Nem tudom, más általában hogy indít évet, de nekem nincs január elseje a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje nélkül. Ez nem azt jelenti, hogy házhoz jönnek a bécsi filisek, ám most a brassói Impressione Kamarazenekar megpróbálja elhozni nekünk ezt a hangulatot a mai, január 4-i hangversenyén.
A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét minden év január elsején, délelőtt tartják Bécsben, a Musikverein Nagytermében, ahol „a hangszereknek is arany a zengésük”. Az eseményen a hagyományoknak megfelelően a Strauss-dinasztia darabjai hangzanak el. Az első újévi koncert 1941-ben volt.
Az egyik leghíresebb darab, ami felhangzik, a Kék Duna keringő, míg tradicionális záródarab a Radetzky-induló, id. Johann Strauss műve. 1958-ig mindkét darabot gyakran, de nem állandó jelleggel játszották, azóta azonban nem zárulhat újévi koncert eme két mű nélkül.
Hagyományosan a Kék Duna keringő első halk taktusai után a karmester leinti a zenekart, és a közönség felé fordul, a felvezető „Die Wiener Philharmoniker und ich wünschen Ihnen…” elmondása után a zenekart beintve hangos felkiáltással „…Prosit Neujahr!” – azaz a Bécsi Filharmónia és jómagam boldog új évet kívánunk – köszöntik a közönséget az új esztendőben. A keringőt ezután elölről kezdik játszani. Az utolsónak játszott Radetzky-induló (amely valójában ráadásszámnak számít) előadásához hagyományosan hozzátartozik a közönség ütemes tapskísérete is, amelyet a karmester a közönség felé fordulva vezényel.
Kék Duna keringő
Németül An der schönen blauen Donau, op. 314, ifjabb Johann Strauss 1866-ban komponált, leghíresebb műve, a történelem eddig legtartósabb sikerű tánczenéje. A keringő eredetileg kórusműnek készült, csak később írta át Strauss hangszeres formátumúra. A mai napig az egyik legismertebb és leggyakrabban játszott zenekari mű.
Egyes vélemények szerint a kék Duna kifejezés abból az osztrák legendából származik, amely szerint a szerelmesek előtt kék színűnek tűnnek a Duna egyébként szürke hullámai. Nem tisztázott, bár valószínű, hogy Strauss a darab eredeti elnevezésénél Karl Isidor Beck (Beck Károly) magyar költő versére hivatkozott. A mű magán viseli a szerző jellegzetes stílusjegyeit, Strauss keringőire jellemző a formális felépítésük (bevezetés, öttagú valcerlánc és kóda): „pikáns” ritmikájuk, választékos dallamviláguk és kitűnő hangszerelésük, melyek még Bülow, Wagner és Brahms csodálatát is kivívták. Zenéjében
az osztrák néptánc szellemét jellegzetesen bécsi fogalmazásban érvényesítette, bizonyos „kedélyes könnyűvérűséggel” vegyítve, és azt az osztrák népies muzsikálásból megőrzött, naturalisztikus hangszereléssel párosította.
Strauss teremtette meg az úgynevezett táncoperettet, amelyben a tánczene hordozza a teljes színpadi cselekményt. Elődei egyszerű táncsorozatából a keringőegyveleg magasabb formáját fejlesztette ki, a kaleidoszkópszerű valcerciklusokat igen változatosan kezelte: többnyire hangulatos, lassú bevezetéssel kezd, amelyből aztán pillangóként röppen ki a tánc, mint a napsütés a komor tájból. A kóda, a ciklus lezárása általában újra érinti a jellegzetes motívumokat. Az egészet végül a kezdő fővalcer koronázza meg.
Radetzky-induló
Az idősebb Johann Strauss által komponált, Joseph Wenzel Radetzky császári tábornagynak ajánlott induló, id. Johann Strauss műveinek jegyzékén az Opus 228. számot kapta. Az induló ismert témáját Strauss már felhasználta a Jubel-Quadrille-ben, ráadásul a darab eleje hasonlít Joseph Haydn 1794-ben komponált 100. szimfóniájának allegro tételére. Az induló katonai jellege ellenére inkább vidám, mint harcias. A darabot általában három percen belül adják elő.
A trióhoz Strauss egy régi háromnegyedes népdalt használt fel, amelynek címe Alter Tanz aus Wien vagy Tinerl-Lied. Mikor Radetzky a győztes, 1848-as custozzai csatából hazatért Bécsbe, a katonák ezt a népszerű dalocskát énekelték az utcán. Állítólag
Strauss meghallotta a katonák énekét, és azt indulóritmusban, de dallamát nem változtatva építette be a Radetzky-indulóba.
Igazi bécsi hangulat lesz itt Udvarhelyen, kedden 18 órától a Szent István Teremben: műsoron nem csak Johann Strauss darabjai fognak elhangzani, hanem Georges Bizet és Jacques Offenbach művei is.
Műsoron: Georges Bizet Aragonaise és Torreádor-dal a Carmen című operából, Johann Strauss Kék Duna keringő, op. 314, Kirándulóvonat polka, Művészélet keringő, op. 316, Perzsa induló, op. 289, Tik-Tak polka, op. 365, Annen-polka, op. 117, Bécsi vér keringő, op. 354, Mennydörgés és villámlás polka, Sangerlust polka, Egyiptomi induló, Cuckoo polka, Tritsch-Tratsch polka, op. 214 és Radetzky-induló, végezetül pedig Jacques Offenbach Can Can-ja lesz hallható.
Impressione kamaraegyüttes
Az Impressione Kvartetten alapuló, nagyobb kamaraformáció, melynek tagjai a Brassói Filharmónia szimfonikus zenekarának tagjai, a brassói zenei élet közismert, jeles személyiségei: Alina Maria NAUNCEF – I. hegedű, Mădălina GYÖRKE – II. hegedű, Ioana PAPA – brácsa, Vanda MÜLTHALER – cselló, Anca PREDA – zongora, Iulian HĂȘFĂLEANU – nagybőgő, Ovidiu NAUNCEF – ütőhangszerek
Felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy az előadás nem bérletes, jegyek elővételben a Művelődési Ház pénztáránál ma 11 és 14 óra között válthatók.
Januárban további koncertekkel is készül a filharmónia: Január 11: A filharmónia vonósnégyesének koncertje Január 18: Üver zenekar és Kásler Magdi interaktív nevelő hangversenye Január 21: Borsos Edith operaénekes és Sántha Huba zongoraművész koncertje Január 30: Farsangi Szimfonikus Hangverseny (Vezényel Kulcsár Szabolcs)
