A „barokkereknek” kedveskedik ezen a héten a Székelyföldi Filharmónia: holnap, november 19-én 19 órától a kolozsvári Fonte di Gioia együttes barokk hangversenyére invitálják a komolyzene kedvelőit. 

Na most az egy dolog, hogy barokk „buli” lesz pénteken a városháza szép termében, de az mégis miféle? 

A barokk a klasszikus zene történetének egyik korszaka és annak zenei stílusa, amely a reneszánsz és a klasszicizmus közé esik, körülbelül 1600-tól, egészen Johann Sebastian

Bach haláláig datálják ezt a korszakot. A zenében az egyik legnagyobb formaalkotó időszak: ekkor kezdődik az énekes és a hangszeres zene szétválása. Ugyancsak ekkor születik az első opera.

Létrejönnek a csak egyes hangszereket foglalkoztató kamaraegyüttesek, kialakul a több hangszercsoportot magába foglaló barokk zenekar, melynek felépítése a későbbi szimfonikus zenekarok máig érvényes alapmodellje. A barokk zene sok megnyilvánulási formát takar, csak hogy pár példával érzékeltessem: Carlo Gesualdo madrigáljai, Claudio Monteverdi első zenés pásztorjátékai, Alessandro Scarlatti tragikomédiái, Jean-Philippe Rameau lírai tragédiái, Tarquinio Merula toccatái, Arcangelo Corelli triószonátái,  Antonio Vivaldi concertói, Heinrich Schütz passiói és Bach kantátái. 

Ez az az időszak a klasszikus zenében és a kamarazenében, amikor az emberek nagyon őszintén tudtak örülni és bánkódni is a zenén keresztül. Dénes Csongor hegedűművész, a Fonte di Gioia alapítója elmondta, miért éppen a barokk muzsikát választották, és milyen érdekességek lesznek a pénteki hangversenyen. 

– Rengeteg az improvizációs műfaj ebben az időszakban. Kifejezetten élvezet a muzsikusnak ebből a korszakból játszani, abból a szempontból, hogy nincs minden „szájbarágósan” leírva, lejegyezve a kottába: a hangszeresek töltik ki azt improvizációkkal, variációkkal. Műfajdömping van: szonáták, szvittek, tánc, barokk vonóval és barokk hegedűn – ezt nem szó szerint kell érteni, mert a barokk hegedű szerkezetileg másképp volt építve, de megpróbáljuk annyiban utánozni, hogy nem fémhúrok lesznek a hangszereken, hanem bélhúrok, ami már eleve ad egyfajta intimitást a zenének. A barokk vonó valamivel kisebb és vékonyabb, ugyanakkor nem csembaló lesz, hanem annak egy kisebb változata, a spinét. Tehát

nem hagyományos értelembe vett kvártett, hanem két hegedű, viola da gamba és csembaló.

Ebben az időszakban volt egy continuo vagyis basszus szólam, és ezt lehetett játszani bármivel: a lanttól csembalóig nagyon sokféle hangszeren. Fönt a csiripelő szólamoknál meg például van olyan kottánk, ahol azt írja, hogy harántfuvola, és azt is lehet csereberélni: fuvolára, hegedűre stb. Ezeket a műveket, amiket mi játszunk, el lehet játszani nagy zenekarral is, el lehet négyen is. A műsorunknak van egy kerete: A la Folia (őrületet jelent: portugál eredetű, a 15. századból). Ezt a témát Corellitől Vivaldin, Brahmson keresztül, egészen Rachmaninoffig feldolgozták és használták a zeneszerzők. Vagyis a zenetörténet egyik legtöbbet használt dallammotívuma. Ez lesz az első és az utolsó műnek a témája, az egyik egy Falconieri, a másik egy Vivaldi – sorolta a hegedűművész.

A Fonte di Gioia együttest a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia volt növendékei alapították 2009-ben, tagjai: Dénes Csongor, Dénes Anna, Csata István (a kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia zenekarának tagjai) és Erdős Amália (a Gheorghe Dima Zeneakadémia orgona-, csembaló- és kamarazene-tanára). Rajongásuk a barokk muzsikáért arra ösztönözte a zenészeket, hogy nevezzenek a Romániában első alkalommal megrendezett La Stravaganza barokk kamarazenei versenyre, amelyen második díjat nyertek.

Az évek során aktív és elismert együttessé váltak az ország régizenei palettáján.

Az erdélyi koncertezés mellett a Fonte di Gioia Bukarestben és Namurban is játszott, olyan híres együttesekkel, mint például az Il Gardellino (Belgium) vagy az Ausonia (Franciaország). 

November 19-én tehát a kolozsvári Fonte di Gioia együttes előadásában  csendülnek majd fel Antonio Vivaldi, Alessandro Scarlatti, Giovanni Bononcini, Andrea Falconieri, Maurizio Cazzati, Francesco Maria Veracini és Antonio Caldara művei a városháza Szent István Termében.

A következő hetekben további hangversenyekre várják az érdeklődőket a filharmonikusok:
– November 30. – Czumbil Bernadette (zongora), Deák Sándor (klarinét) és Haáz Bence (oboa) kamarazenei koncertje
– December 3. – a Codex Régizene Együttes koncertje
– December 12. – szimfonikus hangverseny, szólista Nagy Kálmán hegedűművész, vezényel Vass András

Az előadás bérletes, jegyeket a helyszínen válthatnak az érdeklődők. Regisztrálni a 0745–031452-es telefonszámon sms-ben szükséges vagy az alábbi linken:  https://forms.office.com/r/6sSZUM5hDW.

Az aktuális járványügyi szabályok értelmében a hangversenyekre a tizenkét éven felüli személyek kizárólag a következő, névre szóló dokumentumok valamelyikének felmutatásával léphetnek be: kóddal ellátott oltási bizonyítvány (digitális formában is), illetve a fertőzésen való átesésről szóló igazolás.