Minden eddiginél nyüzsgőbb adventi vásárral várnak a waldorfosok

Tavaly csak az online térben, idén azonban a valóságban is megnyitja kapuit a székelyudvarhelyi Kerekerdő Waldorf Iskola és Óvoda adventi bazárja november 26-án, Székelylengyelfalván....
Becsült olvasási idő: 3 perc 54 másodperc

A művek sajátos állatmotívumai, emberalakjai és a megfestett hangszerek egy idő nélküli világot, a kalotaszegi életet, a festő gyermekkorát tárják a néző elé átszűrve ezeket az alkotó egyedi közlésmódján: a Haáz Rezső Múzeum Kossuth Lajos utcai Képtárában Györkös Mányi Albert festészeti kiállítás nyílik csütörtökön.  

Annak a GYÖRKÖS 100 elnevezésű, egész évet átívelő kiállítás- és rendezvénysorozatnak a része ez a tárlat, amelyet a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet partnereként a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület részintézménye szervezett névadójának. A szervezők célja a zenetanár-festőművész születésének századik évfordulóján az életmű minél szélesebb körben való bemutatása. 

A székelyudvarhelyi kiállítás a hetedik és egyben utolsó idei állomás a kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, tordaszentlászlói, baróti és a bukaresti után. Ezen az új helyszínen a korábbiaktól eltérően a Györkös-tárlat kiegészül az alkotónak azzal a jelentős festményével, amelyet

a székelyudvarhelyi képtár Korunk-gyűjteményében őriznek.

Györkös Mányi Albert 1922-ben született Kalotaszeg peremén, a Kolozs megyei Tordaszentlászlón. Gyermekkora meghatározó élményt jelent későbbi festményei alkotásánál, a fiatalkorára való emlékezései, rövid, mese jellegű írásai kiegészítik, érthetőbbé teszik műveit. Tizenkét évesen csonttébécét kap, emiatt felmentik a katonai szolgálat alól, Kolozsváron egy boltban dolgozik, majd a cipőgyárban. Középiskolai tanulmányait magánúton végzi, 1948-tól pedig a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet zenei fakultásán tanul, állami ösztöndíjjal. Kiújuló betegsége miatt csak 1954-ben államvizsgázik, ezt követően a zeneművészeti középiskola klarinéttanára lesz.

1962-ben feleségül veszi Jakab Ilona festőművészt, felébred vonzalma a festészet iránt, és ezután teljes energiáját a képzőművészet tanulmányozásába fekteti.

Először 1963-ban állít ki, ettől fogva rendszeresen szerepel megyei, országos és külföldi tárlatokon. 1982-től a romániai Képzőművészeti Alap tagja, 1985 őszén költözik feleségével a Majális (ma Republicii) utcai műteremlakásba. Jakab Ilona 1990-ben meghal, Györkös egyedül marad, feladva a betegségével és magányával folytatott küzdelmet, 1993-ban önkezével vet véget életének. 

Műteremlakását végrendeletileg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre hagyta, azzal a céllal, hogy az EMKE a képeit kiállítsa, emlékházat rendezzen be, és biztosítsa a hagyaték szakszerű kezelését, bekapcsolását a szellemi körforgásba.

Festményei sajátos álomképek,

művei a falusi táj és élet idilljét, alapvető emberi értékeit egyéni festői eszköztárral idézik meg.

A Györkös Mányi Albert népszerű, ismert és reprezentatív alkotásait, illetve a művész festői világának eddig ismeretlen árnyalatait és variációit is bemutató tárlat Székelyudvarhelyen november 24-én 17 órakor nyílik meg, és 2023. január 16-ig látogatható – kivéve a 2022. december 23. és január 8. közötti periódust.

Kós Katalin, az emlékház vezetője és az emlékév főszervezője, valamint Szebeni Zsuzsanna, a kiállítás kurátora, az emlékév társszervezője, a Liszt Intézet vezetője nyitja meg a kiállítást. Házigazda Miklós Zoltán múzeumigazgató, közreműködik a székelyudvarhelyi Alla Breve kórus. 

A GYÖRKÖS 100 rendezvénysorozat támogatói: Magyar Művészeti Akadémia, Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt., Nemzeti Kulturális Alap, RMDSZ – Communitas Alapítvány.

Fotó: EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház /Kiemelt kép: Téli táj piros rókával, 1975, olaj, vászon

Györkös Mányi Albert festészeti kiállítása Udvarhelyen