Elkezdődött a fogyasztói társadalom igazi kihívása: a decemberi nagybetűs karácsonyi ajándékvásárlási láz. Hogyan lehet ellenállni a tetemes pénzköltésnek? Mit tehetünk, hogy a karácsony arról szóljon, ami, és ne fulladjunk bele – képletesen vagy igaziból – a csomagolópapír-hegyekbe? Hogyan tudnánk egymást úgy megajándékozni, hogy ne költsünk egy vagyont felesleges dolgokra, mégis örömet okozzunk szeretteinknek? Megint utánamegyünk a témának.

Egy kicsit visszalépünk, nem sokat, csak pár napot, november utolsó péntekjére, ez ugyanis a nemzetközileg elfogadott Ne vásárolj semmit! nap. Az ötlet Ted Dave kanadai művész fejéből pattant ki még 1992-ben, tiltakozásul a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása és a reklámok manipulációja ellen. A cél ezen a napon nem olyan lehetetlen: nem kell venni semmit. 

Ennél nehezebb feladatot tűzött ki maga elé Aiden Enns kanadai újságíró.

Arra gondolt, milyen kár, hogy csak egy napig tart ez az antivásárálás, miért ne lehetne kiterjeszteni egész decemberre?

Így született meg a Buy Nothing Christmas, ami magyarul valahogy így hangzik: Ne vásárolj semmit karácsonyra! Semmit, amivel tovább gyarapíthatod amúgy is bőséges javaid listáját.

Mit lehet itt tenni?

Felnőttek kapcsán ez még úgy-ahogy teljesíthető, ha nem tárgyi ajándékot választunk, hanem például élményt. Színházjegy, koncertjegy, masszázsutalvány, extrém esetben és vastag pénztárca birtokában siklóernyőzés vagy mélytengeri búvárkodás – egy felnőtt biztos, hogy nem bánja, ha szenteste nem tudja kézbe venni az ajándékát.

Jók még a gasztroajándékok is,

meglephetjük szeretteinket különleges falatokkal, amikre hétköznap nem áldoznának pénzt.

Más a helyzet, ha az ember gyermekei és számos unokaöccse, unokahúga várja lelkesen az Angyalt.

Jó dolog játszóházbérletet vagy könyvutalványt kapni, de azzal sajnos nem tud mit kezdeni karácsony este a gyermekünk.

Egy üveg szarvasgombás őzpástétomtól sem biztos, hogy kiugrik a bőréből.

Megoldás lehet még, ha magunk készítünk ajándékot. Ez egyedi, személyes és szívünk-lelkünk benne van, de valljuk be, inkább kevesebb, mint több azon szülők száma, akiknek ideje, kézügyessége és kreativitása is elég, hogy versenyre keljen a játékgyárak csilivili termékeivel, amik – természetesen – igen gyakran ott vannak az Angyalnak címzett levelek listáján.

Vegyük-e meg a tévében reklámozott, zenélő plüssállatot, ha tudjuk, karácsony másnapján a szoba sarkában végzi? Vagy a századik kis- és nagyautó mellé a vizet fröccsentő tűzoltóautót, mert olyan még nincs? Költsünk-e pénzt dolgokra, amikről biztosan tudjuk, csemeténk adott pillanatban örül neki, de hosszú távon értelmetlen?

Faragó Ágnes úgynevezett „egyszerűbb gyermekkor tanácsadó” szerint a gyermek legfontosabb tevékenysége a szabad játék. Ehhez nem sok minden szükséges: idő, tér és egyszerű eszközök.

A mai játékok egy része, melyen csak egy gombot kell megnyomni, és magától működik, nem igazi játék.

Ezekkel csak egyféleképpen lehet játszani, és nem engednek teret a gyermek kreativitásának. Nem csoda tehát, ha nagyon hamar megunják. 

Ezzel szemben a valóban játékra ösztönző tárgyak, mint a babák, építőjátékok, labdák, autók látszólag egyfunkciósak, de a valóságban végtelen módon variálhatók.

Jók még az alkotásra ösztönző eszközök, de itt sem matricás albumra gondol Faragó Ági, amelybe csak beragasztjuk a képeket a megfelelő helyre, hanem egyszerű tárgyakra: gyurmára, papírra, ollóra, gyöngyre, fonálra, különböző anyagokra és rajzeszközökre.

Mennyi az annyi?

Karácsony kapcsán érdemes odafigyelni, hogy mennyi tárgyat is kap gyermekünk, mert a túl sok játékkal pont ellentétes hatást érhetünk el, mint szeretnénk – fejti ki a szimplan.hu weboldal működtetője. A rengeteg inger és lehetőség túlterheli a gyermeket, és akadályozza a szabad játékban. Ennek megelőzésére a tanácsadó javaslata, hogy a a szülők a nagy családdal közösen adjanak ajándékot, a gyermek biztos így is örül, hiszen nem kaphat ilyet nagy dolgot bármikor. 

Egy másik megoldás lehet, ha

a szülő listát ír a rokonságnak, amin az sem baj, ha használati tárgyak vannak felsorolva.

Egy kedves pizsama, kulacs, ágynemű ugyanolyan örömforrás lehet, sőt, még nagyobb, hiszen egész évben szem előtt van – zárja mondandóját Ági.

És a pénz?

Mindez szép és jó, de mi van akkor, ha üres a pénztárcánk? Így is van megoldás, habár egy kicsit több időbe és energiába telik, hogy a megfelelő ajándékok kerüljenek a fa alá. Ha leülünk az internet elé, és időt szánunk a böngészésre, nagy kincseket találhatunk másodkézből is. A gyermek biztos nem azzal lesz elfoglalva, hogy nem eredeti a csomagolás.

Kiemelt képünk illusztráció: pexels.com