Tulajdonképpen kétféle generáció él egymás mellett: az, amelyik a pálinkát gyógyszernek tekinti, és a másik, amelyik divatból issza. A tinédzserkori ivászat veszélyes, nem újdonság, amire viszont ma kell figyelni, hogy egyre fiatalabb korban kezdik felhajtani a pohár tartalmát a sulisok.
Jártunk már romkocsmában, luxus borozóban, tematikus kocsmában, fesztiválok kocsmájában, kocsma teraszán is üldögéltünk, és ittunk bőven a kijárási tilalom alatt is. Kocsmakultúra: népszerűsége ellenére nem találni a kifejezést az értelmező szótárban, sőt olyanra sem lelni, hogy kocsmázás. Viszont, ha a Google keresőben nézelődünk a kulcsszó után, máris kiderül, hogy van kocsmakultúránk, és ha elhangzik a mágikus szó, mindenki tudja, mire kell gondolni.
A jelenlegi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a fiatalok egyre korábban kezdenek kocsmába járni, illetve alkoholos italokhoz nyúlni. Néhány évtizeddel ezelőtt az alkohollal való első találkozás átlagosan tizenhét és tizennyolc év között történt, napjainkra azonban körülbelül tizenhárom és tizennégy év közöttre tehető ez az időszak, magyarázza Zomora Iza táplálkozás szakértő és dietetikus.
Számos oka lehet annak, hogy a fiatalok alkohol után nyúlnak, a kíváncsiságtól kezdve a baráti kör által gyakorolt nyomásig, vagy akár a szülők helytelen magatartásáig, szinte bármi szóba jöhet. A legtöbb háztartásban van valamilyen alkoholos ital, néhány kamasz pedig úgy nő fel, hogy számára az alkoholfogyasztás természetes ünneplési formává válik.
Amikor összeül a család szülinapozni, karácsonyozni, vagy csak lazítani, poharazgatásra is sor kerül.
Ráadásul eléggé elterjedt nézet, hogy jót bulizni nem lehet alkohol nélkül – véli a szakember. Napjaink fiataljai abban a hitben élnek, hogy csak úgy tudnak beilleszkedni egy társaságba, ha követik a kocsmázós trendet, és italozással demonstrálják a partira való rátermettségüket.
A fiatalkori italozás veszélyezteti a felnőttkort
Egyénenként változik, hogy a korai alkoholfogyasztásnak milyen későbbi káros hatásai mutatkoznak meg. A serdülőkor fontos fordulópont az életben, hiszen a fiataloknál mind fizikailag, mind pszichikailag ekkor következnek be egész életükre kiható változások. A szakember példát is említ: megváltozhatnak a még nem kifejlett agyi funkciók, az alkohol fiatalkorban befolyásolhatja az érzelmek felismerését, azonosítását, illetve feldolgozását. Statisztika is van rá, hogy nagy az esélye annak, hogy
aki fiatalon kezd inni, annak felnőttkorban is alkoholproblémája lesz. Pontosabban körülbelül négyszeres eséllyel lesz valaki felnőttkorban alkoholista, ha már serdülőkorban is rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott.
Zomora Iza az alkoholt legális pszichoaktív szernek nevezi, fogyasztása következményeként a kamaszok később gyengén teljesítenek a tanintézményekben, különböző sportágakban, sőt a jövőképükkel kapcsolatos motivációjukat is elveszíthetik. Romlanak a kognitív készségek, az alkohol rombolja az idegrendszert és megváltoztatja működését. Koncentrációs zavar, agresszív viselkedés, depresszió alakulhat ki, romlik a memória – ezek mind tünetei a túlzott italozásnak a huszonegy év előtti, fejletlen szervezet esetében.
Bár most kevesebb középiskolás jár kocsmába,
a házibulik régi jó szokása felvirágzott, sőt, a hétvégi házak sokaságában fiatalok partiznak
– nem egyszer botrányba fulladóan, amikor a rendőrök közbelépésére is szükség van. Gyakran olcsó italt fogyasztanak, az energiaital és a pár lejes pezsgő is listavezető. Az italozás, kocsmázás tehát gyakori örömforrás a kamaszok életében. Tíz-húsz évvel ezelőtt sem volt másként, csupán annyi, hogy ma egyre zsengébb korban csúszik le az első pohárral. A pozitív hatás viszont eltörpül a rengeteg negatív élettani hatás mellett. Az alkohol megközelítőleg hatvan különböző betegség és kórállapot okozója lehet: mentális és attitűdbeli rendellenességek, öngyilkos hajlam, gasztrointesztinális (emésztőrendszeri) megbetegedések, idült májbetegségek, különféle daganatos megbetegedések, nemzőszervek rendellenességei, magzati károsodás, vagy koraszülés – sorolja a szakember.
Kéne tudni a határt
A tinédzserek nehezebben ismerik fel, hogy hol a határ az alkoholfogyasztásnál, mint a felnőttek. A dietetikus szerint szinte elkerülhetetlen, hogy a kamaszok ne kóstolják meg az alkoholt, nagyon fontos viszont, hogy a felnőttek példát mutassanak felelős magatartásból és mértékletességből.
Ez még koránt sem garantálja a sikert, a dietetikus meggyőződése, hogy ettől eltekintve minden fiatal a saját bőrén tapasztalja meg, hol van számára a határ. A továbbiakban sorolja ennek az okait is: a szervezetben az alkoholnak a lebontása nagyon hosszú, több órás folyamat, így mindig csak később, az elfogyasztást követő harminc percben jelentkeznek enyhe tünetek, amit részegségnek nevezünk. Ebben a fázisban a jó hangulatért felelős italok már méregként működnek. Ilyenkor a szervezetünk félretesz minden munkát és azon dolgozik, hogy minél hamarább kiiktassa a betolakodót, az alkoholt – részletezi a Zomora Iza.
A felnőttek körében is elterjedt a meggyőződés, miszerint az italozás előtti étkezés tompítja a részegség tüneteinek intenzitását. A szakember viszont rávilágít arra, hogy ha túl sok zsíros, zsírban sült étellel – például sült krumplival, hamburgerrel, vagy más egészségtelen ételekkel – terheljük a gyomrunkat, lassítjuk a máj működését, így nem tudja megfelelően kiszűrni a vérből az alkoholt. Tehát, a tinédzsereknél arra is
érdemes figyelmet fordítani, hogy milyen étrend mellé társul a gyakori italozás, ugyanis az egészségtelen ételek súlyosbítják az alkohol káros hatásait
– hosszútávon gyulladás, májproblémák alakulhatnak ki – így Zomora Iza.
A kamaszok jellemzően még nem rendelkeznek annyi tapasztalattal, hogy tudják, náluk mikor jelentkeznek a részegség tünetei, vagy hol van az a pont, ahol meg kéne állni. Az alkalmankénti túlzott alkoholfogyasztás férfiaknál egyszerre öt vagy ennél több pohár, míg nőknél négy, vagy ennél több pohár ital elfogyasztását jelenti, a tinik viszont az egy-két pohárnál le kéne álljanak. Mindez függ attól is, hogy milyen típusú italról van szó. Rangsor egyértelműen nem létezik arra, hogy melyik a legveszélyesebb, netán legbiztonságosabb az egészségre nézve. Mindegy, hogy sörről, vodkáról, pálinkáról vagy borról beszélünk, túlzott fogyasztásuk kivétel nélkül káros hatást generál – mondta a dietetikus. Mérvadó azonban az alkohol százaléka: például, a borok alkoholtartalma tizenkét százalék körül mozog, a söröké hat, míg a tömény szeszes italoké negyvennél kezdődik. Ez alapján, veszélyesebbnek nevezhetők azok az italok, melyek nagyobb százalékban tartalmaznak alkoholt.
A szakember rámutat arra, hogy a tinédzserekre a legnagyobb veszélyt az ízesített italok jelentik, a jelenleg igen divatos koktélok, továbbá az alacsony kategóriájú innivalók, pont azok, amikből legtöbbet vásárolnak a tinik. Sok tényező határozhatja meg azt, milyen a jó ital: olykor nem az ár hordozza ezt, hanem az összetevők, vagyis figyelni kellene arra, hogy az adott ital ne tartalmazzon adalékanyagokat, ízfokozókat és aromákat.
Amikor nehéz nemet mondani
Függőségről egyértelműen akkor beszélünk, ha már nem lehet nemet mondani a hétvégi házibulira – a kamaszok részben az alkohol, részben pedig a társaság megszállottjává válnak.
Ne feledjük, hogy az alkoholfüggőség hosszú, akár több éves folyamat is lehet, amely fokozatosan, néha észrevétlenül súlyosbodik. A fő gond az, hogy legtöbbször sem az érintett, sem a környezete nem veszi észre, vagy nem fogadja el a tényeket – mondta a szakember. Az árulkodó jelek közé sorolja a nyugtalanságot, fokozott ingerültséget – ilyenkor pszichológus segítségére van szükség, majd keresni kell egy fiatalkori alkoholfogyasztást megelőző programot.