Első mérkőzését játssza hétvégén az udvarhelyi férfi kézilabdacsapat a Bölények Ligájában. Ugyan hiányoznak páran a keretből, még mindig vízumjára vár egy idegenlégiós, és sérültek is vannak, de a felkészülési időszak véget ért, a szombati mérkőzésre erősít már a VSK Székelyudvarhely férfi kézilabda-együttese.

Idegenben kezd a csapat, Bákó fogadja a VSK kézilabdázóit, majd hazai összecsapás következik a Dinamóval és Tordával. Eközben beindult már a bérletvásárlás,  magasabb árú, támogatói bérletet is szép számban váltottak a szurkolók, tudtuk meg a mai sajtótájékoztatón a VSK Udvarhely igazgatójától, Mester Zoltántól. A klub vezetője örül, hogy

nagy érdeklődés övezi az indulást,

az első osztályú bajnokság több érdeklődőt vonz. Fontosnak tartotta kiemelni ugyanakkor, hogy ez a csapat egy új csapat, nem tévesztendő össze az SZKC-val, akkor sem, ha jó pár játékos tagja volt a korábbi gárdának. Azért kell ezt kihangsúlyozni, mert más volt az elvárás a klubvezetés részéről az európai tornákon is szereplő SZKC-tól, amely ugyanúgy lentről jutott fel, és más az elvárás a VSK kézilabdázóitól is, vagyis következetesen építkezni. A célkitűzés nem változott, mondta Mester Zoltán, bennmaradni az első osztályban, vagyis az utolsó két helyen felül zárni a bajnokságot.

Sipos Lórántnak is ez lesz az első idénye vezetőedzőként a legfelsőbb osztályban. Felelevenítette, hogy néhány évvel ezelőtt, mikor a jelenlegi csapatkapitány, Komporály Attila visszatért Udvarhelyre játszani, azt a célt fogalmazta meg neki, hogy első osztályban szeretne majd újra játszani. 

– Azt mondtam akkor, hogy nem tudom, ezt hogyan visszük véghez, de ott leszek mellette, ez biztos. Lépésről lépésre haladtunk, és ha nem is elsőre és másodikra, de most végre megadatott a lehetőség, hogy első osztályban szerepeljünk, tehát vállaljuk a megmérettetést. Udvarhelyen sokak számára a kézilabda az első számú sport. Barátaimtól, ismerőseimtől tudom, tűkön ülve várják, hogy láthassák, hogy akkor most ez mi is lesz – fogalmazott Sipos Lóránt, hangsúlyozva, a régi élvonalbeli kézilabdacsapat és a mostani nem ugyanaz, nem lehet összehasonlítani a kettőt, a költségvetést, a játékosállományt. 

– Ezzel szemben azt tudom mondani, hogy jelenlegi játékosainkkal beletesszük a szívünket, biztos, hogy minden meccsen meg fogunk halni a pályán, ismerjük a valóságot. Régebb azért járt ide a Dinamo, a Konstanca, a Steaua, hogy megszenvedjen az udvarhelyi csapattal, most ez meg ránk vár – magyarázta az edző. – Gondolom, a nézők is meg fogják érteni, hogy mennyire számít a támogatásuk, mert nekünk nem az első meccsen, az első félévben kell bebiztosítanunk magunkat, bár jó lenne, és én azt remélem, hogy ha az utolsó meccsen is, de sikerül kiharcolnunk a bennmaradást. Ez óriási dolog lesz ennek a csapatnak és a városnak is. Ha ez sikerül, a következőkben könnyebb lehet talán fenntartani a helyünket a ligában. Ehhez kellenek a következő lépések, a gyarapodás mind gazdasági téren, mind a játékosokat illetően. Nem teljes a keret, nem érkezett meg egy játékosunk, sérültek is vannak, de nagy erőbedobással edzenek a kézilabdázóink, s ha nem is a hétvégi meccsen, de a munkánk gyümölcse be fog érni. 

Nehéz volt ezt a csapatot összehozni, magyarázta, ugyanis az anyagi támogatottságról a megerősítés akkor érkezett, amikor már a sportolók piaca kezdett kiürülni,

utolsó métereken kellett keresgélni, kevés pénzért jó játékosokat megszerezni.

– Szerencsére volt már igazolásunk szóban, megpróbáltunk minden székelyudvarhelyi kötődésű játékost megszerezni, de sajnos idén ennyien leszünk. Ha sikerül az elképzelésünk, ezt az irányt folytatjuk. Én bízom ebben a csapatban. Persze, jó lenne, ha már decemberben tudnánk, hogy biztos a bennmaradásunk, mert akkor már januárban elkezdhetnénk hazacsalogatni még játékosokat – fogalmazott Sipos Lóránt.

Nem véletlenül vett részt a sajtótájékoztatón Komporály Attila csapatkapitány, akinek ugyan a vágya teljesült az élvonalba jutással, de egyelőre tart a műtéte utáni rehabilitáció, illetve Varó Lajos hálóőr, aki kilenc év után tért vissza Székelyudvarhelyre. 

Több mint négy hónapja nem játszik a csapatkapitány

Komporály Attila azt mondja, abbahagyta a kézilabdát, amikor pár évvel ezelőtt  Orosházára is, meg Udvarhelyre is hívták játszani újból. Udvarhely mellett döntött, és jó érzés, hogy négy év után az első osztályban játszhat a csapat.

Ugyanakkor keserédes számára az indulás,

hiszen ezért dolgozott ő is, a fiúk is, hogy benne legyenek a bajnokságban, ő azonban november előtt nem léphet pályára. 

– Azon vagyok, hogy minél hamarabb helyrejöjjek, szerencsére nagyon jól halad a rehabilitáció, és hát szeretnék még egy-két évet játszani, vagy legalábbis addig, ameddig bírom – mondta a csapatkapitány.

– Látok lehetőséget arra, hogy megvalósuljon a tervünk, de biztos, hogy sokkal több kell a srácoktól, mert nem ugyanaz a szint ez, mint a másodosztály. A csapattagok java részét ismeri a közönség, és reméli, hogy saját fiaikként kezelik őket, illetve majd nem azért jönnek meccsre, hogy szidják a játékosokat, hanem azért, hogy biztassák őket. Egy vesztett meccsel még nem jár le a bajnokság, az utolsó percig, az utolsó mérkőzésig harcolni fogunk – mondta Komporály Attila.

Varó Lajos örül, hogy itt lehet, ráadásul eddig minden évben csalogatta haza a klub vezetősége. – Úgy döntöttem, hogy hazajövök, hogy az utolsó pár évem itt töltöm – mondta a régi-új kapus. Tudni kell róla, hogy az SZKC-n kívül a Torda, a Bukaresti CSM, a Temesvári Poli, legutóbb pedig a CSM Alexandria játékosa volt. Családjával Udvarhelyen él. Szerinte nagyon nehéz lesz ez az idény, nagyon jó csapatok vannak a bajnokságban. – Az utóbbi években minden csapat erősített,

sokkal erősebb most az élvonalbeli mezőny, mint tíz évvel ezelőtt.

Számos csapat hasonló szinten kézilabdázik, sok helyen sok pénzt fektettek a kézilabdába, sőt olyan csapatok vannak, ahol a keret alig változott az elmúlt öt évben. Igérem, hogy mindent megteszek, hogy bennmaradjuk, főleg, hogy szeretnék játszani még egy évet – mondta mosolyogva Varó Lajos.   

Természetesen van izgalom, félelem is az első osztályos mérkőzésektől. Vannak, akiknek ez lesz az első idénye a Bölények Ligájában, és nem kell ahhoz röntgenszem, hogy tudják, lássák a kézilabdásaink, hogy az élvonalbeli együttesek nemcsak tapasztaltabbak, hanem esetenként fizikai erőfölényben is vannak. Szükség lesz a mentális erőre is, meg a hitre, önbizalomra, hogy azokat a helyzeteket ki lehessen maxolni, amelyek esetében egyedül a többet ésszel, mint erővel jótanács tud működni.

Szolgálati közlemény

A bérletárusítás elkezdődött, az összes hazai meccsre belépést biztosít a 250 lejes, a támogatói bérlet az előbbi duplája, ha valaki segíteni szeretné a csapatot, illetve a nyugdíjas és a diákbérlet 150 lej.  

Fotó: Fülöp Attila