Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte minap a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Az intézmény munkatársai különösen nehéz évet zárnak, de újabb ötletekkel és hagyománnyá vált programokkal folytatják tevékenységüket. Az évforduló alkalmából szervezett ünnepségen beszédet mondott Borboly Csaba, Bíró Barna Botond, valamint átadták a Hargita Megye Tanácsa kitüntetéseit.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont 2006-ban szerezte meg létjogosultságát, de jóval később, csak 2007 januárjában tartották meg az avatóünnepséget. Fennállásának eddigi ideje alatt iránymutatóvá vált az udvarhelyszéki lakosság életében. A kulturális intézmény felkarolja a hagyományos népi kézműves tevékenységeket, sőt, széles körben népszerűsíti azokat. A kezdetektől Hargita Megye Tanácsának támogatását bírja, emellett viszont hathatós magyarországi együttműködésekre is szert tett a tevékenységei során. Igazolva a testvérmegyei kapcsolat megerősítését, Pest megye küldöttsége is tiszteletét tette a csütörtöki ünnepségen. 

Az évfordulós eseményt a Székely Dalegylet ünnepi műsora nyitotta, majd Dávid Anna hegedűjátékát hallhatta a közönség. Ezután Bartalis Izabella intézményvezető ünnepi beszédében szólt azokról a jelentős rendezvényekről, melyeket tizenöt év alatt megvalósítottak, és arról, hogy céljuk továbbra is magas színvonalon tartani, ápolni és megőrizni a székely népi hagyományokat. Mint mondta, az utóbbi két év rengeteg kihívás elé állította a Forrásközpont munkaközösségét, a bizonytalan programszervezés, az online térben közvetített események, illetve a rengeteg elhalasztott  program nehezítette a munkájukat. Az elkövetkezőkben szeretnék kicsalogatni a közönséget a művészeti színterekre, a hagyományos értékeket is csak közvetlen környezetben lehet megtapasztalni. Városon kívül, a kisebb falvakba is elviszik a kulturális műsorokat, hogy ilyen módon népszerűsítsék a helyi alkotókat és munkáikat. Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke ünnepi beszédében visszatekintett a Forrásközpont megalapítására. A jövőre vonatkozóan

a kultúrát létkérdésnek és pénzkérdésnek nevezte.

 Elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben azon dolgoztak, hogy a kultúra fogyasztását elérhetővé tegyék minden kis településen – mára nincs olyan szeglete Hargita megyének, ahol nem találkoznak a lakosok az intézmény hagyományőrző programjaival. Rámutatott arra, hogy a sajátos hagyományainkat a turisták számára is érdekessé kell tenni. 

Borboly Csaba tanácselnök örömének adott hangot, hogy részt vehet a tizenötödik születésnapi ünnepségen. Beszédében kifejtette, hogy a Forrásközpont munkája nélkül jóval szegényebb lenne a székelyföldi kulturális élet. Az intézményre úgy tekint, mint ami már nagyon közel került a tizennyolcadik évéhez, azaz a felnőttkorhoz, amikor egyre több érett és eredményes projektet tud magáénak nevezni.

Az esemény soron következő szakaszában az elnök és az alelnök átadták Hargita Megye Tanácsának kitüntetéseit dr. Herman Gusztáv Mihálynak, Szőcs Endrének, Kovács Árpádnak, Lőrincz Ildikónak, valamint Bartalis Izabellának – mindannyian az intézmény korábbi igazgatói voltak, utóbbi pedig jelenleg is a Forrásközpont vezetője. 

Fokozva az ünnepi hangulatot, levetítették a Forrásközpont sokrétű munkásságát bemutató kisfilmet, melyből kiderült, hogy tizenöt év alatt számos kulturális projektet valósított meg az intézmény annak tudatában, hogy

Székelyföld múltja és jelene kimeríthetetlen értékeket őriz, illetve teremt az itt élő közösség számára.

Ezek közül is kiemelkedő az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor, amely mára már összefonódott a Forrásközpont nevével, és amely közel két évtizede örökíti meg évről évre a székely falvak egy-egy értékes szeletét. Az így elkészült képeket albumokban közölték. A népdalvetélkedők az intézmény újabb kincsei, ahol sok fiatal tehetséget fedeztek már fel. Ugyancsak itt említhető a műkedvelő színjátszócsoportok találkozója, amit már összesen tizenhat településen szerveztek meg.

Nem elhanyagolható a népi mesterségeket bemutató projekt sem, amelyen gyerekek és felnőttek egyaránt részt vehetnek, ráadásul évente megszervezik a tájházak hetét, hiánypótló történelmi kiadványokkal színesítik a kínálatot és rendszeresen meghirdetik a dokumentumfilm-pályázatot, amelyre Székelyföldről és Magyarországról egyaránt lehet jelentkezni. Szívügyük továbbá a kortárs képzőművészet, de az intézménynek köszönhetően indult újra a nagy múltú Siculus Fesztivál is.

Az ünnepség zárásaként a résztvevők Pál Kincső énekművész tolmácsolásában és Lokodi András zongorakíséretében hallhatták Gara Mária áriáját Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából. 

Fotó: Fülöp Attila