A fenti címmel tart workshopot Erdős Alpár közgazdász, pszichológus november 19-én, szombaton reggel 9 és este 7 óra között a Hargita Business Centerben. Az alábbiakban vele beszélgettünk.

– Sokunktól – főleg, akik nem jártasak az elektronikus pénz világában – a tőzsde vagy a virtuális valuta (kriptovaluta) fogalma olyan távol áll, mint Makó Jeruzsálemtől. Pszichológusként hogyan keltette fel érdeklődésed, és aztán miként sikerült kapcsolatba kerülni ezzel a külső szemlélőnek megfoghatatlan világgal?

– Ahogy mondod, elég távol áll a tőzsde és a kriptovaluta az emberektől, de úgy gondolom, ez hamarosan megváltozik. A folyamat hasonló lesz az internet elterjedéséhez, hiszen az internet fogalma is nagyon távol állt az emberektől, sőt, azt kell mondanom, hogy a mobiltelefonok is távol álltak valamikor az emberektől, de ma már szinte mindenki használja. Emlékszem, hogy amikor a kilencvenes évek elején kimentem Magyarországra, akkor láttam először mobiltelefont. Az aksija akkora volt, mint egy motorbicikli akkumulátora és a telefonkagyló akkora, mint a hagyományos vezetékes telefoné. Fiatalkoromban egy laptop árából autót lehetett venni, jól emlékszem, hogy egy Daewoo ára volt a laptop árának megfelelő. (Egy Daewoo ára abban az időben 72 000 000 000 lej volt.) Akkor még azt hittem, hogy soha nem lesz laptopom, mert nem akartam egy autó árát laptopba fektetni. Ma már hét laptopom van és több számítógépem is a lakásban. Hasonló volt a helyzetet az internettel. Amikor megjelent a városunkban, a fogorvosomtól hallottam, hogy van telefonvezetékes internet a lakásában, és elmondása szerint egy héten egyszer szörfözött az interneten. El nem tudtam képzelni, hogy mit jelenthet ez a dolog. Miután egyszer megmutatta, azonnal beleszerelmesedtem az internetbe, és én is beköttettem. Abban az időben a letöltések nem voltak korlátozva, mindent szabadon fel lehetett kutatni és le lehetett tölteni. Többnyire szakmai könyveket töltöttem le, és annyi információt összeszedtem, hogy egész életemben nem lesz időm arra, hogy az egészet feldolgozzam. Nyilván ma már az elérések korlátozottak, mindenért fizetni kell, de az elején még nem kellett fizetni semmiért. Nagy szerencsém volt, hogy korán ráébredtem az internethasználat előnyeire. Ma is másképpen használom, tudom, hogy kell keresni az interneten. Többször, sőt nagyon sokszor előfordul, hogy csoportosan keresünk valamit és másnak nem sikerül megtalálni azt, amit nekem igen. Az internetezés a második énem lett, a laptopomat ma már az agyam kiterjesztésének tekintem, és beléptem egy új korba, amit én a „Homo Laptopus” korának nevezek. Azóta is folyton keresem az új technológiai innovációkat, hisz mindig is valami érdekes dologgal szerettem foglalkozni, olyannal, ami valamilyen szempontból szakmai kihívást jelent számomra.

A tőzsde meg azért állt mindenkitől távol, mert az államok erősen korlátozták a pénzpiacra való belépést, csak olyan intézmények és cégek vehettek részt a devizakereskedelemben, amelyek rendelkeztek legalább másfél milliárd dollárral. Ez kizárta az összes kisbefektetőt, csakis a nagy halak tudtak a tőzsdére menni. Ez a belépési korlát szép lassan elpárolgott, aminek két oka van: a személyi számítógép és az internet. Ma már szinte minden háztartásban személyi számítógép van, meg internet és a tőzsde gyakorlatilag egyetlen dollárral elérhető mindenki számára. Ma már ingyenesen tőzsdeszámlát lehet nyitni, és a kereskedést el lehet kezdeni akár 10 dollár tőkével is. Ma már vannak olyan mobiltelefonos applikációk, amelybe be van építve a tőzsdeszámla, regisztrálni sem kell, csak letöltöd a pénzügyi alkalmazást és akár a következő pillanatban, regisztráció nélkül el is lehet kezdeni a kereskedést az applikáción keresztül.

A kriptovaluták azért állnak távol mindenkitől, mert annyira új és annyira magas szintű informatika és matematika van mögötte, hogy azt tényleg kevesen értik meg. Azonban én azt mondom, hogy a kriptókkal kapcsolatban a helyzet hasonlatos lesz az elektromossághoz. Szerintem kevés ember ismeri Ohm törvényét, vagy kevesen tudnák megmondani, hogy a pozitív és negatív pólusok között az elektronok melyik irányba folynak az elektromos vezetékekben, ellenben senkinek nincsen gondja azzal, hogy felhasználja az elektromos áramot bármire. A blokklánc technológiával is hasonló a helyzet.

Lehet, hogy kevesen értik meg a lényegét, de olyan gyökeresen fogja megváltoztatni az emberiség életét, mint a tűz és a kerék feltalálása.

Hogy hogyan kerültem kapcsolatba a tőzsdével, életem egyik legérdekesebb fordulata volt. A tőzsdével való ismerkedésemet két dolog befolyásolta meghatározó módon, egyrészt a sportpszichológia. A gazdasági világválság idején, 2008–2009-ben egy évet az Egyesült Államokban, New Yorkban töltöttem, ez épp érdekes időszak volt a világban, szerencsés dolog volt egy ilyen világvárosban átélni, ahol minden eseményről azonnal értesültem, az információ sebessége és az élet lüktetése teljesen más, mint egy poros kisvárosban. Akkoriban felpezsdültem az amerikai álom által meghatározott mámortól, valami újat akartam átélni, le akartam zárni a régi életem, és valami teljesen új, izgalmas dologgal akartam foglalkozni. Szerencsémre volt lehetőségem élőben látni a hazugságvizsgáló működését. Teljesen elvarázsolt, ahogy ez a gép kirajzolt mindent, amit a test üzen, annak ellenére, hogy mit mondott a vizsgálati személy. Azonnal akartam magamnak egy ilyen szerkezetet, hiszen látni akartam, hogy mit üzen a testünk, a szavaink és állításaink ellenére. Átmentem Kanadába, ahol szabadon lehetett vásárolni egy ilyen eszközt és nagy reményekkel tértem haza, hátizsákomban egy hazugságvizsgálóval.

Azt hittem, hogy itthon egy fél évre előre betelik majd az előjegyzési naptáram, hiszen feltaláltam a spanyolviaszt,

most már látom a fizikai test láthatatlan jelzéseit és tudományos szempontból láthatóvá tettem olyan folyamatokat az emberi szervezet működésében, amelynek maga a vizsgált személy sem volt tudatában. Annak ellenére, hogy egyenes bejárásom volt a pszichoszomatika területére, hiszen ezt az eszközt a tudatalatti kivetítésének tekintettem, sajnos, a dolog nem így történt. Annak ellenére, hogy a NASA által kidolgozott személyiség-rajz modell trénere is lettem, az emberek azt mondták, hogy ők nem akarnak a Marsra menni és nem akarják magukat alávetni a hazugságvizsgálónak. Így szép lassan a szakma perifériájára szorultam, egyetlen szerencsém volt, hogy a csíkszeredai kórházban egy rákos betegekkel foglalkozó orvos érdeklődött a munkám iránt és nyitott volt a tudásom alkalmazására az ő ellenőrzése mellett. Sok idő és türelem kellett, hogy megbízzanak a munkámban. A lelkesedésem meghozta gyümölcsét, az orvosok ajánlottak másoknak is. Így alakult ki szépen, lassan, hogy a sport területére jutottam. Az első sportoló, akivel dolgoztam, egy korcsolyázó kislány volt, aki rettenetesen izgult a fellépése előtt. Gyakorlatilag képtelen volt teljesítményt felmutatni, annak ellenére, hogy otthon nagyon jók voltak az eredményei, de amikor versenyhelyzetbe került, annyira stresszelt, hogy nem tudott teljesíteni. Vele komoly eredményeket értem el, hamarosan dobogóra állt a segítségemmel, és ezennel meg is lett fogalmazva a sportpszichológiai ars poétikám: „Támogatni a sportolót, hogy az otthon elért eredményeket ki tudja vinni a küzdőtérre.” Annak ellenére, hogy ez a mondat így leírva teljesen evidens és egyszerű, akkoriban, tizennégy évvel ezelőtt számomra hatalmas felismerésnek számított. A sport területén az információ teljesen másképpen terjed, mint a szociális közegben, mert az emberek általában nem szokták elmondani, hogy pszichológiai tanácsadásra járnak, csak nagyon közeli és bizalmas körökben ajánlottak engem egymásnak. A sportban teljesen más volt a helyzet, mert a munkámról minden esetben legalább egy orvosnak tudnia kellett, a legtöbb esetben a sportorvos volt az, aki minden sportágnak a közös nevezője volt. Ezek után két cselgáncsozó keresett meg, utánuk jöttek a hokisok, a kosarasok, a focisok, a biatlonisták és végül a kerékpárosok. Egy napon Novák Ede (Románia sportminisztere) hívott meg, hogy dolgozzak vele, őt a riói olimpiára való készülésben segítettem.

– Az első és legismertebb kriptovalutát, a Bitcoint 2009-ben bocsátották ki, és azóta számtalan más is megjelent a piacon, mára több ezer létezik. Hogyan kell elképzelni ezeknek a működését? Hogyan lehet ezzel például pénzt keresni?

– A szakmát a csúcson kell abbahagyni, én a riói olimpia után kezdtem fontolgatni a visszavonulásomat. Ezzel egyidőben egyre gyakrabban jelent meg a Bitcoin a médiában. Engem annyira elvarázsolt a blokklánc technológia, hogy azonnal beleszerelmesedtem ebbe is és elhatároztam, hogy a hátralevő életemben ezzel akarok foglalkozni. Mindig is szerettem tanulni, így azonnal beiratkoztam a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság szakára, mert nem akartam úgy foglalkozni a pénzzel, hogy nem szakmám.

A nappali tagozatra iratkoztam, ahol beültem az iskolapadba a húszéves fiatalok közé,

és öt évet megint tanulásra áldoztam az életemből, hiszen nem csak az alapképzést végeztem el, hanem a mesteri diplomát is megszereztem ugyanezen az egyetemen. Ezzel párhuzamosan beiratkoztam még egy egyetemre, ahol még egy oklevelet szereztem pszichológiából is. Aztán a közgazdaság, a pénz és a tőzsde kezdett el érdekelni és ezen a területen mélyítettem tudásomat. Öt éve a blokklánc technológia bűvkörében élek és már nem is akarok ettől szabadulni, megtaláltam azt a szakmai elhivatottságot, amit annak idején a pszichológiában.

Természetesen a régi szakmám sem hagyott el teljesen, nagyon lelkesen támogatok egy fiatal szakemberekből álló csoportot, epigenetikai kutatási programban veszek részt, ahol a koncepció kidolgozásában segítek, és megosztom huszonöt éves szakmai tudásomat és tapasztalataimat. 

A tőzsdével úgy kerültem kapcsolatba, hogy egyszer megláttam egy tőzsdegrafikont, és feltűnt, mennyire hasonlít a hazugságvizsgáló által rajzolt grafikonhoz. Tekintve, hogy matematika-fizika szakon végeztem a középiskolát, szerettem volna többet megtudni arról, hogy miért van az, hogy sok agysejt közös működésének grafikonja teljesen megegyezik a sok kereskedő együttműködésének a grafikonjával. Az egyetemi éveim alatt szakmai dolgozatot is publikáltam az egyik neves közgazdasági szakfolyóiratban.

Manapság nagyon divatos társalgási téma lett a Bitcoin és a kriptovaluta, továbbá hasonló módon növekvő érdeklődésnek örvend a tőzsdei kereskedés is. Mint mondtam, bizonyos applikációkon keresztül széles tömegek számára elérhetővé vált a befektetés és a kereskedés kipróbálása. Egyre több ember számára válik a tőzsdei kereskedés érdekessé. A Bitcoin a legújabb találmány, amely pénzként hivatott funkcionálni. Olyan vívmány, amely a digitális korszakot fogja forradalmasítani, hasonlóan az internet forradalmához. A blokklánc technológia a legújabb innovációt felhasználva oldja meg az emberiség kezdete óta meglévő kihívást: a javak továbbítását térben és időben. Ahhoz, hogy megértsük a Bitcoint, meg kell értenünk a pénzt és az értékközvetítés, illetve értékteremtés lényegét. Persze, mondanom sem kell, hogy különbséget kell tenni két dolog között, az egyik maga a Bitcoin és a másik a blokklánc technológia, a Bitcoin a blokklánc technológia első széles körben elfogadott alkalmazása lett. Azt mindannyian tudjuk, hogy a mai világban az értékek és a pénz küldése az egyik helyről a másikra drága és feltételezi a bankrendszert, amiben gyakorlatilag meg kell bízni. A bankok és azok az intézmények, illetve vállalkozások, amelyek képesek a pénz továbbítására, rendelkeznek a személyes adatainkkal, tudják, hogy mennyi pénz van a számlánkon és minden fontos személyi adatunk felett szabadon rendelkeznek. A két fizikai vagy jogi személy közötti érték közvetítésben a bankokat hívják a harmadik félnek, aki segít a tranzakcióban, cserében komoly hasznot könyvel el a két személy közötti közvetítésben, arról nem is beszélve, hogy korlátozás nélküli hozzáférése van a személyes adatainkhoz. Sokan gondolják azt a mai világban, hogy ez nem egészséges. A két fizikai vagy két jogi személy közötti kapcsolatot „peer to peer” „P-2-P” (ejtsd: pítupí) kapcsolatnak nevezik. Egy Satoshi Nakamotónak (álnév) nevezett informatikus létrehozott egy „peer-to-peer, azaz központi csomópontok nélküli,

digitális fizetőeszközt, amely nem függ egy harmadik, megbízható féltől, vagyis képes a bankok nélkül is értéket közvetíteni az interneten.

Ha belegondolunk, hogy a bankok naponta csak korlátozott ideig vannak nyitva, illetve hétvégén nem dolgoznak, akkor máris nyilvánvalóvá válik a Bitcoin legelső haszna: az időkorlátok nélküli pénzutalás. Lehet éjjel vagy lehet hétvége, a digitális pénzt időkorlát nélkül lehet használni. Lényegében a Bitcoin egy olyan jól kitalált, saját pénznemmel rendelkező fizetési csatorna lett, amelyben a résztvevők egymás közötti ügyleteinek a hitelesítését egy kifinomult matematikai és kriptográfiai rendszer végzi, így nem szükséges megbízni a hálózat egyetlen felhasználójában sem, a bankokban meg főleg nem, mert a bankok kimaradnak ebből a tranzakcióból. A Bitcoin egy előre jól meghatározott értékkel jutalmazza azokat a tagokat, akik a tranzakciók hitelesítéséhez a számítógépük számítási kapacitását biztosítják, ezeket a személyeket nevezik bányászoknak. Gyakorlatilag a jobb megértés érdekében tekintsük egyelőre a Bitcoin-bányászokat könyvelőknek, akik hitelesítik a tranzakciókat. A megdöbbentő dolog ebben az új találmányban az volt, hogy ellentétben minden korábbi digitális fizetőeszköz létrehozására irányuló próbálkozással, ez működik is.

Az árfolyam meglepően éles emelkedése és a működést biztosító, nehezen érthető blokklánc-technológia miatt számos igen komoly félreértés övezi a Bitcoint. Erről a témáról nagyon sokat lehetne és kellene is beszélni, annak érdekében, hogy tisztázni tudjuk ezeket a félreértéseket és beidegződéseket, amelyek a digitális korszak elterjedésével kapcsolatosak. Nyilván a megszokott a biztonságos és a jó, ez egy általános szabály, emlékezzünk vissza, hogy amikor hazahoztam a hazugságvizsgálót az első reakció ezzel kapcsolatban az elzárkózás volt, ez a Bitcoinnal kapcsolatban sincsen másképp.

Ha nagyon szakmai szeretnék lenni, akkor azt kellene mondanom, hogy a Bitcoin legkönnyebben egy nyílt forráskódú, megbízható harmadik fél közbeiktatása nélkül működő szoftverként értelmezhető, amely egy váratlan inflációnak ellenálló forgalmi eszköz. Tudom, hogy ez egy kicsit bonyolult megfogalmazás, de a Bitcoin a modern központi bankok szerepét automatizálja és olyan szigorú matematikai és kriptográfiai szabályai vannak, hogy csak a hálózat ezernyi vagy milliónyi résztvevőjének hozzájárulásával módosíthatók. Ezáltal egy olyan kiszámítható és gyakorlatilag megváltoztathatatlan kódsor lett, amely lehetővé teszi azt, hogy megváltoztassa az egész emberiség fejlődésének nyomvonalát. Ez teszi a Bitcoint bizonyíthatóan megbízható, működőképes és értékálló elektronikus pénzzé.

– Mennyi pénzt kell befektetni ahhoz, hogy valaki elkezdjen ezzel üzletelni?

– Minden ember számára a személyi és anyagi biztonság vitathatatlanul az egyik legfontosabb dolog az életében. Az anyagi biztonság megszerzésének egyik módja a jövőbe való befektetés, ami azt jelenti, hogy azok az emberek, akik a jövőjükről gondoskodnak és fogékonyak a hosszú távú tervezésre, hajlamosak arra, hogy megfelelő befektetéseket eszközöljenek, illetve gazdasági döntéseket hoznak, akár valamilyen kockázat vállalásán keresztül is, annak érdekében, hogy a jövőben lehetőleg jobban éljenek, mint a jelenben. Ennek egyik módja a tőzsdei kereskedés, illetve a különböző befektetések, mint a kriptovaluták is többek közt. A pénzügyi műveletekkel való munka egy szakmai kompetencia. Minden fajta kompetenciát tanulással lehet megszerezni. A közgazdasági és pénzügyi képzettségre mindnyájunknak szüksége van vagy lenne, attól függetlenül, hogy akarunk kereskedni a pénzzel vagy nem. Amikor bármilyen kompetenciát szeretnénk elsajátítani, akkor kivétel nélkül el kell sajátítanunk a szakmával vagy az adott művészettel kapcsolatos információkat, és meg kell értenünk a törvényszerűségeket, annak érdekében, hogy az adott területen biztonságban mozogjunk. Gondoljunk csak a repülővezetésre, nincs olyan ember, aki csak úgy beülne a repülőbe és el tudná azt vezetni. Hasonló a helyzet a pénzügyi eszközökkel való műveletekkel is: ahhoz, hogy viszonylag biztonságban tudjunk kereskedni, meg kell tanulnunk a piac törvényszerűségeit, és gyakorlati tapasztalatot kell szereznünk az adott területen. A pénzzel való munka alatt én a befektetéseket értem.

A tőzsdei kereskedés is egy befektetés, hiszen a pénzünket dolgoztatjuk a jövő érdekében, lemondva a jelenben történő felhasználásáról.

Ha valaki alkalmazotti státuszban van, akkor a saját idejét cseréli be pénzre, ha egyéni vállalkozó, akkor a munkáját cseréli be pénzre úgy, hogy közben gazdasági kockázatot is vállal, ha cégtulajdonos, akkor a saját és mások szervezett munkáját cseréli be pénzre és végül, ha befektető, akkor a saját jelenidejű pénzét cseréli be jövőbeni pénzre, abban a reményben, hogy közben hasznot is termel. Nyilván, mint minden kompetenciának, a pénzügyi kompetenciának is megvannak a megfelelő szintjei, gondoljunk csak egy pillanatra a közúti közlekedésre és a vele kapcsolatos kompetenciákra. Van a gyalogos, aki csak átmegy az úttesten, utána jogosítványt szerez valaki, mert megtanult közlekedni a forgalomban. Ez alapszintű kompetenciát feltételez, az irányító táblák ismerete, az autó kezelésének ismerete tartozik ide, kezdő szinten. Egy bizonyos idő után rutinos közlekedési kompetencia alakul ki, majd a képesség a rally szintű vezetési tudásra fejleszthető. A legmagasabb szinten a Forma–1-es pilóta kompetenciája van, aki sportolói-mérnöki hozzáállással olyan teljesítményre képes, amelyre csak kevés átlagember. Hasonló a helyzet a tőzsdei kereskedésben is, a kompetenciának megvannak a fenti hasonlatnak megfelelő és mérhető szintjei. Ha valakinek sikerült felkelteni az érdeklődését a tőzsdei kereskedéssel és a kriptovalutákkal kapcsolatban, akkor nagyon szívesen látjuk egy egész napos workshopon a székelyudvarhelyi Hargita Business Centerben. Részletesebb információért látogasson el az inkubátorház honlapjára (hbcenter.ro/hirek) vagy Facebook-oldalára.

Erdős Alpár két évtizeden keresztül dolgozott pszichológusként, pszichoszomatika és sportpszichológia területekre specializálódott. Egy évtizedet dolgozott hazugságvizsgálóval, a NASA által kidolgozott személyiségrajz-modell képzett oktatója. Több száz előadást tartott pszichológia és stresszkezelés témakörben. Két olimpiai csapatnak volt hivatalos tagja, majd a riói olimpia után visszavonult, és kriptovalutákkal kezdett foglalkozni. Az utóbbi hat évben többek közt közgazdaságtanból diplomázott a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, ahol mesteri oklevelet is szerzett. Ma közgazdászként definiálja magát. Irányító tagja egy genetikai kutatásokkal foglalkozó csapatnak. Saját fejlesztésű kriptovalutával rendelkezik, érték-tokenizálással is foglalkozik, ugyanakkor tőzsdekereskedő robotokat épít csapatával. Mesterséges intelligenciát használnak különböző projektekben.