29,2 milliárd euró – ennyi pénz érkezik Romániába a járvány okozta válság felszámolását segítő európai uniós alapból. Polgármestereken múlik, hogy mennyit nyer a települése.

Egy hete hagyta jóvá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Románia országos helyreállítási tervét (PNRR – avagy helyreállítási és ellenállóképességi terv), a hétvégén pedig Ladányi László parlamenti képviselő meghívására Hegedűs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára mondta el udvarhelyszéki polgármestereknek és vállalkozóknak, hogy mire pályázhatnak, és mennyi pénzben reménykedhetnek.

Az országos helyreállítási tervben ugyanis helyi és megyei önkormányzatok, polgármesteri hivatalok és vállalkozások pályázhatnak különböző témakörökben vissza nem térítendő támogatásokra.

Mutatjuk is, hogy mire mennyi pénz jut:

A PNRR-t bemutató kormányzati tájékoztatón a miniszterelnök elmondta: a legtöbb pénzt az infrastruktúra (7,6 milliárd euró), az oktatás (3,6 milliárd euró) és az egészségügy fejlesztésére szánják – Romániában 450 kilométernyi autópálya, több száz iskola és bölcsőde, tucatnyi új kórház épül.

Ugyan a legnagyobb pénzösszeget az infrastruktúra kapja, de jut összeg az oktatás, egészségügy fejlesztésére, út és autópálya építésre, iskolák, kórházak, bölcsődék létrehozására, valamint kisebb tételekkel az úgynevezett zöld átmenetre, a digitális átállásra, a fiskális és fenntartható fejlődésre, a szociális és területi kohézióra, az egészségügy, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi ellenálló-képesség növelésére, ifjúsági politikákra és egyebekre is.

Pályázni lehet vízgazdálkodásra, erdősítésre, a biodiverzitás megőrzésére, hulladékgazdálkodásra, fenntartható szállításra, energiagazdálkodásra, a közigazgatási rendszerek digitalizációjára, a versenyszféra támogatására, az állami vállalatok átszervezésére, szociális reformokra.

Az önkormányzatokat és polgármesteri hivatalokat különösen a következő témakörök érdekelhetik: víz- és csatornahálózat építésére 1,4 milliárd eurót fordítanak, erdők újratelepítésére és városi zöldövezetek létrehozására 1,1 milliárd euró jut, hulladékgazdálkodásra 1,2, mely révén például ökológiai szigeteket alakíthatnak ki a helyi szintű szelektív hulladékgyűjtés érdekében. Továbbá 2,2 milliárd eurót szánnak tömbházak és közintézmények energiahatékony felújítására, energiahatékony építkezésre szakosodott szakemberek képzésére. A digitalizációt érintő, 1,8 milliárd eurós fejezetben könyvtárak korszerűsítésére és bővítésére, könyvtári alkotóműhelyek kialakítására lehet pályázni.

Az egészségügyi fejezetben, melyre 2,4 milliárd eurót különítettek el, szociális központok építésére, felújítására, családorvosi rendelők felszerelésére, felújítására, újszülöttek szállítására alkalmas mentőautók vásárlására kérhetnek pénzt.

A 3,6 milliárd eurós oktatási programban új iskolára, zöld iskolabuszra, tanterem bútorozására, iskola informatikai laborjának a felszerelésére, bölcsőde létrehozására, duális oktatási központokra lehet pénzt kérni.

A municípiumok (pl. Székelyudvarhely) és városok célzottan ifjúsági és szociális lakások építésére, zöld szállításra, okos közlekedési rendszerekre, elektromos töltőállomásokra, a biciklis közlekedés megkönnyítésére, utak, átjárók, hidak építésére pályázhatnak.

A községek kiemelten infrastrukturális beruházásokra kérhetnek pénzt, illetve területi és rendezési tervek digitalizálására.

A megyei tanácsok a fentebb soroltak mellett számos egyéb területen és témában pályázhatnak.

A helyreállítási terv részét képező Sokszínű Románia turisztikai programban – melyre 449 millió eurót szánnak – helyi termékek, márkák, brandek létrehozása, népszerűsítése, a turisztikai útvonalak mentén kerékpárutak kialakítása, kulturális útvonalak létrehozása, folytatása szerepel.

„Mindez hatalmas lehetőség és kihívás is az önkormányzatok és vállalkozások számára. 

Ha készülnek, és tudják, hogy mit akarnak, akkor sikerülni fog. Olvassák el és készítsenek prioritáslistát”

– mondta Hegedűs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának az államtitkára udvarhelyi tájékoztatóján. Azt is hozzátette, hogy míg az első kiírás mondhatni alanyi jogon jár minden önkormányzatnak, lesz második kiírás is, amikor az ún. zöld szempontok érvényesülnek, és a gyorsaság, az ügyesség, az alaposság lesz a kulcsszó, hisz a beérkezési idő sorrendjében bírálják el a pályázatokat, az nyer, aki leghamarabb adta le a legjobbat.