Becsült olvasási idő: 6 perc 8 másodperc
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Csata Ágnes – akinek helye van az operaházban

Csata Ágnes a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tizenkettedikes tanulója, kiváló énekes, aki az elmúlt években számos nemzeti versenyen részesült már elismerésben. Legutóbb az...
Becsült olvasási idő: 5 perc 12 másodperc

Vasárnap diót törnek és nemcsak a Székelyföldi Filharmonikusok Nagy Kálmán hegedűművésszel és Vass András karmesterrel. Mielőtt még valaki azt gondolná, hogy a művészek hegedűkkel törik és aprítják a diót a bejglihez, akkor most szólunk, hogy ez itt nem a Gordon Ramsay konyhájának karácsonyi kiadása!

Igazából mégis csak aprítani fognak a művészek, nem is kicsit, ugyanis Bruch g-moll hegedűversenyében és a Csajkovszkij Diótörő-szvitjében van „egy pár” hang, amit staccatósan, de gyorsan aprítani fognak advent harmadik vasárnapján a székelyudvarhelyi Stúdió Moziban. 

– A g-moll hegedűversenyt 1866-ban mutatták be először, de a bemutató nem hozott kellő lelkesedést a közönség részéről, így később újraírták: Bruch Joachim Józsefet kérte meg, hogy segítsen neki átírni ennek a műnek bizonyos részeit. A következő bemutatót 1867-ben tartották, és ez már meghozta a kellő sikert, olyannyira, hogy azóta is a leginkább szeretett romantikus hegedűverseny. 

Bruchot valójában már idegesítette, hogy ennyire szeretik, ugyanis ezután még írt két másik hegedűversenyt is, de azok nem arattak ekkora sikert.

Van egy ilyen legenda, mendemonda is a mű körül, hogy az, aki ezt a hegedűversenyt meghallja, rögtön meg akar tanulni hegedülni.

Gyönyörű ötvözetet képez a klasszikus beethoveni zene és a későbbi Csajkovszkij-féle romantika között, igazán lírai és jól emészthető hegedűverseny. Először 2003-ban találkoztam a művel Bukarestben, Pinchas Zukerman előadásában, őt tartják különben e játék istenének, ami az előadásmódot illeti – mesélte Nagy Kálmán hegedűművész. 

Nagy Kálmán 
Tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte, 2003-tól a kolozsvári Transilvania Filharmónia hegedűse, 2006-tól pedig a kolozsvári Classica zenekar koncertmestere is. Tagja a Székelyföldi Filharmóniának, a Camerata Romanica és a Noua Transilvania kamarazenekarnak. 2012-től tagja a London Bucharest Fesztivál zenekarnak, 2012–2013 között a budafoki Dohnányi zenekar hegedűse. Szólistaként többször fellépett a marosvásárhelyi, nagyváradi, kolozsvári, szatmárnémeti és székelyudvarhelyi filharmonikusokból építkező Noua Orchestra Transilvan élén, valamint a Harmonious Chamber Orchestra Osaka, a hollandiai Camerata Stradivarius, a kolozsvári Camerata Romanica és a Camerata Michael Haydn kamarazenekarral. Nevéhez fűződik Ferdinand Weiss Fantázia hegedűre és zenekarra című darabjának világpremierje. 2013-tól a Nagyváradi Állami Filharmónia koncertmestere. 2015-ben Nagyváradon megalapítja a Camerata Michael Haydn kamarazenekart, amelynek koncertmestere és művészeti vezetője is. Szólistaként fellépett Magyarországon, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban. 

Max Bruch (1838–1920)

A német zeneszerző és karmester Skót fantáziájáról és g-moll hegedűversenyéről vált ismertté. Zenéjében érezhető Mendelssohn és Brahms iránti nagyrabecsülése, pályája során mindvégig élénk érdeklődést tanúsított a német népdal iránt. Kezdetektől harcolt a Liszt és Wagner által hirdetett, új német iskola ellen. Bár kompozícióinak nem kis hányada egészen eredeti és progresszív vonulatot képvisel, Bruch alapjában konzervatív muzsikus volt, aki a 19. és 20. század fordulóján – főként az új harmonizálás szerény alkalmazása következtében – anakronisztikusnak bélyegeztek. 

A vasárnapi hangverseny második felében Csajkovszkij Diótörő-szvitje lesz hallható – szerintem mindenki találkozott már ezzel a művel valamilyen formában. Számtalan rajzfilmnek, mesefilmnek szolgál alapjául, bizonyos dallamok igazi „slágerekké” váltak. 

Igazán el tudja hozni a karácsonyi hangulatot mindenki „kőszívébe”. A szimfonikus hangverseny karmestere Vass András lesz.

Vass András 
A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmesterképző szakán végzett, 2003 júniusában Donáth Ede-emlékdíjjal tüntették ki. Még egyetemi hallgatóként több magyarországi és romániai szimfonikus zenekart vezényelt. A 2005–2006-os évadban Fischer Iván asszisztenseként dolgozott a Budapesti Fesztiválzenekarnál, 2009 őszétől a Pannon Filharmonikusok karmestere. Karrierje során vezényelte többek közt a Marosvásárhelyi Filharmonikus Zenekart, a Budapesti Fesztiválzenekart, a MÁV Szimfonikus Zenekart, a Szebeni Filharmonikus Zenekart, a Liszt Ferenc Kamarazenekart, a Nemzeti Filharmonikusokat. Exkluzív művésze az egyesült államokbeli California Artists Managementnek. 

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893)

Orosz romantikus zeneszerző, a zenetörténet egyik legkiemelkedőbb, legismertebb és legközkedveltebb komponistája. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estés balettjei is nagy sikert arattak: A hattyúk tava, Csipkerózsika és A diótörő. A diótörő Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve, a történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi. Operaírással is próbálkozott: az Anyegin és A pikk dáma bizonyultak időtállónak. 

Műsoron: 
– M. Bruch: g-moll hegedűverseny, Op. 26, No.1 P. I. 
– Csajkovszkij: Diótörő-szvit, Op. 71a 
– Szólista: Nagy Kálmán – hegedű 
– Vezényel: Vass András 

Regisztrálni a 0745–031 452-es telefonszámon sms-ben szükséges. Online regisztrációs lehetőség is lesz. Az aktuális járványügyi szabályok betartása kötelező. Bérletes előadás, jegyek a helyszínen válthatók.

Kiemelt képünk: pexels.com

Holnap diót törünk