Becsült olvasási idő: 6 perc 8 másodperc
Miklós Dalma
Összefüggéseket keresek, naprakész maradok, kielégítem a kíváncsiságomat, mindeközben rajongok a művészetekért.

Soron kívül

Még több térfigyelő kamera a városnak, egy társasház fiataloknak – ebben a két témában ültek össze dönteni ma az önkormányzati képviselők. Előbbiek megvalósulásához először...
Becsült olvasási idő: 9 perc 53 másodperc

Mérföldkőhöz érkezett a székelyudvarhelyi Legendárium Animációs Stúdió: a 16. Animest Nemzetközi Filmfesztiválon Pitch Prize elnevezésű díjjal ismerték el az Orbán Balázs kalandos életét feldolgozó projektjüket. A nem akármilyen székely hős lehetőséget kap arra, hogy másodszor is körbeutazza a világot, azonban nem a Székely Gőzösön, hanem a nemzetközi képernyőkön zakatol végig. Fazakas Szabolccsal, a Legendárium Animációs Stúdió vezetőjével, az Orbán Balázs-film producerével beszélgettünk a bukaresti filmfesztiválról, illetve a projekttel kapcsolatos munkafolyamatról.

Mi az a Pitch Prize?

– A díjra Romániából nevezhettek be rajzfilmprodukciók, melyek előkészületben vannak. Tehát nem kész rajzfilmek, hanem forgatókönyv szinten vagy technikai forgatókönyv szinten lévő animációs filmek megmérettetése volt Bukarestben. Ezeket beválogatták egy teljes hetes felkészítőre. Bemutatkoztunk, mindenki beszélt a projektjéről, aztán Dan Panaitescu és Cristian Pascariu filmes szakemberek szedték szét a terveket, átbeszéltük a forgatókönyveket, majd adtak tippeket. Az én szememet is felnyitották, hogy merre van az arra, hogy mit kell kezdeni az Orbán Balázs-forgatókönyvvel.

Nagyon tetszett nekik, csak mondták, hogy lehet ennél jobbat is. Én pedig mindig a jobb felé hajlok.

Meghallgatom a tanácsokat, és ők tényleg olyan román filmes szakemberek, akik tudtak segíteni abban, hogyan lehet Orbán Balázs történetét megfogni úgy, hogy akár egy román, angol vagy japán embernek is érdekes legyen. Mi nem egy úgynevezett „polc” filmet akarunk, hanem az a cél, hogy a kész munkát tudják átvenni román televíziók vagy fesztiválok is.

Kaptatok arra nézve is tippeket, hogy milyen módon lehet egy székely történetből univerzális történetet kovácsolni?

– A forgatókönyv önmagában rendben van, de dramaturgiai tippeket kaptunk, elsősorban a jelenetek sorrendjén kell változtatni. Voltak jelenetek, melyeket túlságosan dokumentarisztikusan akartunk megmutatni, és túlzottan ragaszkodtunk az évszámokhoz.

A film esetében negyven évet kell összesűríteni tíz vagy öt évbe, illetve öt epizódot tervezünk a sorozathoz. Nem arra koncentrálunk, hogy történelemkönyv íze legyen, hanem arra, hogy az emberekhez szóljon a film.

Milyen forrásokból gyűjtöttétek össze az Orbán Balázzsal kapcsolatos adatokat?

– Gidó Csaba és Kápolnási Zsolt történészek gyakorlatilag az összes, Orbán Balázzsal kapcsolatos dokumentumot átfésülték. Ezen kívül az Orbán Balázs-műveket is felhasználtuk, például az Utazás keleten címűt. Ebből már jól látszik, hogy Orbán Balázs egy családi esemény miatt kerül Isztambulba. Amíg a család a gazdag nagymama vagyonát perelné vissza az iszlám egyháztól, addig Orbán Balázs bejárja Görögországot, Törökországot, Egyiptomot, tehát a Közel-Keleten kalandozik. Erről írja a könyvet, és ez a filmben is fontos szerepet kap. Emellett a ʾ48-as forradalmi korszaka is jelentős, hiszen ezek az idők formálják őt nagy székellyé.

A sok kalandozás, utazás, illetve ismeret nyitottá teszi a gondolkodását – a székely közösségnek meg kell mutatnia a mondavilágát, így válhatunk nemzetközi szinten ismertté.

Milyen mértékben alapul a valós eseményeken az animáció, illetve mennyire dolgozik majd a fikció a sorozat részeiben?

– Pont ez volt a lényege a bukaresti képzésnek, sőt az egész díjnak. Azt erősítette meg bennem, hogy még több fikciót vigyünk bele a korszaknak megfelelően, tehát szükség van a fantázia elemeire is.

Nem lehet csak száraz, történelmi tényekre alapozni, inkább ki kell találni olyan jeleneteket, melyek jellemzik a korszakot,

és általuk a néző megérti azt, hogy mi miért történik a filmben. Akár konkrét jeleneteket kitalálni hitelesen azért, hogy tényleg látszódjon Orbán Balázs valódi jelleme. Nincs leírva sehova, hogy ő tényleg részt akar venni a ʾ48-as forradalomban, meg a székely puccsban, vagy ahogyan Victor Hugóval megtanul fényképezni, de lesz egy olyan jelenet, ahol az első fényképét elkészíti, mert fontos lépés az életében, és ezt meg kell mutatni a filmben.

A szóban forgó animációs sorozat egy krimi. Miért pont ezt a műfajt választottátok?

– Azért, mert ez egy kihívás. A legnagyobb székely életéből készíteni krimit, erre senki nem gondolna. Mi sem voltunk tisztában azzal, hogy Orbán Balázs élete mennyire színes és eseménydús volt. Olyan dolgok történtek vele, melyek krimibe illőek. Róla nekem az Indiana Jones- vagy a Sherlock Holmes-filmek jutnak eszembe. Például le van írva egy újságcikkben, hogy Anna nevű szeretője megmérgezte Orbán Balázst.

Az indíték egyszerű volt: nem vette feleségül, és nem csinált belőle bárónét. De volt Orbán Balázsnak egy Koncz Ármin nevű gyógyszerész barátja, és akkor máris jönnek a keszekusza szálak, hiszen talán összefügg egymással a gyógyszerész barát és a mérgezés. Emellett van a filmben egy osztrák titkosügynök is, aki Isztambultól üldözi Orbán Balázst, ráadásul ő is tud a mérgezésről. Nem akarom elmondani az egész filmet, de tényleg annyira adja magát a történet, hogy kiváló krimi lesz belőle.

Mennyire kell modernizálni az animációs technikákat, a karaktereket, a képi, illetve zenei világot?

– Mindenképpen eltér attól a képi világtól, amit eddig alkalmaztunk. A Kováts Fényképészet fotóit használjuk, az 1800-as évekből, ezek adják a jelenetek helyszíneit. Nem 3D-s képek lesznek, hanem a fényképeken mozognak majd a figurák, ezek 2D hatásúak, plusz frame by frame kézi animációt használunk. Mondhatni művészi képi világot hozunk létre: erős fények, árnyékok, festett karakterek. A zenét Orbán Ferenc készíti Sinka Szilárddal. Valószínűleg a modern zene irányába indulunk el, semmiképpen nem lesz benne népzene, de ha lesz is, csak minimálisan, utalás szintjén a székelyföldi jelenetekben.

Milyen székelyföldi helyszíneket idéztek meg, és mit mutat meg a film a nagyvilágból?

– Értelemszerűen: Székelyudvarhely, Szejkefürdő, a Székely Gőzös és a vasútállomás is elkerülhetetlen helyszín, hiszen Orbán Balázs azzal utazik. Ezen kívül megjelenik Úzvölgye, a gelencei templom, Firtos vára, és a csíki Bálványosvár is.

Orbán Balázs a legnagyobb székelyként jelenik meg számunkra. Reményeid szerint mit fog üzenni az animációs karakter, esetleg a teljes sorozat a nézőknek  nemzetközi közegben?

– Meg kell mutatni a világnak, hogy nekünk is volt egy Indiana Jones-szerű hősünk. Orbán Balázs egyébként is nemzetközi ember, hiszen egymaga testesítette meg a kalandort, a néprajzkutatót és a politikust.

Rendben, nagy székely volt, de kevés ember tudná felsorolni azt, hogy miért is emlékszünk így rá.

Viszont azok a jelenetek, amelyeket mi kiválasztottunk, felépítik egy becsületes székely ember karakterét a nézőközönség előtt.

Akárhogy is mint a legnagyobb székely él a köztudatban. Mennyire nehéz ennek megfeleltetni a készülő animációt?

– Azt viszünk bele a filmbe, amit érzünk iránta. Pozitív, emberközeli karaktert hívunk életre. Olyan dolgokat mutatunk meg róla, amelyek miatt fel lehet rá nézni, és akár egy másik nemzet is felfigyelhet rá. Victor Hugo azt mondta, hogy száz Orbán Balázzsal meg lehet nyerni a ʾ48-as forradalmat. Nekünk pedig ez kell, nem szomorkodni a múltunk miatt, összeborulni a szomorkás himnuszunk felett, mert az nem visz előre.

Nemzetközi téren a kalandor Orbán Balázzsal lesz a legkönnyebb azonosulni?

– Az emberre kell felfigyelni, hiszen nem mindenki élete alakul úgy, hogy körbeutazza a világot.

Nem is ez a fontos, hanem azt kell megérteni, hogyan legyünk önmagunk.

Orbán Balázsnak nagyon nehéz élete volt, ennek ellenére segített az embereken, dolgozott a szülőföldjén, és szerette az életet. Ezt kellene csináljuk mi is, a boldogulást keresni a szellemiségben, nem az anyagiakban.

Kinek szól elsősorban az animáció?

– Mindenkinek szól, tizenkét évtől felfelé bárki számára élvezhető. Nem történelmet tanítunk, de ha egy fiatal megnézi, hagy benne nyomot Orbán Balázs élettörténete.

Mit ad hozzá a sorozat az Orbán Balázs-kultuszhoz?

– Inkább kiegészítjük az emlékét azzal, hogy miért is nézhetünk fel rá.

A világ készen áll egy székelyföldi sztori befogadására?

– Igen, hiszen egzotikus, újszerű. Ott vannak más nemzetek hősei, akiket befogadunk, nagy érdeklődéssel kísérjük a fejlődésüket, ugyanígy a miénket is meg tudjuk mutatni.

Mozi a Mini Erdély Parkban, a Szejkefürdőn

Az eszközök, az információk, a sztorik a kezünkben vannak, azon kell dolgozni, hogy megfelelően tálaljuk a nézőknek.

Bukarestben a Pitch Prize mellett egyéb jutalomban is részesültetek. Elmeséled?

– Igen, részt vehetünk a CEE Animation Fórumon, ahol találkozhatunk producerekkel, rendezőkkel az animációs szakmából. Kívülről minden egyszerű és szép, de ezekbe a körökbe bekerülni nem könnyű. Egy ilyen díjjal könnyebben tudunk Brüsszelben pályázni, mert rangot ad a stúdiónak.

Mikor láthatja a székelyudvarhelyi közönség az Orbán Balázs-sorozat első részét?

– Szerintem jövőre készül el az első rész, talán júliusban. A saját mozinkban, Szejkefürdőn vetítjük majd, az Orbán Balázs Látogatóközpontban. Aztán két év múlva jelenik meg a második rész.

Még ott tartunk, hogy megjelenik az első rész, megnézi a közönség, de miből tudod majd, hogy sikernek könyvelhető el?

– A nézők visszajelzése a legfontosabb. Fesztiváloztatni kell a filmet, de ami még ennél is fontosabb, hogy minél több televíziónak adjuk el. Nem a kritikusoknak dolgozunk, hanem a nézőközönségnek. Az a lényeg, hogy a távirányítóval ne kapcsoljanak el. 

Fazakas Szabolcs: Megmutatjuk, hogy nekünk is volt egy Indiana Jones kaliberű hősünk