Olyan zenei tobzódás van ezen a héten Udvarhelyen, hogy a csudájára járhat ország-világ. Nem beszélve arról, hogy több hazai előadó jön hozzánk, ráadásul nem akármilyen műsorokkal: régi zenétől kezdve gospelig minden is lesz! Tehát a komolyzene kedvelőknek igencsak fent lesz a héten a csillaguk –köszönhetően a Székelyföldi Filharmóniának.
Már a tegnapelőtt elkezdődött a zenélés, ugyanis a Fiatal Tehetségek Sorozat egyik előadását tartották, ahol Kakasi Nóra és Filip Zsombor koncertezett. A fuvolista Kakasi Nóra Székelyudvarhelyen kezdte, majd a brassói Transilvania Egyetemen folytatta zenei tanulmányait, akárcsak Filip Zsombor, aki egyébként Sepsiszentgyörgyön végzett zeneiskolát. A tegnap esti kamarazenei eseményen Gulyás Márta zongorista, Lokodi Károly hegedűművész és Kostyák Előd csellista muzsikált.
Ma, június 23-án a Slang Gospel Band és Luiza Zan közös koncertjére kerül sor 19 órától, Sing it back címmel. A Slang 2000-ben egyetemista zenekarként indult Adalbert J. Cserkész kezdeményezésére, 2004-ben már az Aranyszarvas Fesztivál győzteseként vált ismertté, majd 2005-ben a Zone Records Universal kiadónál jelent meg első nagylemeze Slang címmel. Két videoklipjük jelent meg, televízió- és rádióadásokban szerepeltek, számos nagynevű romániai és külföldi zenész meghívása köthető a nevükhöz. Rendszeres fellépői voltak a Bukarest Jazz Fesztiválnak, a Nagyszeben Jazz Fesztiválnak, a Félsziget Fesztiválnak, Tusványosnak, a Fanfest és a Stuffstock fesztiválnak, ugyanakkor külföldön is felléptek többek közt a Szigeten és az A38 Hajón.
Luiza Zan énekesnő a svájci Montreaux Shure Competition díjazottja 2004-ben, többször nyerte el az Év hangja címet, különböző hazai és külföldi előadókkal működött és működik együtt, öt lemezt tudhat magáénak. Többéves kihagyás után a Slang együttes alapítója, Adalbert J. Cserkész újragondolta az együttes felállását és egy különleges gospelműsorral robbant be a 2022-es év zenei világába, öt kiváló hangszeres, egy szólóénekes és tizennyolc vokalista társaságában.
A gospel hangszertudást igényel, harmóniavilága igen gazdag, és jól képzett énekes szólistákra és vokalistákra van szükség az előadásához.
A modern gospel nem csak templomokban hangzik el, ma már a világ nagy színpadain is jelen van a műfaj. A kórust a Snaps Vocal Band és a Voces alkotja, akik Cserkész Emese irányításával Sepsiszentgyörgy zenei életének állandó szereplői. A Snaps Vocal Band 2003-ban alakult fiatal zenetanárokból, közel húszéves fennmaradásuk színes repertoárjuknak köszönhető. Számos hazai és külföldi fesztiválon vettek részt Magyarországon, Szardínia szigetén és Portugáliában. A Voces kórus 2014-ben alakult. Rendszeres fellépői a Szentgyörgy Napoknak, a Szimfonikus Napoknak, külföldi szereplései közül megemlítendőek a csehországi, olaszországi, portugáliai kórusfesztiválok, az Advent Bécsben és a Magyarság Házában adott koncertek, de részét képezték tavaly az István, a király – Székelyföldi Nagyprodukció kórusának is. A Slang Gospel Band ebben a felállásban motown hitseket, modern amerikai gospelzenét játszik és saját elképzelést megvalósító, rákos betegeket segítő Cancel Cancer címmel többállomásos koncertkörútra készül ezzel a projekttel.
Pénteken, június 24-én a Codex Régizene Együttes koncertjére várják az érdeklődőket, Muzsikáló erdélyi kéziratok címmel. Nem először jönnek hozzánk, tán mindenki ismeri már őket, a pénteki koncerten igen gazdag repertoárt vonultatnak fel 18-19. századi énekekből.Ugyancsak 24-én, a Codex koncertje után lép fel a szegedi Giovani Artisti Vonósnégyes. Farkas Béla, Veress Csaba hegedűművészek, Farkasné Komlódi Ágnes mélyhegedűs és Suhanyeczné Puskás Barbara gordonkaművész előadásában többek közt H. Purcell, F. Mendelssohn-Bartholdy, J. Brahms, G. Bizet, Farkas Ferenc, Ránki Dezső, illetve Dohnányi Ernő művei hangzanak el. Most nem is írok minden zeneszerzőről, mert az igen-igen hosszú lenne, de
a három magyar szerzőt fontosnak tartom megemlíteni.
Galántai Farkas Ferenc Nagykanizsán született 1905. december 15-én, Erkel Ferenc- és kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Hosszabb időt töltött külföldi színházaknál, például Párizsban. Később Bécsben és Koppenhágában is, ahol filmzenéket komponált Fejős Pál filmjeihez. 1927–1929 között a Városi Színház (mai nevén Erkel Színház) korrepetítora és karmestere volt. Külföldről hazaérkezve 1935-től 1941-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított. Ezt követően 1943-ig a kolozsvári Állami Zenekonzervatórium zeneszerzéstanára, majd igazgatója is volt, közben a Kolozsvári Nemzeti Színháznál a karigazgatói feladatokat is ellátta. 1949-től 1975-ig a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vezetőjeként és tanáraként oktatta a ma ismert magyar zeneszerzők többségét, például Ligeti Györgyöt, Kurtág Györgyöt, Vass Lajost, Kocsár Miklóst, Durkó Zsoltot, Bozay Attilát, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt, Vujicsics Tihamért, Jeney Zoltánt, Vidovszky Lászlót. A zeneszerzői pályáját meghatározó hatások között ott találjuk a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt, az olasz és általában a mediterrán dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt. A zenei élet legkülönbözőbb területein végzett munkájának köszönhetően egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamennyi műfajban. Tudása, stílusismerete, gazdag invenciója, széles körű műveltsége és humanizmusa a nemzetközileg elismert, jelentős zeneszerzők sorába emelte. Művészete nemcsak a 20. század magyar zenéjében volt meghatározó jellegű, de új perspektívákkal gazdagította azt.
Ránki Dezső Budapesten született 1951. szeptember 8-án, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész. Dohnányi Ernő Jenő Frigyes Pozsonyban született 1877. július 27-én, zeneszerző, karmester, zongoraművész és zenepedagógus.
Szombaton, június 25-én az Arcadia vonósnégyes koncertjére kerül sor, Török Ana hegedűművész, Răsvan Dumitru hegedűművész, Traian Boală brácsaművész, Török Zsolt csellista előadásában. Műsoron: Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll Adagio és fúga, K. 546, Bartók Béla: Román népi táncok, Sz. 56, BB 68 (Dan Variu átirata), Felix Mendelssohn-Bartholdy: VI., f-moll vonósnégyes, op. 80.
Mozartról már többször említettem ilyen-olyan incifinsigéket, bár nem ezzel a művel kapcsolatosan. Mendelssohn is szóba került már korábban,
ám Bartókról kevés szó esett,
őleg a Román népi táncokról szeretnék pár szót megemlíteni.
Bartók Béla Román népi táncok című alkotása 1915-ben készült zongorára (Sz. 56, BB 68), és létezik még egy 1917-es zenekari átirat (Sz. 68, BB 76). A talán leghíresebb variáns a Székely Zoltán által készített, 1925-ös hegedű-zongora átirat. A mű hat táncból épül fel (így a mű hattételes), de mivel az utolsó kettőt Bartók szerkezetileg teljesen egybekomponálta, sokszor Öt román tánc néven szerepel. Elvileg a második és harmadik között is attacca (tételek közötti szünet eltörlését indukáló felirat) van, de a szerkezeti egybeforrottság itt nem valósul meg annyira.
Jocul cu bâtă (Bottánc)
Eredetileg bottánc. Bartók lejegyzése szerint
„általában egy fiatal legény járja, aki állítólag akkorákat ugrik, hogy belerúg a mennyezetbe”.
Ezt a dallamot két mezőszabadi cigánytól gyűjtötte, az egyik hegedűn játszott, a másik „egy háromhúros hangszeren, amelynek alacsony lába lehetővé teszi a háromhangú akkordokkal való kíséretet”. Népi arcok, figyelem! Valószínűleg itt a három húros brácsára gondol.
Brâul
Eredetileg körtánc (a szó jelentése: öves), Bartók egy harmincéves egresi férfi furulyajátéka nyomán jegyezte le. Ezt a dallamot a nagyzenekari átiratban a klarinét játssza, Grazioso megjelölés mellett.
Pe loc (Topogó)
Valószínűleg ez is ugyanattól a furulyástól származik, a tánc elnevezése szintén beszédes. Ketten táncolják, a legény saját csípőjére, a leány a férfi vállára helyezett kézzel, egy helyben. Székely Zoltán az átiratában nagyon szellemesen üveghangokra írta át ezt a részt, ami igen jól visszaadja a miniatűr furulya hangját.
Buciumeana (Bucsumi tánc)
A cím szintén elég beszédes, mivel ez egy Bucsumból származó tánc. Ezt a 3/4-es ütemmutatóval rendelkező témát Bartók egy cigány hegedűstől hallotta. A harmadik és negyedik tételt egy keleties dallamfordulat külön össze is kapcsolja.
Poarga românească (Román polka)
A páros és páratlan ütemek váltásával ritmikailag a sorozat legérdekesebb darabja. Eredetileg egy falusi legény hegedűjén hallotta először Bartók Belényesen, ahol Ioan Bușița (Busitia János), Bartók legjobb román barátja, gyűjtéseinek legfőbb segítője élt. Neki szól a mű ajánlása is.
Mărunțelul (Aprózó)
A ciklust két gyors tánc, ún. mărunțel zárja. A zongoraváltozatban (illetve hegedű–zongora változatban) csak az elsőnek adott nevet a zeneszerző („Aprózó”), a zenekari változatban kétfelé bontotta a tételt (Più allegro és Allegro vivace). A mărunțel eredetileg szöveges táncdallam, és előadását a nézők is énekelve, táncszavakat kiabálva, ütemesen kísérték. A páros táncot csoportosan járták a szintén Belényesről származó melódiákra. Ám, mint Bartók emlékezik: „csak a férfiak mozognak, szólóznak, mindig egyforma lépésrenddel,
a nők feladata, hogy rájuk sem hederítve, mozdulatlanul álljanak, tettessék, mintha észre sem vették volna a párjuk »mutatványát«”.
És végezetül vasárnap: szabadtéri szimfonikus filmzenei koncertre kerül sor a minifocipályán a Székelyföldi Filharmóniával, a Superman, A Keresztapa, Az élet szép, az Amerika kapitány, A dzsungel könyve, Az óceánjáró zongorista legendája, a Pókember, A Karib-tenger kalózai, az Avicii Medley, az Inception, illetve a Jégkorszak dallamai szólalnak majd meg. A jól ismert, budapesti Werner Gábor vezényel.
Fotók: Székelyföldi Filharmónia /Facebook
