága a szakmai körök őszinte elismerését hozta számára. Răzvan Stoica

egyik, Európa-szerte a legelismertebb és legnépszerűbb fiatal hegedűművész. Virtuozitásáról, zene iránti szenvedélyéről és kiváló teljesítményéről ismert

hegedűművész. A hangszer iránti szenvedélye már gyermekkorában megmutatkozott. A bukaresti George Enescu Zenei Középiskolában érettségizett, ezt követően az Amszterdami Konzervatóriumban folytatta tanulmányait. Szólistaként világhírű karmesterekkel és zenekarokkal lépett fel, 2013-ban Pozsonyban elnyerte a New Talent-, illetve huszonnyolc év alatti kategóriában az Európa legjobb hegedűművészének járó díjat. Több mint huszonnégy hazai és nemzetközi elismerést érdemelt ki rangos versenyeken. 2009-ben a Strad Prize Verseny (Salzburg, Ausztria) nagydíjának elnyerését követően az a megtiszteltetés érte, hogy egy 1729-es Stradivari hegedűt ajánlottak fel neki, amelyen ma is játszik.

A holnapi, 18 órakor kezdődő koncert helyszíne a Stúdió Mozi. Akik nem rendelkeznek bérlettel, egy órával kezdés előtt, a helyszínen válthatnak jegyet.

Egy rendkívül tehetséges testvérpár hangversenye