Nagy Noémi Kriszta
Nagy Noémi Kriszta
"Ugye vagyok, aki leszek, ugye leszek, ami marad?" Hiperkarma

Volt miért hálát adni Székelyderzsben

Mint Erdély-szerte minden unitárius egyházközségben, Székelyderzsben is az őszi hálaadás ünnepét ülték vasárnap. Az úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet, illetve kulturális programok mellett helyi termékek vására...
Becsült olvasási idő: 5 perc 9 másodperc

Figyelem, figyelem! Nem hétköznapi szolgálati közlemény következik: koncertre hív a Székelyföldi Filharmónia. Igencsak virtuóz programmal és legalább annyira virtuóz vendég előadóművésszel készülnek a vasárnapi szimfonikus hangversenyre.

Mielőtt nekifutnánk a böjti időszaknak, a holnapi koncertre lenne jó elmenni. Egy nemzetközi szinten elismert hegedűművész előadásában hallhatunk hallani műveket igencsak virtuóz zeneszerzőktől: Paganini D-dúr hegedűversenyét (Op. 6, Nr. 1) és Dvořák VII., d-moll szimfóniáját (Op. 70.). A szólista Răzvan Stoica (hegedű), vezényel Tiberiu Soare. 

Paganini, az ördög hegedűse

Niccolò Paganini (1782–1840) olasz zeneszerző, gitáros és a 19. század eleji romantika korának legjelentősebb hegedűvirtuóza. Első szonátáját kevesebb, mint tízévesen komponálta, illetve megválasztották a luccai hercegi udvar első hegedűsének, ahol Európa legvirtuózabb hegedűsévé képezte magát. Többéves koncertkörútján elkápráztatta hallgatóit legendás előadóművészetével, hatalmas vagyonra és nemzetközi hírnévre tett szert. A kortársak számára hihetetlennek tűnt ez a hangszertudás, ezért is nevezték technikáját boszorkányosnak, őt magát pedig az ördög hegedűsének. Munkássága hatással volt Brahmsra, Lisztre és Schumannra is.

Paganini briliáns kompozíciói a mai napig a hegedűművészek állandó műsorszámai.

1954 óta emlékére Genovában évente megrendezik a  Concorso internazionale di violino Niccolò Paganini, vagy egyszerűbben a Premio Paganini nemzetközi hegedűsversenyt. Zeneszerzői életműve alatt írt vonósnégyeseket, kamaradarabokat és három hegedűszonáta mellett huszonnégy capriccióból álló ciklust. Szerzeményei – amelyek csak kevés kivétellel jelentek meg életében – a legnehezebben eljátszható, virtuóz hegedűdarabok közé tartoznak.

Művei hegedűtechnikailag a legbravúrosabban kihasználnak minden lehetőséget a dúr-moll rendszeren belül.

Személyének regényes titokzatosságát azzal is fokozni igyekezett, hogy legtöbb művét nem adta ki (ezeket csak halála után tették közzé tanítványai), és hogy a 17-18. században sűrűn használt húráthangolást (scordatura) is titokban alkalmazta. Munkái a hegedűvirtuózok kötelező műsordarabjaivá lettek. 

Dvorák: miből lesz a cserebogár?

Antonín Leopold Dvořák (1841–1904) a legnagyobb cseh klasszikus zeneszerzők egyike. 1857-ben Prágában tanult egyházi orgonaiskolában, de hamar elsajátította a hegedülés tudományát is. Koncertekre járt, különösen Wagner és Schumann művei érdekelték. Az 1860-as években a Bohémiai Ideiglenes Színház (a Prágai Nemzeti Színház elődje) zenekarában volt brácsás, Bedřich Smetana vezénylése alatt. Leghíresebb művei egyike a Ciprusok című dalciklus. Fáradhatatlanul komponált, 1874-ben tizenöt művet (többek között a 3. szimfóniát) nyújtott be az osztrák állami ösztöndíj pályázatára. Nyert, ami a készpénzen kívül az egyik zsűritag, Brahms bátorító támogatásával, később barátságával is járt. Dvořák ezután sorra mutatta be műveit, 1878-tól már a saját vezényletével.

Sikert sikerre halmozott, zenéjét elismeréssel fogadták Európában, sőt a Szláv táncokat Amerikában is.

1890-ben kinevezték a prágai konzervatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel később elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklődött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt 9. szimfóniájára (Az Újvilágból) és az Amerikai vonósnégyesre. 1895-ben írta remek Gordonkaversenyét. 

Răzvan Stoica korunk egyik legelismertebb fiatal hegedűművésze, szólistaként világhírű karmesterekkel és zenekarokkal lépett fel. 2013-ban Pozsonyban elnyerte a New Talent díjat, és a huszonnyolc év alatti kategóriában az Európa legjobb hegedűművészének járó díjat. Virtuozitásáról, zene iránti szenvedélyéről és kiváló teljesítményéről ismert hegedűművész. A bukaresti George Enescu Zenelíceumban érettségizett, ezután az Amszterdami Konzervatórium következett. Több mint huszonnégy hazai és nemzetközi díjat nyert rangos versenyeken. 2009-ben a Strad Prize Verseny (Salzburg, Ausztria) nagydíjának elnyerését követően az a megtiszteltetés érte, hogy

egy 1729-es Stradivari hegedűt ajánlottak fel neki, amelyen ma is játszik.

Tiberiu Soare Bukarestben született, a helyi Nemzeti Zenei Egyetem karmesteri szakán végezte tanulmányait, emellett tubaszakos előadóművészi diplomát szerzett. 1999 óta tevékenykedik karmesterként, nagy elismerésnek örvend nemcsak a közönség, de a zenekritikusok köreiben is. 2002-től a bukaresti Nemzeti Zenei Egyetem tanára. Az ország legnagyobb filharmóniáinál és operaházainál vezényel, emellett turnézott Magyarországon, Izraelben, Lengyelországban, Kínában, Németországban és Svájcban is. Tiberiu Soare a Bukaresti Nemzeti Operaház karmestere (2007–2012) és a Román Rádió zenekarának és kórusainak vezető karmestere (2012–2015). Emellett a londoni Royal Philharmonic Orchestra, a prágai Rádiózenekar és más neves zenekarok meghívott karmestereként is tevékenykedik.

Koncert tehát vasárnap, február 20-án 18 órától a Stúdió moziban. 
Regisztrálni a 0745–031452 telefonszámon sms-ben szükséges, bérletes hangverseny, jegyek a helyszínen vásárolhatók.

Kiemelt képünk illusztráció: pexels.com

Virtuóz koncert a közeli láthatáron