A „vesébe látó művészként” emlegetett Benczédi Sándor szobrász, tanító emlékére nyílik kiállítás a Haáz Rezső Múzeum Képtárában. A művészt, akinek nevét elsősorban terrakotta kisszobrai tettek ismertté, a humoros emberi figurák kiemelkedő készítőjeként tartják számon. A kiállítás nagyrészt a leszármazottak gyűjteményeiből kölcsönzött szatirikus helyzetképeket ábrázoló szobrok válogatása.

A száztíz éve Tarcsafalván született Benczédi Sándor szobrászművész tiszteletére nyílik kiállítás szeptember 29-én, csütörtökön 17 órakor a Haáz Rezső Múzeum Kossuth Lajos utcai Képtárában. Az alkotó kisebb-nagyobb méretű plasztikáiból összeválogatott tárlatot Lőrincz Ildikó művészettörténész méltatja. 

Benczédi Sándor 1932-ben a Székelykeresztúri Állami Tanítóképzőben szerzett diplomát, 1938–42 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Kisfaludi Strobl Zsigmond irányításával, hazatérése után Tarcsafalván és Korondon volt tanító, de megfordult a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán is. Benczédi az agyagon kívül alkotott fából, műkőből és a szülőföldjéről beszerzett patakkövekből is. Számos hazai kitüntetéssel és díjjal ismerték el munkásságát – Kolozsváron hunyt el, 1998-ban. 

Korabeli méltatói művészetét emberhűnek, sőt, az európai szobrászművészetben egyedülállónak nevezték. Lőrincz Lajos, az alkotó egykori korondi tanítványa és barátja, érdemes táncmester, 1998-ban Tarcsafalván az alkotó emlékére állított plakett felavatásakor „csodálatos, vesébe látó, igaz, humoros emberként” jellemezte. A főként szatirikus hangulatú helyzetképeket megjelenítő szobrok legfontosabb jellemzője a játékosság, amelynek az alkotó egész életét szentelte. A kiállítás november közepéig látogatható, hétköznapokon 9 és 16 óra között. 

Kiemelt kép: Kabán József felvétele