Nagy Noémi Kriszta
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Volt miért hálát adni Székelyderzsben

Mint Erdély-szerte minden unitárius egyházközségben, Székelyderzsben is az őszi hálaadás ünnepét ülték vasárnap. Az úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet, illetve kulturális programok mellett helyi termékek vására...
Becsült olvasási idő: 2 perc 40 másodperc

Húsvétra, Krisztus feltámadására készülődik valamennyi keresztény ember. A visszafogottságról, az önmegtartóztatásról, a magunkba fordulásról szól ez az időszak. Ennélfogva virágvasárnap egy meghitt koncertre invitálja az udvarhelyieket a Székelyföldi Filharmónia, mégpedig Pergolesi Stabat Materére, kivételes zenészek előadásában.

A Stabat Mater nem más mint egy siralomének, Szűz Mária Jézus keresztfája mellett átélt fájdalmáról szól. A középkorból származik ez a műfaj, kitalálójának személye vitatott. Sok zeneszerző írt Stabat Matert, többek között Alessandro Scarlatti, Antonio Vivaldi, Joseph Haydn, Franz Schubert, Liszt Ferenc, no meg a vasárnapi koncerten megszólaló változat szerzője, Pergolesi. A himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”).

Pergolesi neve eredetileg Giovanni Battista Draghi, előbbi a Pergola településről Jesibe költözött nagyapja ragadványneve volt, mely idővel családi névvé vált. Giovanni Battista zenei tanulmányait tehetségének és püspöki mecénása támogatásának köszönhetően 1725-ben a nápolyi Conservatorio dei Poveri di Gesù Cristóba kamatoztatta, itt rövidesen ismert fiú szopránénekes lett. 1729–30-ban az intézmény zenekarának elsőhegedűsévé nevezték ki, egyben segédtanárként is tevékenykedett, majd 1731-ben szerezte diplomáját San Guglielmo című oratóriumával. Ekkoriban további jelentős műveket komponált, többek között egy misét, egy Szent József-oratóriumot és a Salustia című opera seriát (hősi vagy tragikus hangvételű operát), mellyel kezdetét vette operaszerzői pályafutása. Pergolesi 1732-től Stigliano Colonna herceg karmestere lett Nápolyban, ahol a Salustia mellett a Lo frate ’nnamorato című komédiáját is bemutatták.

Ugyanitt 1733-ban vitték színre az Il prigioniero superbo című, háromfelvonásos operáját. A felvonások szüneteibe Pergolesi beiktatta a La serva padrona (Az úrhatnám szolgáló) című buffo-intermezzóját, mely páratlan sikert aratott, és így ennek a művének maradandó népszerűséget biztosított. Ez a darab a francia opera comique előképe volt. Pozzuoliba, a kapucinusok kolostorába vonult vissza, ahol megírta utolsó művét, a Stabat Matert, amit a legenda szerint halála napján fejezett be. 1736 márciusában hunyt el, huszonhat évesen.

A virágvasárnapi hangverseny április 10-én 18 órától kezdődik a Belvárosi Református Templomban. A Stabat Mater előadói a filharmonikusok mellett Anda Pop szoprán és Karácsony Noémi mezzoszoprán, vezényel Gheorghe Victor Dumănescu.

Kiemelt képünkön Michelangelo szobra, a Pietà (magyarul: Fájdalmas anya)

Hallgassátok a Stabat Matert