Kevés székelyföldi település büszkélkedhet olyan impozáns épülettel, mint a lövétei népiskola. A falu fölé magasodó istenháza, az új napközi és a szomszédságában lévő, felújított Római Katolikus Népiskola nem csupán a falu dísze, hanem fontos események helyszíne is. Pénteken breviárium-bemutatóra és imakönyv-kiállításra gyűltek össze a helyiek és a vendégek.

A multifunkcionális népiskola ízlésesen felújított termeiben több kiállítás is látható jelenleg. Egyik különálló szárnyában egyházközség-történeti tárlatot rendeztek be, itt tekinthető meg az október 29-én, pénteken megnyílt Kálmáncsehi-breviárium és imakönyv-kiállítás is. Az előtérben Lövéte panorámaképe és az iskolaépítő Lönhárd Ferenc püspök portréja látható, beljebb kiállították a települést érintő, eredeti okleveleket, Apafi Mihály-korabelieket és későbbieket is. Két különálló térben egy régi papi szoba berendezése látható, korabeli bútorzattal.

A régi egyházközségi könyvtár néhány kötete is megtalálható a könyvszekrényben – hívta fel a figyelmet tárlatvezetés közben Mihály János történész. Az interaktív falra képnézegetőt és nagyméretű LCD-képernyőt helyeztek ki.

Idén tavasszal fogtak hozzá a népi vallásosság és lelkiségtörténet helyi tárgyi emlékeinek kutatásához Lövétén, elsősorban az imádságos könyvek számbavételére törekedve, tudtuk meg Mihály Jánostól. Céljuk többek közt az egyháztörténeti kiállítás bővítése volt.

A kutatás során azt tapasztalták, hogy

a családoknál számos régi, értékes imakönyv található, köztük néhány a ritkaságok közé tartozik

és jelentős eszmei értéket képvisel.

– Ez ösztönzött arra, hogy a helyi kezdeményezést kiterjesszük a közeljövőben más településekre is. Első körben a székelyudvarhelyi főesperesi kerület egyházközségeiben szeretnénk hasonló kutatást és gyűjtést elkezdeni. Hosszú távon viszont a kezdeményezést kiterjesztenénk a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség mindegyik főesperesi kerületére – mondta Mihály János.

A megvalósítás előtt álló projekt fővédnökségét főtisztelendő dr. Kovács Gergely érsek vállalta, emellett a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szellemileg és szakmailag is támogatja az erdélyi imakönyves kezdeményezés megvalósítását. A projekt társvédnöke Szász Jenő, a támogató Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint a lövétei születésű Fazakas Z. Márton csornai premontrei apát.

A szépszámú közönség előtt bemutatták a Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost számára készült, a Corvina Könyvtár műhelyében 1481-ben keltezett, breviáriummal egybekötött misekönyv fakszimile-válogatást, amelyet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére jelentetett meg. Kálmáncsehi Domokos nagyprépost életútját Szász Jenő, a rendezvény házigazdája ismertette. Dr. Puskás Attila egyházügyi vezető főtanácsos a Kálmáncsehi-kódex reneszánsz vonatkozásait mutatta be, Schöck Gyula, a kivitelező Schöck Artprint Kft. vezetője a kódexfestészet régi és új technikáiba nyújtott betekintést. A kiállításról és a Régi magyar imakönyvek Erdélyben című projektről Mihály János történész, a kezdeményezés ötletgazdája beszélt. 

A kiállításon 1700 és 1960 között nyomtatott imakönyvek láthatók, legtöbbjük sérült és hiányos, de van köztük viszonylag jó állapotban lévő is. Ezek az imakönyvek számos tudományterület számára szolgálhatnak forrásul, például a családtörténet, néprajz, helytörténet és vallástörténet, s hogy a magántulajdonban lévő, használaton kívüli, régi imádságos könyvek számbavétele nem hiábavaló tevékenység, azt a szekrények rejtett zugaiból, kasztenek fiókjaiból vagy öreg ládákból előkerült, ritkaságszámba menő imakönyvek egyértelműen bizonyítják. A kiállítás egy másik értékes darabja az az énekeskönyv, amely Kájoni János (1629 –1687) ferences szerzetes leghíresebb és irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb művének harmadik kiadása.

A népiskola diáktáborok helyszínéül is szolgálna

A népiskola tágas termeiben az állandó és időszakos kiállítások mellett más rendezvények szervezését is tervezik. Az emeleti részen hatalmas konferenciaterem és több hálószoba, konyha, fürdőszoba áll a vendégek rendelkezésére.

A jövőben a felújított iskolaépület a Határtalanul diáktáborok kitűnő célpontjaként szolgálhat, autentikus erdélyi, hegyvidéki falusi környezetben biztosítva helyet a tábor oktatási- és szállásigényeinek.

A régi iskola 1888-ban épült, Lönhart Ferenc római katolikus püspök biztatására, Draskoczy Jenő tervezésével, a lövétei faluközösség keze munkája nyomán.

Közel egy évszázadon át a falu iskolája volt, az utolsó évtizedekben pedig óvodaként működött. 2002 óta nincs használatban, leromlott állapota miatt bármilyen célra alkalmatlanná vált. A Zöld Erdély Egyesület által működtetett népiskola felújítását 87 százalékban – 187 millió forinttal – támogatta a magyar kormány, de kezdettől partnerük volt Hargita Megye Tanácsa, és lehetőségeik szerint segítettek a helybéliek, a közbirtokosság, illetve a cégek.