Barabás Blanka
Barabás Blanka
Mindennapi betevőnket add meg nékünk ma.

Akcióban: Kérd, hogy ellenőrizzen a fogyasztóvédelem!

Újdonsággal rukkol elő a fogyasztóvédelem: immár a vállalkozók is kérhetik, hogy ellenőrizzék gazdasági egységüket, és így egyfajta kiképzésen esnek át, hisz első ízben nem...
Becsült olvasási idő: 5 perc 19 másodperc

Zavartan, magyarázkodva vagy éppen egykedvűen, mások izgatottan mennek ingóságaikkal a zálogházba. A letétbe helyezés lehet bélyeg, másnak a zálogház kincsesbánya. 2021-ben Székelyudvarhelyen több aranyat adtak úgynevezett kölcsönházba, stokiba, zaciba, mint amennyit vásároltak ugyaninnen. 

Székelyudvarhelyen hat, de csak a központban három zálogház működik, lehet ez sok, lehet kevés, bár ahogy egyik zálogháztulajdonos mondta, kisváros ez, s ehhez mérendő például az áru is, amit rájuk bíznak az emberek. Többnyire az arany megy, de ezüstöt is beadnak nyomott áron (törtarany, -ezüst), az új ékszerhez képest ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint a fele értékét kapják kézbe. Emellett pedig az elektronikai cikkektől válnak meg leggyakrabban azok, akik rögtön pénzhez szeretnének jutni. 

Az történik egyébként ilyenkor, hogy a zálogház szerződést köt a másik féllel, melyben általában legkevesebb harminc napig garantálják, hogy megőrzik a bevitt árut. Határidő lejárta után, 

akár évekig is maradhatnak a zaciban az értéktárgyak, csak épp kamatot kell fizetni értük.

A kamat pedig pont az, ami miatt ezek a boltok mennek, ugyanis egy dolgot csak egyszer lehet eladni, de a visszajáró kliens hosszú ideig is benntartja az értéktárgyát, ha kell, tíz évig is.

A többség igényt tart a zálogba vitt értéktárgyaira

A központi zálogházak mindenikében az a tapasztalat, hogy az emberek több mint fele kiváltja ingóságait, a többi áru viszont marad és eladhatóvá válik. Egy jó állapotban lévő, működőképes tévének, kávéautomatának nagy húzása van, az arany mellett – érdekes módon télen nagyon mennek a tévékészülékek, talán a bekuckózós időnek is tulajdonítható ez, azonban tény az is, hogy a használt sok száz lejjel olcsóbb az új készüléknél. 

Talán nem meglepő, hogy a tavalyhoz képest is esett a vásárlóerő, sokkal többen viszik zálogházba értéktárgyaikat, mint amennyien vásárolnak, sőt, aki vásárol, azok zöme külföldön él vagy dolgozik, mondta az egyik működtető.

Egy másik helyen érdeklődve megtudtuk: „a zálogházba járók zöme cigány, azok, akik már a páréves gyermekeiket is ide hozzák, ez megszokott program számukra, így nőnek fel, hozzák-viszik az árut, többnyire aranyat.” 

Ha eladhatónak ítéli a zálogházas az árut, beveszi, de hajsütőt, felfújható medencét, klarinétot azért mégsem. 

Volt olyan, aki egy marék szarvasmarha fülszámot hozott, de azok a tehenek egész biztos, már rég nem voltak meg, mesélte a tulaj.

Persze autó, konyhabútor, festmény is letétbe helyezhető, bár, ahogy az említett tulajdonos mondta, inkább gázpalackot keresnek, mintsem régiséget a vásárlók. Olyan ez, mint egy piac. A műtárgyakkal viszont óvatosak, megérzésre mennek, mert eziránt alig van kereslet, nem úgy, mint nagyvárosokban. 

Az autó nem mindenütt kelendő, például az egyik központi zálogházban nem helyezhető letétbe. Itt azt tapasztalták ugyanis, hogy az autó rázós ügy, nem biztos, hogy megfelelően értékesíthető, ugyanakkor alap, hiszen törvénybe ütköző, hogy ingatlan szóba sem jöhet, telket, lakást nem lehet zálogba helyezni. 

Nem feltétlen szegény, aki zálogházat frekventál

Naponta harminc-negyven ember ad-vesz, de legalább kétszer ennyien betérnek a belvárosi zálogházakba. Ahogy az előbbi működtető mondja,

nagy részük visszajáró kliens, és egyáltalán nem jellemző, hogy szegény

– ugyan beviszi az értéktárgyát, de kamatot fizet utána, mindig kicsit többet. A vásárlás visszaesett, de nem lett kevesebb az érdeklődő, mint két-három évvel ezelőtt volt. 

Természetesen az aranynak van legnagyobb húzása, azért is, mert tavaly 35%-kal emelkedett az árfolyama. Hetente előfordul aranypénz a zálogházban, például I. Ferenc József magyar király idejéből, amik esetenként pecsétgyűrűbe, fülbevalóba vannak foglalva. Ha volt ilyenjük az embereknek, a kommunizmus idején ékszerekben őrizték meg, különben nem maradhatott volna a tulajdonukban. 

Mondhatni, majdnem minden eladó, zálogházban gyakorlatilag egy win-win helyzet van, a kliens pénzhez jut azonnal, ha pedig kiváltja, avagy ha nem, a bolt mindenképp jól járt. 

Arany, ami fénylik

Konklúzió gyanánt visszatérünk az itt többször elhangzó kijelentéshez: az arany jó befektetés, a leggyorsabb hitel. Előfordulhat mégis, hogy valaki bukik rajta, mondja az eladó az egyik zálogházból. 

Aki nem hitelképes, itt egy személyi igazolvánnyal rögtön pénzhez jut, magyarán hitelhez, leghamarabb úgy, hogy van aranya, amitől ideiglenesen megválik a zálogházban. Korondról, Sófalváról sok módos ember teszi pénzzé aranyát. Ebből aztán árut, munkaanyagot vásárolnak, dolgoznak, tehát a pénzt befektetik, és később ennek köszönhetően visszaszerzik értéktárgyaikat. 

Befektetési aranyat bankból horribilis összegért vásárolhatunk, világosít föl a zálogházi eladó, de ez jó esetben tizen-huszonév múlva térül meg, ezt az időt pedig nagyon kevesen tudják kivárni…  

Fotó: Fülöp Attila

Olyan ez, mint a piac…