Barabás Blanka
Barabás Blanka
Mindennapi betevőnket add meg nékünk ma.

Ne légy Anti, avagy síkresz a friss síszezonra

Ne légy Anti! Vigyázz magadra és a körülötted lévőkre! Sok baleset elkerülhető, ha figyelünk, és tiszteljük egymást! Ezzel a felhívással és újabb jópofa videóval...
Becsült olvasási idő: 3 perc 10 másodperc

Szeretetből született könyv: a városért, édesapja iránt, unokáiért és szeretetből az olvasó iránt is. Simon Mária Tímea házigazda ezzel a gondolattal nyitotta meg a tegnap esti könyvbemutatót a Művelődési Ház koncerttermében, ahol Derzsy Bandi bácsi, Derzsy András könyvét mutatták be. A Székelyudvarhelyi séta az unokáimmal című könyv városunkról íródott afféle visszatekintő stílusban.

Bár ilyen stílus nincs, azért elég jól magyarázza a szó a témát, mely párbeszédbe ágyazott visszaemlékezés, mesélés Székelyudvarhely egykori épületeinek, utcáinak, személyiségeinek történeteiről. Az esten Katona Zoltán faggatta a szerzőt és ifjú Kováts Árpádot arról, hogyan állt össze kötetbe a történet, milyen fotográfiák kerültek az igencsak értékes Kováts fényképészet archívumából illusztrációként a könyv lapjaira. 

Derzsy András Bölönből származik, a gyulafehérvári kántoriskola után papnak készült, s ugyan meggondolta magát, Márton Áron püspök tanácsát megfogadta: az egyházat el nem hagyta. Gyári munkás volt, de már a hetvenes években közölt a Korunkban, Művelődésben, aztán egyháztörténeti munkákat sorozat formájában egy helyi lapban. A nyolcvanas évek elején került az egyház kötelékébe, a Szent Miklós-hegyi plébánián többek közt volt harangozó, sekrestyés, ügyintéző… „Nem tartom magam írónak, sem helytörténésznek, nem vagyok az” – mondta Bandi bácsi, s bár a könyv tíz éven át készült, gyermekei záros határidőt jelöltek ki, így most már kézbe veheti bárki, aki megismerné Udvarhely régmúlt arcát is.

Gyuri unokájának mesélt kezdetben, aki négyéves korától részese a különleges sétáknak, aztán jöttek sorban az unokák, összesen hatan,

mindüknek szerette volna átadni azt, ami már kevesek emlékezetében él.

Ehhez az emlékhez járul hozzá a fotókon tetten ért valóság. Száz fényképből hatvanat megtalálni a könyvben, a maradékról is írni fog, mert Derzsy András úgy érzi, érdemes: „Az ember, ahogy öregszik, eszébe jutnak emlékek, sokat tanultam édesapámtól, a könyveiből, az ő meséléseiből. És helyi öregek is megosztották történeteiket. Gyurit érdekelték ezek.” A szerző úgy véli, talán az udvarhelyieknek is érdekes lehet mindez, és főleg: kár lenne, ha feledésbe merülnének a városi históriák, az utcák, az utcák neve, utcasarkok, épületek, a város autentikus emberei.     

Jómagam valamikor az első riportomat Derzsy András segédletével írtam, ő mesélte el a város toronyóráinak történetét, sose felejtem el precizitását, szerénységét és segítőkészségét. És hogy mit súgnak a falak Udvarhely utcáin? – Bandi bácsit jó erről kérdezni, vagy olvasni, mert biztosan van olyan hiteles, mint bármelyik történész. Csak jelzem, a könyv mától már bármelyik székelyudvarhelyi könyvesboltban megvásárolható. 

Fotó: Fülöp Attila

Mit súgnak a falak Udvarhely utcáin?