A Székelyudvarhelyi Főesperesi Kerület búcsúja a Márton Áron téri szentmisével, a város utcáin a négy égtáj felé felállított, virágokkal ékesített oltárokkal és színes körmenettel a város egyik legszebb ünnepe.

Idén is, akárcsak korábban, kivéve az elmúlt két esztendőt és a kommunizmus alatti éveket, Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren gyűltek össze az úrnapi körmenet résztvevői, hogy a szabadtéri szentmisét meghallgassák.

Ft. Mátyás Károly főesperes-plébános ünnepi beszédében a múltat felelevenítve elmondta: kétéves szünet után a Székelyudvarhelyi Főesperesi Kerület 358. búcsúünnepét tartja. „Őseink 1664-ben ünnepelték első alkalommal főesperesi kerültünk úrnapi búcsúját Székelyudvarhelyen, az ünnepi szentmisét a Jézus-kápolnánál mutatták be 1780-ig, ahonnan minden évben körmenetben hordozták végig az oltáriszentségi Jézust városunk főutcáin. 1780-tól a Szent Miklós-hegyi régi templomban mutatták be az úrnapi szentmisét, amelyen abban az évben – a feljegyzések szerint – több mint ötezren vettek részt. 1800-tól a főtéren az iparosok testületének tagjai készítették az ünnepi oltárokat, és

mind a mai napig ezen a helyen mutatták be az ünnepi körmenettel egybekapcsolt, legszentebb áldozatot,

kivéve a kommunizmus éveit, amikor a temető szolgált a körmenetek színteréül. Ilyenkor felelevenedik bennünk fő ünnepünk lényege, az utolsó vacsorára való figyelés, az akkor történtekre való emlékezés, amikor Jézus saját testét és saját vérét adta nekünk eledelül. Tette ezt apostolai jelenlétében, meghagyván nekik, hogy ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” – mondta, hozzátéve: magunkhoz vesszük az eucharisztikus kenyeret, majd körülhordozva a város utcáin, nyilvánosan hirdetjük, hogy Krisztussal egyesülünk.

Hadd vegye tudomásul a város és a világ, hogy hiszünk Krisztus istenségében és emberségében, velünk az Úr!

Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye érseke először vesz részt a székelyudvarhelyi úrnapi búcsún ebben a minőségében, hisz az elmúlt két évben a járványügyi korlátozások miatt csak a temetőkertben tartották meg az ünnepséget, őt pedig 2020-ban szentelték püspökké és érsekké.

„A Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön ünnepli az egyház az Úr napját, az oltáriszentség ünnepét. Az ünnep az Úr szent testének és vérének ünnepe. Eredete egészen a 12. századig nyúlik vissza, az oltáriszentségben valóságosan jelen lévő Jézust hangsúlyozza.

Nagycsütörtök is az eucharisztia ünnepe, de akkor elsősorban az utolsó vacsora eseményei emlékezünk, az oltáriszentség alapítására.

Ma azt ünnepeljük, hogy Jézus nem hagyott magunkra bennünket, hanem velünk maradt az oltáriszentségben.

A szentmise elején tegyük fel a kérdést magunkban, hogy mennyire fontos számunkra az oltáriszentség. Mennyire vesszük körül az oltáriszentséget, Jézus Krisztust, szeretettel és tisztelettel? Mennyi időt adunk, szentelünk az oltáriszentségnek szentséglátogatással, szentségimádással? A szentáldozás fontos-e számunkra, az, hogy magamhoz vegyem az élő Úr Jézus Krisztust? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket!” – kérte a főpásztor.

Fotó: Fülöp Attila