Miklós Dalma
Miklós Dalma
Összefüggéseket keresek, naprakész maradok, kielégítem a kíváncsiságomat, mindeközben rajongok a művészetekért.

Ne légy Anti, avagy síkresz a friss síszezonra

Ne légy Anti! Vigyázz magadra és a körülötted lévőkre! Sok baleset elkerülhető, ha figyelünk, és tiszteljük egymást! Ezzel a felhívással és újabb jópofa videóval...
Becsült olvasási idő: 5 perc 10 másodperc

Szoftverfejlesztéssel kapcsolatos workshopnak ad otthont december 15–16-án a székelyudvarhelyi vállalkozói inkubátorház az IT Plus Klaszter, a Harghita Business Center és a Művelődési Ház szervezésében. A rendezvény Simon Károly, az IT Plusz Klaszter elnökének előadásával kezdődött, majd a kulturális és az informatikai szektor képviselői vitatták meg innovatív ötleteiket. 

Tegnap kezdődött a KultOn – Technológia a kultúrában elnevezésű, kétnapos képzés a Harghita Business Center konferenciatermében, amely előkészítő eseménye a 2023-ra ütemezett Digitális Kalákának. Ez utóbbit 2018 óta rendszeresen megszervezik Székelyudvarhelyen, idén azonban új koncepció alapján teljesedhetnek ki az ötletversenyre beküldött projektek. A következő verseny ugyanis kulturális környezetbe helyezi a kalákát, hiszen ezen a téren rengeteg ötlet van, ami a megfelelő digitalizálással a közösség javára válhat, vélekedtek a szervezők.

Jóval korábban bekapcsolódnak majd a fejlesztő csapatok a versenybe, amelyben nem mellesleg az ötletgazdáknak is sokkal nagyobb szerepük lesz, mint korábban. A szervezők a KultON-nak köszönhetően, a következő évre minél több üzembe helyezett szoftvert ígérnek. 

Technológia délelőtt

A mini workshopon többnyire a kulturális intézmények vezetői, illetve munkatársai vettek részt. Jelen volt többek között a Városi Könyvtár, a Haáz Rezső Múzeum, az Udvarhely Néptáncműhely, az Erdélyi Hagyományok Háza és a Művelődési Ház igazgatója, de a Tomcsa Sándor Színház, illetve a Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának képviselői szintén megjelentek az eseményen. Mivel a közönség soraiban nem IT-szakemberek ültek, ezért

az előadók a projektmenedzsment jól ismert technikáját állították párhuzamba az IT-fejlesztések folyamatával

annak érdekében, hogy a prezentáció mindenki számára érthető legyen. Arról hallhattak a csütörtöki előadáson részt vevők, hogy miről szól a programozás, illetve mi kell ahhoz, hogy hasznosítható és fenntartható szoftver jöjjön létre a beküldött ötletekből. A konkrét hackathont megelőző workshop második részében IT-szakemberek mutattak be példákat a közönségnek. Inspirációként hatottak az intézményvezetőkre a kis sikertörténetek és a helyileg kivitelezhető projektek.

Ötletbörze követte a bemutatót, amikor is a kulturális intézmények képviselői megosztották saját elképzeléseiket, az IT-szakemberek pedig értékelték az ötleteket abból a szempontból, hogy kiírhatónak tekinthetők-e a hamarosan kezdődő versenyre. Az ötletek begyűjtését és szelektálását később írják ki a jelentkező IT-csapatok számára, akik jövő évben egy negyvennyolc órás kalákán dolgozzák ki az általuk kiválasztott szoftver prototípusát. Simon Károly, az IT Plusz Klaszter elnöke előadásában ismertette a kulturális ötletek feltételeit és kivitelezési szakaszait.

Az ötletnek kreatívnak és innovatívnak kell lennie azért, hogy kihívást jelentsen az IT-csapatnak.

Elsősorban a projekt célját, célközönségét, valamint költségvetését kell tisztázni, aztán kezdődhet a közös munka. Mint mondta, a legtöbb szoftverfejlesztés az agilis módszertan alapelvét alkalmazza, mely előírja, hogy a fejlesztésnek mindenekelőtt a csapatmunkáról kell szólnia, és a két fél között zajló kommunikációnak kell hatékonnyá tennie. A Digitális Kaláka során az ötletgazdákat is bevonjak a fejlesztésekbe, hogy folyamatos megerősítésekkel vezessék a szakemberek munkáját.

A KultON segít az intézményvezetőknek az ötletelésben, a verseny kiírásában, a fejlesztő csapatokkal való kapcsolatfelvételben, illetve a szoftver prototípusának elkészítésében – összegezte a workshop lényegét Simon Károly.

Művészet délután

A KultON tegnap 17 órakor a Ki festette? MI festette? című kiállítás megnyitójával folytatódott a Művelődési Ház előtti téren. A MI festészeti kiállítása különböző stílusban megjelenített, más-más tematikára reflektáló képeket tartalmaz, melyeket a mesterséges intelligencia alkotott meg.

A mesterséges intelligenciáról és a kiállítás létrejöttéről W. Szabó Péter informatikus, MI-szakértő, a Tengr.ai alapítója beszélt. Simon Károly informatikus, Túros Eszter és Lőrincz Ildikó művészettörténészek a festmények különlegességeit részletezték informatikai, művészeti, valamint művészettörténeti oldalról megközelítve. 

– Új képi dimenziót tár fel a látogatók előtt, s

a legtöbb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk megismerni, befogadni és okosan használni a digitális világot akár a képzőművészeti alkotásban is

– mondta Túros Eszter. A képekhez lehet művészi igénnyel, és egyben tudásszomjjal is közelíteni, mert a megtévesztés szintjéig hasonlítanak ahhoz a festészethez, amit eddig ismertünk. Egy alapvető különbség mégis van: a kiállított műveket nem ember alkotta. A kiállítás tanulmányozása érdekes és hasznos lehet mindazok számára, akik a művészetek terén jártasak, de azoknak is, akiket a technológiai fejlődések foglalkoztatnak – tette hozzá a művészettörténész. 

Milyen volt a KultON?