Barabás Blanka
Barabás Blanka
Mindennapi betevőnket add meg nékünk ma.

Ami kreatív, de nem ad el, lófenét sem ér!

Add el magad! – felhívás és feladat is egyben, ugyebár. Meg hogy hol pontozzuk, az sem mindegy, mutatott rá Geszti Péter, de értékesítés tekintetében...
Becsült olvasási idő: 21 perc 38 másodperc

Senki nem akar beteg lenni, mindenki meg szeretne gyógyulni – minél hamarabb, minél kevesebb szenvedéssel, erőfeszítéssel, minél kevesebb macerával. Csakhogy van, ami nem megy egyszerűen, azt mondjuk és elhisszük, hogy vannak betegségeink, bajaink, amelyek vagy velünk maradnak életünk végéig, kezeljük gyógyszerekkel, jól elvagyunk vele, vagy – és ezt nehéz feldolgozni – záros határidőn belül az élet végét jelentik. Miért betegszünk meg, hogyan gyógyulhatunk meg, illetve mit tehetünk önmagunkért? – dr. Budai László Károly orvos-természetgyógyásszal és Germán Gyógytudomány-terapeutával beszélgettünk.

Dr. Budai László Károly néhány hete Küküllőkeményfalván tartott háromnapos szemináriumot Budainé Orosz Rékával. Dr. Budai rögtön egy kérdést szegezett nekem a kézfogásunk után: Mit tud a Germán Gyógytudományról? Szerencsémre volt alkalmam évekkel ezelőtt Hamer doktor munkáját és a neki tulajdonított új medicinát megismerni, tehát nem a nulláról indítottam ezt a beszélgetést. Mindazonáltal az ördög ügyvédjét játszottam, de nem céltalanul: nagy átlagban a gyógyításban laikus, tegyük hozzá erdélyi, székelyföldi, vidéki ember megtanult néhány dolgot a betegségekről, de főleg ezt: félni kell tőlük. Csakhogy immár azt is tudni véljük, hogy a hozzáállásunkon sok múlhat. Ez a beszélgetés oda-vissza kérdez-felelek stílusban zajlott. Kíváncsi voltam többek közt arra is, miért kerül egy erdélyi orvos Magyarországra, hogyan jut el a Germán Gyógytudományig, melyet – gyanítom – az orvosok zöme kétkedve fogad.

– Elvégeztem az orvosi egyetemet Marosvásárhelyen, hittem benne, úgy csináltam, ahogy tanították, de nem működött. Ezért kezdtem egyebeket keresni, más megoldásokat, mint amit tanítottak. Addig azt állítottam, hogy a természetgyógyászat hülyeség, a gyógynövény hülyeség. Mivel a munkámban nem értem el azt az eredményt, ami várható lett volna annyi tanulás után, kerestem más megoldásokat, és amikor megtaláltam a Germán Gyógytudományt, a betegségek megértését és megoldását, kiléptem az orvosi kamarából. Otthagytam a jól működő praxisomat huszonnyolc év után, mert rájöttem, hogy nem azt teszem, amiért én orvosira mentem, hanem az ellenkezőjét. Nem abban segítem a beteget, hogy meggyógyuljon, hanem abban segítem, hogy egy életen át gyógyszert szedjen. Meddig csinálhatják ezt az emberekkel? Addig, amíg én betegként elhiszem az orvosnak mint külső hatóságnak, a fehérköpenyesnek, hogy rosszindulatú, ismeretlen és gyógyíthatatlan betegségek léteznek. De ha nem működik a kezelés, nem gyógyulok meg, akkor van jogom gondolkodni és más megoldást keresni, alkalmazni.Amióta én kiléptem az egész rendszerből, próbálok rámutatni a dolgok lényegére, ugye, minden kedden este lehet tanulni és kérdezni nálam az ingyenes webkonferencián, ahova a weblapról lehet belépni – ezt meg kell tapasztalni. Vagy megértem, hogyan működik a biológiám, és eszerint élek, vagy áltudományok szerint élek és szenvedek tovább. Én gyakorlati emberként el tudom fogadni azt, ami a gyakorlatban bizonyítja, hogy működőképes.

A hagyományos akadémikus medicina nem működőképes. Sok dolgot meg tudnak oldani, amikor életmentésről van szó, de a krónikus betegségekre, daganatokra és pszichés zavarokra nincs tudományos megoldása, csupán gyógyszeres próbálkozások, és ebben van az igazi nagy üzlet!

– Menjünk vissza a kályhához. Küküllőkeményfalvára már harmadik alkalommal jött, viszont erdélyiként és most már küldetésének eleget téve is gyakran tér vissza a térségbe. Olvastam önről, hogy Magyarországon is praktizált, miután Vásárhelyen végzett az orvosi egyetemen. 

– Azért kerültem Magyarországra, mert a kommunizmus alatt az akkori feleségemmel más-más helyen praktizáltunk. Ő Foksányban volt fogorvos, én Szatmárra kerültem, és esélyünk nem volt arra, hogy legalább ugyanazon megyében dolgozzunk. Ebből adódóan, s mivel a feleségemnek széles rokonsága volt Magyarországon, családegyesítés címszó alatt beadtuk a papírokat a hatóságokhoz, és három évig jártam emiatt a Szekuritátét. Azaz könyökkel nyitjuk az ajtót s lábbal csukjuk be, mert tele van a kezünk – ez volt. Három év után kaptunk útlevelet, és így kerülhetett egybe a család Magyarországon. Engem buldózerrel nem lehetett volna Szatmárról elhúzni, idevaló vagyok, csak éppenséggel lehetetlenné tették azt, hogy egy helyen éljünk, ezért telepedtem ki. Feleségem nagykárolyi volt, a gyermekünk még az egyetemi évek alatt született. Amikor véget ért az egyetem, a gyermekünk velem volt Szatmáron, az asszony meg hétszáz kilométerrel odébb fogorvoskodott. Esélyünk nem volt összekerülni, csak az áttelepedéssel. Magyarországon szakvizsgáztam háziorvostanból, már amerikai rendszer szerint, több száz kreditponttal rendelkeztem, mindenhová elmentem, ahol valamit mondtak, hogy mit kéne másképp csinálni. Maximálisan hittem abban, amit tanultam, tele voltam műszerekkel, lézert alkalmaztam, akupunktúrát, minden újdonságot bevezettem, és próbáltam segíteni az embereknek, hogy egészségesebbek legyenek, mint voltak. Rá kellett viszont jönnöm, hogy mind féligazság volt, amit tanítottak… Hagyományos kínai orvoslással nem fogunk daganatot gyógyítani. Ebben is van egy svédcsavar, mert a csível foglalkozik, az energiaáramlással, de valójában a shennel kellene foglalkozni, vagyis a tudattal. Ezt azonban nem tanítják. Elvégeztem két idevágó tanfolyamot is, de a második alkalommal árulta el Paul Völgyesi, aki Kanadából jött haza, hogy a shen a kulcs. Tovább és tovább kerestem emiatt.

– Hol gyakorolta a szakmát?

– Écs és Ravazd községben, Győr közelében, ha jól számolom, tizennyolc évet dolgoztam itt. Már mindenkit ismertem, a betegek rokonságát, kutyáját, macskáját. Megpróbáltam maximálisan beilleszkedni, felélesztettem a virágvasárnapi passiót a templomban, benne voltam a népdalkörben, mentem népdalversenyekre, összeszedtem a falut, busszal jöttünk Erdélybe. 

– Ez még nem az a korszak, amikor rátalál az útjára.

– Ez az a korszak, amikor még kerestem a megoldást. Tizenöt évig kerestem egyébként a megoldást, míg végre megtaláltam. Kitartó vagyok. Mikor rádöbbentem arra, mennyire egyszerű a Germán Gyógytudomány, akkor jött a nagyokos akadémikus agyam, hogy ez nem lehet ilyen egyszerű. Két évig teszteltem a rendelőben Hamer doktor Tudományos Táblázatát (Dr. med. Mag theol Ryke Geerd Hamer orvos, lelkész, fizikát is tanult, a Germán Gyógytudomány névadója – szerző megj.), és kiderült, hogy minden esetben igaza van Hamernek. Meghoztam a döntést, hogy csinálom azt, amiért én medicinára mentem, csak ott nem a gyógyításra tanítottak. Tehát vagy az igazi, valós magoldásokkal foglalkozom, vagy ha nem ezt teszem, akkor hogyan nézzek a tükörbe? Borult akkor minden, felmondtam, közben zátonyra futott az első házasságom, és elköltöztem Écsről. Még dolgoztam helyettesítőként, hogy jövedelmem legyen, 2012-ben pedig már az első Germán Gyógytudomány táborban, Piliscséven én beszéltem Germán Gyógytudományról. Orosz Rékával, a mostani feleségemmel itt találkoztam, aki épp meggyógyult akkorra a gyógyíthatatlannak nevezett betegségeiből. Annyit tett, hogy minden nap leszámolt a félelmeivel.

– A szemináriumokat ketten tartják.

– Ketten, mert véleményem szerint az, amiről Réka beszél, fontosabb, mint amiről én beszélek. Ő biotechnológus mérnök, ökológus és pszichológiát is végzett Kolozsváron, de amiről ő beszél, az a perszonokrácia, vagyis az, amikor az egyén maga vezeti a saját életét, tisztában van azzal, hogy ki ő valójában és eszerint is él tudatos életet. Kanadában Ghis-nél trénerképzésen is volt, és megkapott minden jogosultságot, hogy őt és a perszonokráciát képviselje.

Maximalistaként minden szabályt betartva eljutott oda, hogy lett melldaganata, petefészekrákja, pajzsmirigyrákja és szklerózis multiplex betegsége egyszerre. Egy gyufaszálat nem adtak az életéért. Akkor került a kezébe Ghislaine Saint-Pierre Lanctôt (azaz Ghis) könyve, Mi a fenét keresek én itt tulajdonképpen? – és egy dolgot megtanult belőle, lezárni békével a napot, lezárni a félelmeket. Perszonokráciáról beszél ez a könyv. A lényeg, hogy eljön ebbe a táborba Réka is, és akkor teszi le a hónaljmankóit. Már kilencvenöt százalékban meg volt gyógyulva, mikor odajött. Ott értette meg, hogy valójában a szervi tünetei mire utalnak. Senki más, akkori GNM-tudor nem tudta megmagyarázni, hogy mitől vannak a szervi tünetei. A megértést a megoldásnak kell követnie ahhoz, hogy meggyógyuljunk. Az érzelmi megoldás a megértéssel születik.

A Germán Gyógytudomány abban segít, hogy megértsem, a szervi tüneteim mögött milyen lezáratlan érzelmi probléma van. A második lépés a megbocsátás, de ha már valamit megértek, könnyebb megbocsátani is.

A megbocsátásban nem csak a másik embernek a dolgát kell megbocsátanom, hanem önmagamnak is meg kell bocsátanom, hogy eddig ezt én így gondoltam, így éltem, így éreztem és folyamatosan ugyanazt a lemezt hallgattam. Az elengedés lenne a harmadik lépés. Elengedem szeretettel mindazt, ami eddig történt, mert ameddig engem még mindig a múlt foglalkoztat, az ma is meg fog engem betegíteni. Ugyanis a nagyokos agyam nem tesz különbséget a valóság, az álom és az illúzió között. A feloldatlan félelmet, konfliktust tehát minden nap újraélem, benne maradok, és ebből lesznek a krónikus betegségek, a pszichés zavarok, viselkedésváltozások is.

– Most a laikusok és a kételkedők hangosan felkacagnak. 

– Engem ez nem érdekel.

A legkényelmesebb dolog szkeptikusnak lenni és semmi mást meg nem ismerni, mint amit eddig megismertem.

Az öt biológiai természettörvény a szkeptikusokra is érvényes és minden élő szervezetre, növényekre, állatokra egyaránt. Vagyis mindenki a saját bőrén megtapasztalhatja Hamer doktor felfedezését, és akkor már saját tapasztalatként el fogja hinni, hogy mindez így van. De ez nem kötelező, szabad szenvedni egy életen át attól, hogy nem vagyok hajlandó változni, változtatni. Minden, ami él, állandó változásban van. Ami nem változik, az halott, vagy meghal.

– Nem is kell érdekelnie, de pont az a nehéz általában, hogy az ember valahogyan a gyógyulás útjára lépjen. Megbocsátás, elengedés, hogyan? És itt, ahol nagy falusi közösségek vannak, és az újat fenntartással kezelik, mégis hogyan sikerül ezt átvinni? Gondolom, ha senkit nem érdekelne a szemináriumuk, akkor nem is jönne az üres falaknak beszélni. Tehát mégiscsak van nyitottság és bizalom.

– Mélyen legbelül mindenki nyitott rá. 

– Azt mondja?

– Persze. Mindenki. Az imént az a férfi, akivel itt beszélgettem, csak azért jött el ide, mert ugyan egészséges, de szerette volna tudni, hogyan őrizhetné meg az egészségét. Vannak ilyenek. Egyszerű, de józan gondolkodású emberek. Szerencsére ők a többséget képviselik, csak nem hangoskodnak. Tehát arról beszéltem, hogy kell a megértés, a megbocsátás, az elengedés, és most jön a neheze, az elfogadás.

A feltételek és előítéletek nélküli elfogadás, amit úgy hívunk, szeretet. Ami nem feltételek és előítéletek nélküli, az nem szeretet, az biológiai biznisz. A család biológiai kapcsolat, a falu is. A túlélésről és a fajfenntartásról szól. Amikor családon belül el tudjuk fogadni egymást feltételek és előítéletek nélkül, s el tudom fogadni, hogy az, ami történt, az nem ellenem, hanem értem történt, akkor fogom tudni szeretettel elengedni a múltat. Illetve: hálát adok éppenséggel azért, hogy beteg vagyok. Mert miről szól a betegség? Ahhoz, hogy tüneteim legyenek, kell, hogy legyen egy feloldatlan konfliktusom. Minden konfliktusnak az az alapja, hogy nem tudom elfogadni magam és a világot olyannak, amilyen. Az el nem fogadásból van a konfliktus. Ezért betegszünk meg.

– Könnyebb kimondani, hogy elfogadom, mint megélni.

– Oké, ez nem keddről szerdára fog megtörténni. Azonban egyszer látnom kell, hogy ez az út az, ami a megoldást jelenti, és akkor már fogok tudni lelkesen ezen dolgozni. Amíg kételyeim vannak, hogy ez jó lehet, addig hozzá sem fogok. A száznyolcvan fokos fordulat az az elfogadás. Ha elfogadom magam és a világot olyannak, amilyen, akkor az azt jelenti, hogy szeretetben élek. Lerövidítve:

Mire mutat rá a tünetem? Hogy hol nem tudom a világot és önmagamat elfogadni.

Mit mutat meg Hamer doktor Tudományos Táblázata? Hogy hol kell még tanulnom a szeretetet. Az egyetlen tiszta szeretetet. Mert az nem szeretet, hogy szeretlek, de ne csalj… Ha egy kapcsolat eljut az egységélményig, akkor az már nem csupán egy fajfenntartási program. Akkor a hűség magától megjelenő minőség. Hogyan tudom ezt az élményt életben tartani? Például minden nap megkéred a nőnek a kezét, akit szeretsz.

Tehát a betegségeink, tüneteink megértéséhez a Germán Gyógytudomány adja meg a tudományos választ! A tudomány az, ami reprodukálható!

Addig amíg valamit nem értek meg, és nem oldom meg még akkor sem, ha tudom, mi a valós ok, addig tudományosan szenvedek tovább… Mennyit látunk a szemünkkel? Mi azt hisszük, hogy amit a szemünkkel látunk, annyi a valóság. Viszont biofizikából tudjuk, hogy a retina, a szem ideghártyája csak 400-700 nm hullámhosszúságú sugarakat képes észlelni, vagyis négy százalékot látunk a világból. Vagyis nem volna érdekes az a többi kilencvenhat százalék?

– Az elvész számunkra, gondolom.  

Az, ami nem látszik, attól még létezik! Az isteni énünk az, ami mindig volt és mindig lesz. Isten gyermekei vagyunk, de bűnösök… Hogyan? Ádámtól és Évától örököltük? Miért kellett ezt beadni az embereknek? Azért hogy önleértékelésben éljenek, és ha én magamat nem tudom elfogadni, a másikat sem fogom tudni. Innentől az egyetlen parancsolat lett meghekkelve a vallások által. Az hogy „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”, felülírja a tízparancsolatot. Miért nem tudom magamat szeretni? Mert „bűnösnek születtem”. De eredendő bűn nincs. És miért nem tudom magam szeretni? Mert elhittem, hogy nem vagyok úgy jó, ahogyan vagyok, és ezért önleértékelésben, megfelelési kényszerben élek. Azonosulok az érzéseimmel, a gondolataimmal, a biológiai, társadalmi szerepeimmel, és az azonosultság kulcsszó. Mindennel azonosulok, csak azzal nem, hogy ki vagyok én valójában. Hogy én isteni lény vagyok, azzal nem azonosulok. Pedig a szószéken elhangzik, hogy Isten gyermekei vagyunk, de nem tudjuk megérteni, mert akkor miért mondják hamvazószerdán, hogy porból vagy és azzá is leszel?

– A biológiai testemmel és a többivel nem kellene azonosulni?

– De igen, csupán négy százalékban, viszont az a baj, hogy száz százalékban azonosulok ezzel. Van viszont egy jó hírem. A biológiai testem is úgy tökéletes, ahogyan van. Ezt a Blankát ki hozta létre? Apu meg anyu? Nem. Az isteni Blanka hozta létre. 

– Ez azért túl elvont. Az emberek többsége, ha gyógyulni akar, általában valami konkrét gyógymódra vágyik. 

– Isten gyermekei vagyunk, igaz? Azt el tudják fogadni a szószékről, hogy Isten gyermekei? Igen. Ha így van, akkor mindig voltam és mindig is lesznek. A dolog ott kezdődik, hogy beleragadtunk az anyagba, amire a newtoni fizika érvényes. Ez tehát csak az anyagi világra érvényes, de nem érvényes a világegyetemre. Arra viszont a kvantumfizika érvényes. Itt jön a probléma. Amikor kilépek a newtoni fizikából és elfogadom a kvantumfizikát, megértem, hogy a világegyetemben minden rezgés és hullámzás, az anyag is. Minden rezgésnek és hullámzásnak két jellemzője van, a hullámhossz és az amplitúdó. A legmagasabb szintű rezgés, aminél nincs magasabb, azt spirituálisan elnevezzük Istennek, Teremtőnek, Allahnak, Forrásnak, bárminek. A csökkentett rezgésben jöttek létre az egyedi lelkek. Tehát az isteni Blanka és isteni Karesz mindig léteztek, úgy tökéletesek, ahogy vannak. A szüleinkhez meg azért érkeztünk, mert az ő példájukból rengeteg tanulnivalónk van.

Nekem pokoli gyermekkorom volt, de ahhoz, hogy most itt üljek, ahhoz végig kellett mennem mindezeken. Nem a sors, hanem mindig a döntésem az, ami meghatározta, merre haladok.

– Tehát visszatérve: miért betegszünk meg?

– Azért, mert nem élünk békében önmagukkal és a világgal. Ez az egyik, a másik, hogy mindig jön biológiai szinten egy félelem, amire reagálok a túlélés érdekében. És itt jön be az, amit nem tartottunk be, hogy „Ne múljék el nap a te haragoddal”. Ha lezárom a napjaimat békével, nem tudok megbetegedni. Huszonnyolc éve nem voltam beteg. 

– És a gyermekem, és a nátha, és a fertőzések…?

– Mindre van válaszom, de ez már egy tanfolyamnyi anyag. Az influenzához például három megélés szükséges. Például bejön a rendelőbe a beteg, és azt mondja, elkaptam a buszon. Mondom neki, hogy ebbe a rendelőbe csak beteg emberek jönnek, én miért nem kapok el semmit sem?! Mert jó az immunrendszere. Mondom, így van, mert nincs bennem félelem. Hogy kapta el a buszon? Hátul tüsszentettek. Hát nem. Mit élek meg, ha félek, hogy megfertőznek? Valaki tüsszent és én már megrémültem, hogy most elkapom a betegséget. Ez falatkonfliktus, torokfájással gyógyul. Bűzlik nekem, hogy most elkaptam vagy nem, tehát bűzkonfliktus, ami náthával gyógyul, és féltem az egészségem, az hörgőprogrammal gyógyul, tehát köhögök. Ez kezelve, kezeletlen hét nap alatt elmúlik. Mindenkit lebeszéltem az influenza elleni oltásról, és akkor ki kellett találni valami nagyon ütős dolgot. Minden félelem alapja a haláltól és a faj kipusztulásától való félelem. Ezért minden élőlény a túléléséért és a faj fenntartásáért küzd – ez az ötödik természettörvény (részletek A biológiai természettörvények felfedezése a józan ésszel c. előadásban). Ha halálfélelmet generálok, a média, az újságok és mindenki segítségével világszinten, akkor mindenkinek elindítom a tüdőprogramját, vagyis tüdőszövetszaporulatot. Meg benne lesz az is, hogy féltem a munkahelyemet, a családot, tehát hörgőprogram, és már a tüdőmet tönkretettem.

A biológiám pontosan reagál arra a félelemre, amit megélek.

Minden félelem alapja tehát a haláltól és a faj kipusztulásától való félelem, akkor is, ha az intelligens agyam megmagyarázza, hogy én nem félek a haláltól. Csak a biológiai lényemnek van félelme. Ameddig én ezzel azonosulok, addig ő irányít engem. Az isteni lényünk ott van legbelül, benne nincs semmilyen félelem, Ő csak arra vár, mikor csendesülök el, hogy végre meghalljam, Ő mit mond nekem. 

Nem tudok elcsendesülni, mert zakatol az agyam, egyik gondolat üti ki a másikat. Tudatosság, figyelem és szeretet, ez a három az egyben, amikor így élek, akkor jelen vagyok az életemben. Nem a múlttal foglalkozom, nem félek a háborútól, a jövőtől, és ilyenkor örülök annak, ami itt és most van. Amikor elkezdek így élni, akkor veszem észre, milyen csodálatos világ vesz körül, az érzékeim kiteljesednek, olyan dolgokat fogok megérezni, amit eddig pont a félelem nem engedett megtapasztalni. Ezt nevezik harmadik szemes látásnak. A lényeg, hogy mikor adom át a lelkemnek, vagyis a bizalomnak, az elfogadásnak, a szeretetnek az életem irányítását. Akkor döbbenek rá arra, hogy az életem irányítását képes vagyok a kezembe venni, vagy képes vagyok mindent megteremteni, amire vágyakozom és a javamat szolgálja.

– Az emberek nem hisznek eléggé magukban. 

– Nem hisznek magukban, mert önleértékelésben vannak. Mert elhitték, hogy nem jók úgy, ahogy vannak, innen jöttek a megfelelési kényszerek, a családi minták másolása és továbbadása. Nem öröklünk betegséget, csak szakácskönyvet és szegénységet. 

– Ha a szervezetünk is képes meggyógyítani önmagát, akkor nekünk van valami dolgunk?

– Persze, megengedni a szervezetemnek, hogy helyretegye önmagát.

– Öntudatlanul ez nem működik?

– Ez csak tudatosan működik. Pontosan azért nem gyógyul meg valaki és lesz krónikus beteg, mert nem oldja fel a konfliktusait, nem változtat a szokásain, gondolkodásán. A daganatos beteg sem a betegségbe hal bele, hanem abba a rengeteg elindított programba, ami teljesen lemeríti a szervezetét, lefogy csontsoványra, nem marad energiája megoldani a problémáját. Mindenik tünet mögött egy feloldatlan félelem áll, és az is kérdés, mennyit ültem benne a konfliktusban, a félelemben, mert tudok akkora elváltozást csinálni szöveti szinten, hogy azt már a biológia nem képes megoldani. Ezért is mondom, hogy az első és legfontosabb megoldási kulcs, hogy: Ne múljék el a nap a te haragoddal. Ha az isteni lényem irányítja a biológiámat, akkor képes vagyok a legnehezebb helyzetből is helyrejönni.

– Milyen ellenállásba ütközik?

– Én nem harcolok. Elfogadom mindenki véleményét, mert mindenki csak önmagáról, a saját meggyőződéséről fog beszélni akkor is, ha másokra hivatkozik. A harchoz két ember kell, Hamer ebbe halt bele.

– Nem értette a saját tanításának lényegét?

– Tökéletesen értette, teológiát is végzett, de biológiai lényként reagált bizonyos helyzetekre, és nem isteniként, ezért idő előtt frekvenciát váltott.

– Ugye, hogy nehéz elválasztani a kettőt?

– Én tudom, hogy nem könnyű, de nem azért vagyunk ezen a bolygón, hogy dolgozzunk, szenvedjünk, megöregedjünk és meghaljunk. Nekem nem ez a programom, hanem játszani, örülni, fiatalodni, élni.

 – Ezt is tanítják a szemináriumokon?

– Mindent tanítunk, amiről itt beszélek. Ha valaki tájékozódni szeretne és jelentkezni, a weboldal Képzésrend menüjében megteheti. Egy háromnapos szeminárium megváltoztatná az életét… 

Fotó: Fülöp Attila

Feloldatlan konfliktusaink és félelmeink miatt betegszünk meg