Becsült olvasási idő: 6 perc 8 másodperc
Várkonyi Eszter
"Régen űrhajós akartam lenni és színésznő. Hisz az a jó, ha több lábon él az ember. Az űrhajózás kiesett, maradt a színház, és mellé jött a média. Tévé, rádió, újság – jó dolog kíváncsinak lenni."

Soron kívül

Még több térfigyelő kamera a városnak, egy társasház fiataloknak – ebben a két témában ültek össze dönteni ma az önkormányzati képviselők. Előbbiek megvalósulásához először...
Becsült olvasási idő: 6 perc 21 másodperc

A burgonyafélék családjába tartozik, és az alkohol után a második legtöbb halálos áldozatot követelő élvezeti cikk. Inkább férfiak élnek vele, mint nők, inkább szegények, mint módosak. A világon 1,2 milliárdan űzik. Egészségkárosító hatású, mégis sokan több autó árát költik el rá egy élet leforgása alatt. 

Abszurd, igaz? Fizetünk azért, hogy romboljuk a szervezetünk. Váljon mentségünkre: a dohányzás nem újkeletű dolog, szinte egyidős az emberiséggel. Már időszámításunk előtti őseink is rájöttek, hogy bizonyos növényeket meggyújtva, annak füstjét belélegezve, élénkítő vagy kábító hatást érhetnek el. A cigaretta ősét pipázó indiánok ismertették meg Kolumbusszal, ő hozta be a dohányt Európába, hatóanyaga, a nikotin viszont egy Jean Nicot nevű francia diplomatáról kapta nevét. Nicot sosem dohányzott, de a növényt ő honosította meg a 16. századi Franciaországban. 

Kezdetben volt a pipázás, később lett a tubákolás, a szivarozás, bagózás, vízipipázás – sok időnek kellett eltelnie, míg a mai cigaretta elnyerte végső formáját és Marlboro Man végre felült a lovára. A cigaretta mindent elsöprő diadalútja akkor kezdődött, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a dohányt papírba sodorva szívja el. Hogy pontosan mikor és hol, nem tudni. Ami biztos: az 1850-es években a krími háborúban az orosz katonák már hosszú szopókás cigarettát szívtak. A szopókának nem volt más célja, mint hogy a nagy hidegben ne kelljen levenniük vastag kesztyűiket ahhoz, hogy rágyújtsanak.

Az első kezdetleges cigarettatöltő gépek 1875 táján jelentek meg. Ekkor már azok is rágyújtottak, akik azelőtt nehezen tűrték a szivar- vagy pipafüstöt. Leginkább férfiak. De hogy a cigarettagyárak tovább növeljék a keresletet, az 1920-as évek elején, az USA-ban az American Tobacco Company elnökének támadt az az ötlete, hogy a női dohányzást összekapcsolják a feminizmussal. A szellem pedig kiszabadult a palackból, és jöttek is az eredmények:

míg 1923-ban még csak a nők 5 százaléka dohányzott, 1935-ben már a füstölők több mint 18 százaléka került ki a női nemből.

Ebben persze Hollywoodnak is nagy szerepe volt, hiszen ma már nehéz lenne elképzelni Greta Garbót, a femme fatale nélkülözhetetlen kelléke, a szipkás cigaretta nélkül. És hát kinek énekelné Karády Katalin a Hamvadó cigarettavéget? 

A 30-as évekre a dohányzás a szabadság és az önálló nő jelképe lett – nemcsak a hollywoodi filmeknek, de az egyre fejlődő reklámiparnak is.
Mai szemmel bizarr módon, kezdetben orvosok reklámozták a dohánytermékeket.

„A fogorvos javasolja a filteres cigaretta használatát” – állt a plakátokon. Hogy miért lehetett hasznos fogászati szempontból a nikotin, rejtély.

De még abszurdabb, amikor kisbabákat használtak cigaretta-kampányokban: „Anya, mielőtt leszidnál, gyújts rá, mert az megnyugtat.”

A nikotin egészségkárosító hatása az 1960-as évekre vált nyilvánvalóvá, és bár azóta nagyban csökkent a cigaretta népszerűsége azzal, hogy hivatalosan is mumussá vált, még ma is – a szigorú szabályozások ellenére – óránként egymilliárd dollárt költ reklámokra a dohányipar. 

A dohányzás tiltása egyébként nem újkeletű dolog:

„Mióta a dohány megjelent Európában, szinte nem volt olyan évszázad, amikor valamilyen ponton vagy valahol ne tiltották volna. Volt Svájcban dohányosok börtöne, a pápa anatémával (az egyházból való kizárással – a szerk.) sújtotta őket, utcán nem szabadott dohányozni. Az erdélyi országgyűlés is sorban foglalkozott a tiltásával. Ezeknek kulturális, gazdasági vagy vallási okai voltak” mondja Tóth-Bartos András történész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nemrég megnyitott dohánytörténeti kiállításának egyik kurátora. 

Az Életemet ha elpipáztam című tárlat a dohányzás erdélyi, azon belül is háromszéki vonatkozásait mutatja be. Mert vonatkozás az van bőven:

Erdély egyik legjelentősebb dohánytermő területe a mai Sepsiszentgyörgy Szemerja negyedében helyezkedett el, az itt gyártott dohánytermék egész Kelet-Európában keresett volt

egészen a 19. századig, amikor a túltermelés miatt háttérbe szorult. Hogy mégis serkentsék a kínálatot, dohánygyárat létesítettek. Az épület ma is emblematikus pontja Sepsiszentgyörgynek, sőt, a közeljövőben egy nagyméretű beruházás során kulturális és szabadidőközponttá tervezik átépíteni.

A cigarettagyár épülete a Kós Károly sétányon található – a híres építész maga is adózott a füstölés örömeinek, a kiállításon pedig az ő szivartárcája is megcsodálható. Ugyanitt a Székely Nemzeti Múzeum pipagyűjteményét is bemutatják, köztük az 1848-as forradalmárok pipáival. Szívhatták is eleget, hisz forradalomban, harcokban a dohányzást az egyik legfontosabb létszükségleti elemnek tartották a katonák. Nemcsak megnyugtatja, de felüdíti, vigasztalja is az embert a füstölés, vallották az első világháború osztrák és magyar tábornokai is.

Az más kérdés, hogy a nikotin bizonyítottan több embert ölt meg a 20. században, mint a két világháború összesen. Mielőtt bárki nekiállna számolni, segítünk: az aktív és passzív dohányzás miatt évente 7 millió ember hal meg, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a cigi átlagosan 6 másodpercenkét járul hozzá valaki halálához.

Azonban jó hírünk is van: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint rohamosan csökken a dohányosok száma. És aki esetleg még jelen pillanatban is füstöl, az se temesse el magát élve: a cigarettázásról leszokva, már három hónap után harminc százalékkal növekszik a tüdő teljesítménye, tíz év elteltével pedig a tüdőrák kialakulásának kockázata megegyezik a nemdohányosokéval. Úgyhogy bár jobb előbb, de főleg sosem késő leszokni.

A kiállítás 2022. január 15-ig oltási igazolással látogatható a sepsiszentgyörgyi Lábasházban (Szabadság tér 7. szám), hétköznapokon 9–16 óra között, csütörtökön 9–18, illetve hétvégén 10-től 14 óráig.

Füstös gondolatok Hollywoodtól Háromszékig – avagy Greta Garbo szipkájától Kós Károly szivartárcájáig