Nagyálmos Ildikó
Nagyálmos Ildikó
A hétköznapi élet, az eltűnőben lévő vidéki ember érdekel. Hátha sikerül átmentenünk és újraértelmeznünk a múlt egy kis darabkáját példaértékű életek felvillantásával.

Maradt a feketemunka, mindenki tudja – A felügyelők pedig résen vannak 

A munkáltatók kihasználják a lehetőségeket, a munkakeresőknek pedig gyakran mindegy hogyan, csak pénzhez jussanak a megélhetéshez. Mindenki kockáztat, a munkaadó a büntetést, a munkavállaló...
Becsült olvasási idő: 4 perc 49 másodperc

Maszelka János festőművész kevésbé ismert alkotásaiból nyílt kiállítás a Magyar Kultúra Napján a Haáz Rezső Múzeumban. A rendhagyó tárlattal a város egykori festőművészére, kultúraszervező személyiségére emlékeztek.

Rendívül nagy érdeklődés közepette, az Alla Breve vegyeskar előadásával nyitották meg péntek délután a múzeum kiállítótermeiben Maszelka János emlékkiállítását.

Miklós Zoltán múzeumigazgató köszöntő beszédében kiemelte: az intézmény felkészült arra, hogy a nagy elődöknek emléket állítson, és mivel a huszadik század második felében egyik legnagyobb kultúraszervező személyiség volt Maszelka János festőművész, ezzel a kiállítással adóznak emlékének születésnapja előtt három nappal.

– Egy olyan kiállítás megvalósítását tűztük ki célul, amely túlmutat azon az egyszerű tárlatrendezési gyakorlaton, amely a múzeumban megszokott volt – mondta az intézményvezető, hozzátéve: kis létszámú intézmény lévén nem tudtak eleget tenni a hozzájuk beérkezett összes kérésnek, ezért a Maszelka-munkák begyűjtése, digitalizálása még nem fejeződött be.

Türelmet kér mindazoktól, akik az elmúlt időszakban betelefonáltak, hogy szeretnék a tulajdonukban lévő festményt elhelyezni a múzeum digitális adatbázisába. Miklós Zoltán kiemelte,

a Vécsi Nagy Zoltán által végzett válogatás egyfajta tallózás,

a részletek megmutatására való törekvés ekkora életmű esetén túlságosan nehéz feladat. Magánszemélyektől 290 képet sikerült begyűjteni, digitalizálni, a falakon pedig hatvan kép került kiállításra. A digitális tárlat a múzeum honlapján hamarosan elérhető.

Lőrincz Ildikó művészettörténész alapos részletességgel mutatta be a jelenlévőknek a Máramarosszigeten született és Udvarhelyen alkotó festőművész munkásságát.

– A legkorszerűbb művész jeleivel kommunikáló pasztellképeket nézve érezhetjük a vidék tiszta illatát, szemünk szinte káprázik az itteni nyári táj zöld vagy vörös színeitől. Tájképeibe belevitte az általa jól ismert vidék emberét, szokásait, kultúráját, építészetét.

Elsősorban a Hargita és a Nagyküküllő szerelmesének tartotta magát. Ide vonult el, ha csendre vágyott, ha festeni vagy éppen horgászni akart.

Ugyanakkor a Máréfalvi-patakról, a Szentpáli-tóról, a Nagy Homoródról, a havasi patakokról készült számos vízparti képe. Bartis Ferenc szárhegyi származású magyar író, költő mondta róla: „vizei egyszerűek: lelkünkből erednek, és oda térnek vissza…” Egyszerűsítő, lényegre törő szerkezeti tömörítésű kompozícióin ember, ház, állat és növény nem különül el egymástól, nem alkot önálló egységet, hanem olyan szimbiózist sugall, amely az egységes, harmonikus együttélés feltétele, a táj és az ember közösségét fejezi ki.

A főként a 20. század első felének művészetében jelentkező ember és természet közötti markánsabb együttműködésre emlékeztető ábrázolásmód Maszelka képein arra utal, hogy ő még megtapasztalhatta, hogy léteznek falvak és vidékek, s ott dolgos emberek, akik még megtalálják a természettel való együttélés ősi, de talán annál tisztább világát. Itt fontos megjegyeznünk, hogy Maszelka nemcsak az alkotásain foglalt állást a környezeti értékekért, hanem számos esetben fel is szólalt a tavak, a levegő és a föld megóvásáért, mint hangoztatta: „nagyon bánt környezetvédelmi kultúránk elmaradottsága.”

A kiállítást bemutató művészettörténész többek közt azt is megemlítette, hogy Maszelka a magyar irodalom nagyjait 200 darabból álló szénrajzportré-sorozatában örökítette meg, ezek a biztos kézzel megrajzolt képek jó emberismeretről, lélekbe látó tudásról tanúskodnak. Ezekből nagyon sokat a Művelődési Háznak adományozott, az emeleti folyosón levő szénrajzai mellett sokan úgy mennek el, hogy az ott látható személyiségek ábrázolójáról nem sokat tudnak. Lőrincz Ildikó szerint lehetetlenség röviden értekezni Maszelka gazdag életművéről.

Megállapíthatjuk azonban, hogy a kortárs erdélyi magyar művészet megkerülhetetlen alakja. Nem azért, mert új irányzatot alapított volna, hanem egyrészt azért, mert nélküle közel ötven évig Székelyudvarhelyen egyetlen művészeti esemény sem történhetett meg. Másrészt pedig azért, mert alapító tagja volt a háború utáni első erdélyi művésztelepi kísérleteknek és megvalósulásoknak.

A kiállításmegnyitót az Alla Breve előadása és Neubauer Zoltán szavalata tette meghittebbé.

A tárlat március 31-ig látogatható.

Rendhagyó tárlattal adóznak Maszelka János festőművész emlékének