Nagy Noémi Kriszta
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Akcióban: Kérd, hogy ellenőrizzen a fogyasztóvédelem!

Újdonsággal rukkol elő a fogyasztóvédelem: immár a vállalkozók is kérhetik, hogy ellenőrizzék gazdasági egységüket, és így egyfajta kiképzésen esnek át, hisz első ízben nem...
Becsült olvasási idő: 3 perc 42 másodperc

Kicsit leszakadt az arcunk nemrég, legalábbis az enyém mindenképp, amikor megláttam az Országos Statisztikai Hivatal által közölt adatsort, mely szerint míg Kolozsváron 2020-ban 7735 lej volt az átlagbér az IT szektorban, addig Hargita megyében csak 2140 – úgy, hogy 2019-hez képest 3 százalékkal nőtt nálunk ez az érték. Úgy tűnik, hogy az IT-soknak kolbászból van a kerítés, Kolozsvárott…

Hargita megyében csak 2140 lej az átlagbér – itt az informatikusok valószínűtlenül keveset keresnek, a legkevesebbet az országban. Sokkal kisebb szakképzettséget igénylő munkáért több nemzetközi áruházlánc is jobban fizet ennél, a Kaufland még kajabont is ad…

Vigasztalásképpen ugyancsak rosszul fizetik az informatikusokat Hunyad, Vâlcea, Fehér és Neamț megyében, ahol a nettó keresetük 2222 és 2357 lej között van. Az OSH adatai szerint ugyanakkor

a háromszéki infósok lényegesen jobban keresnek, mint Hargita megyei kollégáik,

átlagosan 3446 lejt. 2020-ban az IT-szektorban országos szinten 6191 lej volt a nettó átlagbér, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és körülbelül duplája az országos átlagfizetésnek. 

A Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége e hónap közepén felmérést végzett, a Hargita megyei IT-cégek bevonásával, a helyi informatikai szektorra vonatkozó központi (országos) adatok helytállóságát illetően. Tizenhét vállalkozás képviselőjét kérdezték meg, 88 százalékuk udvarhelyszéki, 11 százalékuk csíkszeredai volt. A vállalkozások alkalmazottainak száma 73 volt, 68 százalékuk tartozik az IT-kategóriába. A megkérdezett vállalkozások 65 százaléka küszködik munkaerőhiánnyal, ugyanakkor 24 százaléknak van van megyén kívüli munkapontja/székhelye. A kiindulópontként bemutatott hivatalos számokat általánosan nem tartják reálisnak, sőt, kimondottan félrevezetőnek értékelik a cégek képviselői.

A 2020-as Hargita megyei átlagbérre vonatkozó kérdésekre adott válaszok három irányból közelítik meg a kérdést: ha a piacot és az azt kiszolgáló cégeket nézzük, nagyon sok a kis cég és az egyéni vállalkozás, amelyek többsége a helyi, nem kimondottan tőkeerős piacra dolgozik, a tehetősebb régiók áraihoz képest potom pénzért. Fontos szempont ugyanakkor a szakemberek felkészültsége. Az IT-vállalkozók szerint helyi viszonylatban a szakemberek felkészültsége sem a legmegfelelőbb, mivel

„az egyetemi városok, a multik már az egyetemen elkapkodják a jó szakembereket”, vagyis kevés a képzett (senior) informatikus.

A szektorban a szakmai, nyelvi és kommunikációs felkészültség a fiatalabb generációra inkább jellemző. Többségük tehát jellemzően nagy városokba, külföldre kerül magasabb bérért, míg az idősebb generáció a készségek hiányában (is) alacsonyabb bérért dolgozik helyi cégeknek. Amiért viszont egyértelműen hamis képet festenek a hivatalos statisztikák, az a pénzügyi, könyvelési szempont.

Általános vélekedés szerint rendkívül elterjedt az osztalékként kivett, majd borítékos juttatásként landoló fizetések aránya, a minimálbérrel való trükközés.

A többség a helyi IT-piac fejlettségétől látja függni a lehetőségeket, ezzel a bevételek mértékét, közben pedig úgy gondolják, a nagyvárosok eleve több lehetőséggel bírnak e területen. A helyzet javulását, azaz a nettóbérek felzárkóztatását a megkérdezettek abban látják, ha az adózási és támogatási rendszert átdolgoznák a törvényhozók, ha külföldi befektetőket, nagy informatikai cégeket lehetne bevonzani a térségbe, illetve ha például képzésekkel, motivációs programokkal megváltozna a vállalkozói és alkalmazotti mentalitás.

Kiemelt képünk illusztráció: pexels.com