Nagyálmos Ildikó
Nagyálmos Ildikó
A hétköznapi élet, az eltűnőben lévő vidéki ember érdekel. Hátha sikerül átmentenünk és újraértelmeznünk a múlt egy kis darabkáját példaértékű életek felvillantásával.

Maradt a feketemunka, mindenki tudja – A felügyelők pedig résen vannak 

A munkáltatók kihasználják a lehetőségeket, a munkakeresőknek pedig gyakran mindegy hogyan, csak pénzhez jussanak a megélhetéshez. Mindenki kockáztat, a munkaadó a büntetést, a munkavállaló...
Becsült olvasási idő: 3 perc 3 másodperc

A székelyudvarhelyi református temető egyik szegletében helyezik el végül Csanády György mellszobrát, amelynek méltó helyét már jó ideje keresi a szoborállítást kezdeményező Balázs Ferenc Vegyeskar. Noha idén május 23-án lesz száz éve annak, hogy bemutatták a székely himnuszt, és erre a napra tervezték az avatást, a pontos dátum egyelőre nem ismert.

Pálfi Kinga alpolgármester, a Köztéri alkotásokat véleményező szaktestület elnöke, illetve Biró Edith, a Balázs Ferenc Vegyeskar vezetője szoborügyben a mai sajtótájékoztatón tudatta a mindkét fél számára elfogadható, közös álláspontot.

Biró Edith a szoborállítás előzményeiről beszélt: a vegyeskar pontosan tizenhárom éve minden évben két alkalommal – a székely himnusz szerzőjének születésnapján és a székely himnusz napján – megemlékezik a költőről, évtizedek óta ők ápolják a református temetőben lévő sírhelyét, saját halottjuknak tekintik. Ők javasolták, hogy utcát nevezzenek el Csanádyról, ami csak részben sikerült. Az általuk javasolt utca lakói tiltakoztak a névváltoztatás ellen, így

a Templom utca tetején lévő, még épülő utca kapta meg a nevet.

– 2017-ben jelentettük be, hogy szeretnénk szobrot állítani Csanády Györgynek, de mindig közbejött valami akadály. Tavaly, a székely himnusz megírásának századik évfordulóján jött az elhatározás, hogy lépnünk kell. Több civil csoport csatlakozott hozzánk, és rengeteg magánszemély is támogatta anyagilag a szobor létrejöttét – mondta a vegyeskar vezetője, aki hozzátette: azért fontos számukra ez az alkotás, mert a megmaradást, a nemzeti öntudatot és az összetartozást jelenti.

A helykeresés elég sok időt vett igénybe, a kezdeményezők először a felújított múzeumkertben szerették volna viszontlátni a szobrot, majd a Márton Áron téren képzelték el a székely zászló mellett, de itt sem kaptak rá engedélyt.

– A sok szoborra való tekintettel nem is gondolkodtunk a központi zónában. A Sétatér megfelelő környezet lett volna, de végül, a református egyház vezetőivel egyeztetve átgondoltuk, és az a döntés született, hogy ha ki tudunk alakítani egy szép teret a temetőben, méltó helyre kerül – fogalmazott Biró Edith, aki arról biztosított: időben közölni fogják a szoboravatás dátumát.

A szekelyfold.ma portál mindeközben arról számolt be, hogy

az úzvölgyi temetőgyalázók meg akarják akadályozni, hogy Székelyudvarhelyen szobrot állítsanak a székely himnusz szerzőjének.

A szélsőnacionalista Mihail S. Târnăveanul most éppen azon háborog, hogy míg „nagy románoknak” – akik valószínűleg legionáriusok voltak – tilos az ország területén szobrot állítani, a székelyek emlékművet emelnek az „úgynevezett” Székelyföld himnusza szerzőjének. A magyargyűlölő hazafi közösségi oldalán a szoborállítással kapcsolatosan bejelentette, hogy az illetékes szervekhez fordulnak, és jelen lesznek az avatón.

Kiemelt képen: Pálfi Kinga és Biró Edith

Nem a Sétatéren, a temetőben kap helyet Csanády szobra