Nagy Noémi Kriszta
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Maradt a feketemunka, mindenki tudja – A felügyelők pedig résen vannak 

A munkáltatók kihasználják a lehetőségeket, a munkakeresőknek pedig gyakran mindegy hogyan, csak pénzhez jussanak a megélhetéshez. Mindenki kockáztat, a munkaadó a büntetést, a munkavállaló...
Becsült olvasási idő: 6 perc 24 másodperc

Akarva akaratlanul, ha meghallom vagy meglátom valahol kiírva a Fölszállott a pávát, nekem automatikusan a Duna televíziós népzenei tehetségkutató verseny jut az eszembe. Kodályt és Bartókot a táncházmozgalomban amolyan istenekként tiszteljük. De tudni kell, hogy a komolyzene terén alkottak elsősorban óriásit azzal, hogy az egyszerű paraszti muzsikát és népdalt elkezdték kutatni, megérteni és beépíteni a műveikbe és a köztudatba. 

Azt illik tudni, hogy Kodály Zoltán és Bartók Béla voltak az első komolyzenét művelő emberek, akik elkezdtek közeledni a paraszti muzsikához. A népzene a komolyzenére mindig is kölcsönhatással volt, hol tudatosan, hol nem. Ezt már Mozartnál is megjegyezték, hogy azért váltak bizonyos művei „slágekerekké”, mert a hétköznapi életből merítette nem csak a témákat, de a dallamokat is.

Kodály és Bartók esetében tudatosabb volt a népdalnak, népzenének ilyen célú „használata”. Szándékosan tértek vissza hozzá és tudatosan alkalmazták munkásságuk során.

Tüzetesen sosem tanulmányoztam sem Bartók, sem Kodály életét, de egyszer ráakadtam valahol egy levelezésükre. Jót kacagtam, főleg magamon. Nem tudom, miből gondoltam én azt, hogy Bartók és Kodály legjobb barátok kellett legyenek, de valahogy úgy tűnt nekem, hogy elég hasonló módon közelítették meg a népzenét és annak fontosságát, tehát akkor ők biztosan elválaszthatatlan jóbarátok voltak. Hát ebből a levelezésből kiderült számomra, hogy egyáltalán nem voltak azok. Ahogy a cigányok mondják, „kormolták” egymást rendesen. Persze mindezt úgy, hogy közben terelgették egymást. Mindenesetre én jót nevettem, és minden alkalommal jót kuncogok azon, amikor egy koncerten a két zeneszerző művei egymás után szólalnak meg, mint például a holnapi, ünnepi szimfonikus hangversenyen, a Stúdió moziban, a Székelyföldi Filharmónia előadásában.

Kodálytól a Fölszállott a páva variációkat fogjuk hallani, míg Bartóktól a III. zongoraversenyt, amit még E-dúr zongoraversenyként is emlegetnek. Az est meghívottjai a kolozsvári születésű Demény Balázs és a Kolozsvári Magyar Opera karmestere Jankó Zsolt.

Fölszállott a páva – variációk

Kodály 1937-ben megzenésítette Ady versét, felhasználva a népdalt a híres férfikari kompozícióban. A zeneszerzőnek azonban túl sok mondanivalója volt a páva témáról, azaz a zenekari mű tulajdonképpen a kórusból nőtt ki, mint annak továbbfejlesztése.

A variációsorozat elején a témát (a mélyvonósok bevezetője után) az oboa mutatja be eredeti formájában. A variációk száma tizenhat, és különböző karakterek vonulnak fel – lírai, táncos, gyászindulószerű, visszafogott vagy éppen romantikus szenvedélytől izzó epizódok sorát halljuk majd. A mű záró szakaszában a népdaltéma diadalmas visszatérése világosan sugallja, hogy a szegény rabok „felszabadulása” végül valósággá válik.

E-dúr zongoraverseny

A mű Bartók utolsó befejezett alkotása. A halálosan beteg zeneszerző a feleségének, Pásztory Ditta zongoraművésznek szánta, meglepetésül – talán sejtve, hogy ez egyben végrendelete is lesz.

I. Allegretto; II. Adagio religioso; III. Allegro vivace – Az első tétel rögtönzésszerűen megszólaló zongora dallama barokk inspirációra és népzenei fogantatásra vall, differenciált ritmikájával és a gazdag díszítésekkel. A továbbiakban a téma leegyszerűsített motívum töredékét formaalkotó funkcióval ruházza fel a zeneszerző: a melléktéma során a zongora főként harmonikus figurációkat játszik, a zárótéma pedig játékos karakterű.

A második tétel Adagio religioso felirata nyilvánvalóan Beethoven a-moll vonósnégyesére (op. 132) utal, amelynek Heiliger Dankgesang tétele mintha ebben az ünnepélyes és bensőséges muzsikában folytatódnék.

A trió szakasz foltokból és gesztusokból szőtt közjátéka Bartók csodálatos természet-élményeinek, éjszaka-zenéinek körébe tartozik. A magyar beszéd lejtését követő, jellegzetes ritmusképlet és a tömör dallamosság a hallgatóban a magyar népdal illúzióját kelti: ez is egyike azoknak a fiktív népdaloknak, amelyeket a vérévé vált népdaloktól ihletve, Bartók maga alkotott. A tétel formája rondó, epizódjait az üstdob erőteljesen ritmizált ütései tagolják. Bartók az ellenpontos szerkesztés változatos, olykor csak a kottaképben megmutatkozó, virtuóz formáit alkalmazta ebben a tételben.

Székelyföldi Filharmónia

Demény Balázs a 2017-es Île-de-France, a 2018-as Lagny sur Marne, a 2015-ös Hans von Bülow és a 2013-as Carl Filtsch nemzetközi zongoraversenyek első díjasa, illetve a Nemzetközi Chopin Zongoraverseny (Budapest) második díjasa. 2018-ban Junior Príma díjat kapott. Több nemzetközi verseny és fesztivál díjazottja: a zürichi Anda Géza Alapítvány ösztöndíjának nyertese, az ISA Prag-Wien-Budapest nemzetközi fesztivál Pianist- és Kodály-díjasa, támogatottja volt a berlini Hindemith és az erdélyi Communitas alapítványnak, a Sigismund Toduță Nemzetközi Zongoraverseny első díjasa, a bukaresti Magyar Zene Fesztivál nyertese. 

Rangos koncerthelyszínek és fesztiválok meghívottja, többek között fellépett a Művészetek Palotájának Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, a Gasteig Münchenben, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a CaFÉ Budapesten, a raidingi (Doborján) Liszt Fesztiválon, játszott a Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében, a bukaresti Atheneumban, a Piano en Saintonage-on, vagy a Milánói Világkiállításon. A legnevesebb japán fiatalokat bemutató koncertsorozatának, a 35. Yokohama International Piano Concert Series 2016-os meghívottja volt, ahol egy Liszt–Bartók szólóest mellett Bartók III. zongoraversenyét játszotta a Minato Mirai Hallban. 

Jankó Zsolt a Nagyváradi Állami Filharmónia és a Kolozsvári Magyar Opera állandó karmestere, illetve a Budapesti Fesztiválzenekar karmesterasszisztense. A kolozsvári zenelíceumban hegedű szakon, majd a Gheorghe Dima Zeneakadémia karmesteri szakán végzett. Ugyanitt magiszteri tanulmányait is letette, majd 2004-ben mesteri fokozatot szerzett a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen. 2005-ben a Velencei Benedetto Marcello Konzervatóriumban tanult. 2005–2007 között a Nagyváradi Egyetem Zeneművészeti Karának zenekari kurzusait tartotta, és a fakultás zenekarát vezette. A Nagyváradi Filharmónia állandó karmestereként fiataloknak szóló leckehangversenyeket is vezeti. 

A bérletes hangversenyre március 13-án, vasárnap hat órától a Stúdió moziban kerül sor, jegyek elővételben a Művelődési Ház pénztáránál vagy koncert előtt a helyszínen válthatók.

Kiemelt képünk illusztráció: pexels.com

Komolyzene versus népzene, avagy Kodályról és Bartókról kinek mi jut elsőre az eszébe?