Balázs K. Attila Homokóriás című novelláskötetét és Borsodi L. László Estére megöregszel című prózaverskötetét mutatták be hétfő este a székelyudvarhelyi városi könyvtárban. Az írókat a műfaji sajátosságokról, a valós élmények és a fikció közötti határokról, illetve az apa kulcsfigurájáról Zsidó Ferenc kérdezte.
A kettős bemutató közönsége megismerhette Balázs K. Attila három évvel ezelőtt kiadott Homokóriás és Borsodi L. László Estére megöregszel című könyvét. Mindkét kötet az Erdélyi Híradó – Fiatal Írók Szövetsége gondozásában látott napvilágot. A moderátori kérdések három részre tagolták a bemutatót – a replikák között fellélegezve, az alkotók egy-egy részletet fel is olvastak kötetükből.
Az első részben körüljárták a műfaji besorolást illető kérdéseket. Kiderült, hogy Borsodi inkább vallja prózakölteményeknek a szövegeit, mintsem prózaverseknek. A frissen megjelent kötet esetében a próza kizárólag forma, és bár a szövegek összefüggésének köszönhetően egy narratív váz is kibontakozik, képileg és retorikailag mégis inkább versekről van szó, fejtette ki az író. Hozzátette: alkotás közben szívesen játszadozik a műfajok határaival.
Azt hihetnénk, hogy Balázs K. Attila szövegeinek esetében egyszerűbb dolgunk van, hisz már a műfaji megnevezés is mutatja, hogy itt novellákról van szó – nem is gondolhat másra az olvasó, csak koherens és cselekményes prózai szövegre, lehetőleg egy csattanóval a befejezésben. Zsidó Ferenc azonban rávilágított arra, hogy Balázs K. Attila novellái nem a megszokott novellák – ebben a prózában van egy kis líra is.
A bemutató folytatásában szó esett arról, hogy mindkét kötetet meghatározza az apához fűződő viszony. A novelláskötetben
az apa mindenhol jelen van, mégis megfoghatatlan, s a többi szereplő csak a szüntelen hiányát érzékeli.
Balázs K. Attila szerint apának lenni döntések sorozata. Néha eljátszott a gondolattal, mi történne akkor, ha ő lenne a szövegben megjelenő apafigura. Borsodi L. László művében az apa fizikai valóságában, szereplőként is megjelenik. A prózaköltemények az apa és fia közti párbeszédre épülnek – több generáció beszéli el a történetét, ezért a művet a többszólamúság uralja. A szerző szerint a folytonos nézőpontváltás zavarba hozhatja az olvasót, akinek csak türelemmel sikerülhet fokozatosan ráhangolódni az élet és halál között lüktető szövegek ritmusára.
Két jelentős kérdéssel zárták a bemutatót:
mennyire táplálkozik a fikció a primér valóságból, illetve az is felmerült, hogy mennyire lehet feldolgozni a valóban átélt traumákat az irodalom segítségével.
Borsodi számára a traumák feldolgozása lassú folyamat, ami egyelőre csak részben ért célba. A novellákban domináns létérzés egyértelműen a valóságból táplálkozik, hangzott el a másik szerző válasza. A Homokóriás szól a fiatal szülők, azaz a harmincévesek lehetőségeiről, viszont hiányzik a szövegekből a harmonikus házasság képe. Ennek helyét az egyén önmegvalósítása és a saját cél érdekében mások eltiprása tölti be.
Balázs K. Attila költő, író 1973-ban született Baróton, jelenleg Székelykeresztúron él. Eddig megjelent kötetei: Vizuáliák (Kriterion, Kolozsvár, 2009), A zöld fotel lakója (Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2013), Homokóriás (Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége, Kolozsvár – Budapest, 2019). Borsodi L. László költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár 1976-ban született Csíkszeredában, ahol jelenleg is meghatározó irodalmi tevékenységet folytat. Legutóbb megjelent kötetei: Szétszórt némaság (Erdélyi Híradó – Fiatal Írók Szövetsége, Kolozsvár – Budapest, 2018), Hermész visszhangjai (Sétatér Kiadó, Kolozsvár, 2019), Estére megöregszel (Erdélyi Híradó – Fiatal Írók Szövetsége, Kolozsvár – Budapest, 2021).
Kiemelt képen: Balázs K. Attila, Zsidó Ferenc, Borsodi L. László /fotó: Szabó Károly