Egy étteremben zavar, ha a szomszédos asztalnál félpercenként pohárral koccintanak, tele szájjal, hangosan beszélnek, miközben a lábukba kapaszkodva üvölt a gyermek, a kutyát is beengedik a lokálba, sőt, rögtön kiszagolod a levegőben, hogy valaki elektromos cigarettát szív? Jön, hogy felállj, és rögtön továbbmenj? Vannak így egy páran. Kiderült, kik a legilledelmesebb és legrosszabb vendégek Romániában, és az is, hogy melyek azok a vendéglői rossz szokásaink, melyeket illene levetkőznünk.

A jó szokások tárháza, a hogyan viselkedjünk nyilvános helyen gyűjtemény évről évre bővül-változik, hisz, ami tegnap elfogadott vagy elnézett volt, az mára már meglehet, ciki vagy egyenesen megvetendő. Hosszasan sorolhatnánk a példákat, ahogyan arról is kimerítően lehetne beszélni, hogy a társadalmi elvárások az évszázadok, évtizedek során hogyan változtak.

A vendéglő, az étterem külön fejezet ebben a történetben, ám tény, hogy mindig a kor és a közösség mondja meg, mi a szabály, mi elfogadott, és mi nem.

Éttermek kapcsán általában mindig csak a pincérek, felszolgáló személyzet vagy a konyhások viselkedése kerül képbe, és kevésbé esik szó arról, hogy a vendégek mit és hogyan…

Egy romániai online foglalási portál vette a fáradtságot és

összegyűjtötte a dolgozók véleményezése alapján, hogy az ország különböző régióiban hogyan viselkednek a vendégek.

A klasszikus elvárások mellett modernebb kritériumok is bekerültek, mint például az étkezés közbeni telefonhasználat, az elektronikus cigaretták használata, vagy az, hogy ki mennyire fogadja el, ha egy hely gyermek- vagy állatbarát.

Talán sokak számára nem is meglepő az eredmény: ebből a szempontból Erdély a legcivilizáltabb és Dobrudzsa került a lista végére.

A toplista összeállításakor általánosan pontozták a vendégek jó vagy rossz szokásait: a foglalás időpontját követően mennyit késel, beszélsz-e tele szájjal, kinyitod-e másoknak az ajtót, hogyan viselkedsz a személyzettel stb.

Az összegyűjtött adatok szerint tehát Erdély végzett az első helyen, a válaszadók 52%-a azt mondta, hogy az erdélyi vendégek illemtudók, és jól vagy nagyon jól viselkednek egy étteremben. A listán a második helyen a Bánság következik 50%-al, majd a Körösök vidéke 45%-al, az utolsó helyeken pedig Dobrudzsa, Máramaros és Bukovina áll.

Utóbbi két régióban a vendégek hangosan beszélnek, még akkor is, ha épp csócsálják az ételt. Ez ugyanis az egyik legilletlenebb dolog, amit egy étteremben elkövethetsz – jobb helyeken ez még otthon sem megengedett.

Egy következő értékelési szempont a zajszint volt, azt nézték, hogy a különböző régiók éttermi vendégei mennyire hangosak, ugyanis – lehet, hogy fölösleges leírni, mégis megtesszük – étteremben hangoskodni illetlenség. És nem áll, sőt nagyon hibás az a felfogás, hogy most én jól akarom érezni magam a saját pénzemen, szóval senkinek semmi köze, amíg én fizetek, azt tehetek, amit csak szeretnék.

A felmérés azt hozta, hogy a máramarosi és bukovinai vendégek mindenike hangosan beszél, és többnyire tele szájjal. Ezzel szemben a bánságiak tudják, mi az elvárás, és így, ebből a szempontból a lista második helyén végeztek, természetesen Erdély után.

A pontosság szempontjából is nagyon változó a vendégek hozzáállása: van, aki úgy gondolja, a foglalt időpontra kell érkezni, van, aki korábban szeret, és van, aki bízik abban, hogy belefér az akadémiai negyedórás késés.

A romániai éttermi vendégek 58,5%-a érkezik időben a lokálba, sőt 32%-uk korábban, és csak 9,5% késik, legtöbb tizenöt percet.

Régiónként elemezve Dobrudzsában késnek a legtöbben és a legtöbbet. Ott átlagosan a vendégek 33%-a lépi túl a foglalási időpontot.

Arra a kérdésre, hogy a vendégek előre engedik-e vagy kinyitják-e az ajtót például a szebbik nemnek vagy az idősebbeknek, a válaszadók azt mondták, hogy 92%-uk igen. Egyedül Máramaros áll ebből a szempontból rosszabbul, ahol mindössze 33% bajlódik az ajtóval, a többiek pedig mennek előre, ahogyan tudnak.

A bukovinaiak a legtiszteletlenebbek az éttermi személyzettel, tehát amellett, hogy hangosak és csámcsognak, még a személyzettel is csúnyán beszélnek.

Mi zavar egy étteremben?

Egyre népszerűbbek az állatbarát és gyermekbarát helyek, az éttermek igyekeznek lépést tartani a korral, a vélt vagy valós fogyasztói igényekkel, például

gyermeksarkakat alakítanak ki vagy a háziállatoknak snackekkel, harapnivalókkal szolgálnak. Ezzel szemben a felmérési adatok azt mutatják, hogy a vendégek 37%-a kerüli ezeket a helyeket,

mert vagy túlságosan zajosnak vagy az állatok miatt kevésbé higiénikusnak gondolja. Mindenképpen két, merőben egymásnak feszülő táborról beszélhetünk: a kutya- és gyermekbarát vendégekről, illetve a háziállatot és gyermeket vendéglőben nem szívesen látók táboráról.

Az elektromos cigaretta tekintetében is megoszlanak a vélemények, a megkérdezettek szerint háromból mindössze egy vendéget zavar, ha a közelében, vagy egyáltalán a helyiségben ilyen készüléket használnak.

A mobiltelefon-használat tekintetében már egyértelműek a számok, a vendégek fele szerint illetlenség étteremben telefonálni, legfeljebb csak sürgősségi esetben használható a mobiltelefon. Igaz, arra a kérdésre, hogy lefotózzák-e, felteszik-e a közösségi hálóra az ételüket, a megkérdezettek 55%-a igennel válaszolt.

Csak semmi koccintás!

A vendégek 31%-a koccint ivás előtt. Hagyomány vagy a jóérzés hiánya? Az illemtankönyv szerint ugyanis illetlenség koccintani. Elméletileg csak felemeled a poharadat, nagyjából szemmagasságig, legfeljebb egy finomat mozdítasz rajta, és a szádhoz emeled. Nem így nálunkfelé, ahol a koccintás az ünnepi pillanat része.

Mi okból és milyen gyakran rúgjuk fel a szabályokat?

Legtöbbször tudatlanul tesszük, vagy pontosabban annak tudatában, hogy az úgy jól van, rendben van, és bele sem gondolunk, hogy esetleg a nagy illemkódex mást ír elő.

Ilyenek (is) vagyunk: 
Koccintunk másokkal: 70%,
Bejelentjük, hogy vécére megyünk: 46%,
Még evés előtt esszük a kenyeret: 35%,
Könyöklünk az asztalon: 26%,
Fújjuk a levest: 17%,
Bevágjuk a tányér teljes tartalmát: 17%,
Szürcsölünk: 9%.

Illusztráció: pexels.com