Nagy Noémi Kriszta
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Akcióban: Kérd, hogy ellenőrizzen a fogyasztóvédelem!

Újdonsággal rukkol elő a fogyasztóvédelem: immár a vállalkozók is kérhetik, hogy ellenőrizzék gazdasági egységüket, és így egyfajta kiképzésen esnek át, hisz első ízben nem...
Becsült olvasási idő: 3 perc 16 másodperc

Elkezdődött a hangolódás karácsonyra a Székelyföldi Filharmóniánál is, a következő hetekre ugyanis ünnepélyes hangvételű darabokat tűztek műsorra. Ilyen lesz a holnapi kamarazenei hangverseny is, amelyre örömmel várják a nagyérdeműt.

A holnapi hangverseny meghívottja Aron Cavassi hegedűművész és Eliza Puchianu zongoraművész, műsoron George Enescu, Bartók Béla, Paul Constantinescu és Hilda Jerea művei. Ez alkalommal Hilda Jereát emelném ki, egyrészt azért, mert a felsoroltak közül az egyedüli női zeneszerző, másrészt azért, mert nem sokat hallani róla, pedig igen jelentőségteljes a pályafutása.

Hilda Jerea: A román csoda

Hilda Jerea (1919–1980) koncertzongoristaként, tanárként és zeneszerzőként is dolgozott, számos európai városban tanult, köztük Bukarestben, Párizsban és Budapesten. 

A koncertzongorista és alkalmi zeneszerző karrierje után Jerea fiatalabb generációkat kezdett tanítani. Dolgozott a Bukaresti Nemzeti Művészeti Iskolában, valamint az Akadémián, majd a Román Zeneszerzők Szövetségében. Pályafutásának ebben az időszakában prioritási listáján nem szerepelt a zeneszerzés, ugyanis a teljesítményre és a pedagógiára összpontosította minden figyelmét. Élete utolsó húsz évében

Jerea megalapította és vezényelte a Musica Nova kamarazenekart, amely főként a fiatal zeneszerzők és avantgárd művek népszerűsítésével foglalkozott.

Zeneszerzőként különféle stilisztikai változásokon ment keresztül, amíg rá nem talált saját stílusára. Az 1940-es évekből származó kompozíciói például a posztromantikus művekre emlékeztetnek, hosszú dallamvonalakkal és jórészt funkcionális tonalitással. Az 1960-as évektől azonban kompozíciói felszabadultabbá váltak, ahogy elkezdett kísérletezni a technikákkal, legismertebb kompozíciója a Sub soarele deşteptării (Az ébredő nap alatt), egy nagyszabású oratórium, amelyet 1951-ben komponált. További művei a Suita în stil românesc (1939), a Casa Bernardei Alba (1966) és Dansuri româneşti (1946). Zenei karrierje során Jerea megkapta Románia Állami Díját.

Aron Cavassi hegedű tanulmányait Bukarestben kezdte, 2011-ben a svájci Nemzetközi Menuhin Zeneakadémia ösztöndíjasa volt, 2014-től pedig a Berlini Művészeti Egyetem hallgatója. A fiatal hegedűművész iskolai és gimnáziumi évei alatt elért eredményei között közel ötven országos és nemzetközi díj szerepel, amelyek többsége első díj és Grand Prix. 

Eliza Puchianu zongorapedagógusi diplomáját az Ír Királyi Zeneakadémián szerezte, majd zongoraművészként diplomázott a Berklee-i Bostoni Konzervatóriumban. Mesteri diplomát szerzett a Boston University College of fine Arts hallgatójaként. Jelenleg Bukarestben él és tanít, közben pedig sikerrel koncertezik itthon és külföldön.

A holnapi koncert 18 órától kezdődik a Városháza Szent István Termében.

További koncertdátumok: 
December 6., kedd: Fiatal Tehetségek Sorozat – Mikulás ajándékkoncert, amelyen a Brassói Transilvania Egyetem Zene Fakultásának magánének szakos diákjai lépnek fel
December 11., vasárnap: Vokálszimfonikus hangverseny – Az idén hetvenöt éves Orbán György munkássága előtt tisztelegve
Decemebr 12., hétfő: A Mikulás karácsonya – nevelő hangverseny a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatóinak előadásában
December 16., péntek: Fiatal Tehetségek Sorozat – Máthé Péter zongoraművész koncertje
December 20., kedd: A Székelyföldi Filharmónia vonósnégyesének adventi, ünnepi hangversenye

Erre készül a Székelyföldi Filharmónia