Miklós Dalma
Miklós Dalma
Összefüggéseket keresek, naprakész maradok, kielégítem a kíváncsiságomat, mindeközben rajongok a művészetekért.

Volt miért hálát adni Székelyderzsben

Mint Erdély-szerte minden unitárius egyházközségben, Székelyderzsben is az őszi hálaadás ünnepét ülték vasárnap. Az úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet, illetve kulturális programok mellett helyi termékek vására...
Becsült olvasási idő: 6 perc 35 másodperc

Tegnap este zajlott Székelyudvarhelyen a Nyitott Könyvek Éjszakája, mely során a Városi Könyvtár több helyszínen szórakoztató és fejlesztő programokkal várta vendégeit. Az épület előtti szabadtéri, kreatív foglalkozásokkal egy időben kezdődtek a koncertek és az irodalmi programok is a város központjában. 

Az irodalom és a zene kulturális ötvözete volt a Nyitott Könyvek Éjszakája, és méltó lezárása az idei A jövő könyvtára elnevezésű, nemzetközi könyvtáros konferenciának, melynek záró napja egybeesett a rendezvény időpontjával. Ölvedi Zsolt alpolgármester és Szőcs Endre intézményvezető nyitották meg rövid köszöntőbeszédükkel az éjszakába nyúló, fiatalos eseményt. 

Fokozatosan gyarapszik a rendezvény

Szőcs Endre könyvtárigazgató elmondta, hogy 2013 előtt csak rendszertelenül került sor a Nyitott Könyvek Éjszakájára. Ez azonban változott, immár következetesen, minden évben megtartják, folyamatosan és fokozatosan gyarapszik, látogatóinak száma pedig növekszik. A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rendezvényén a belső udvarban könyvturkáló, színházi előadás, koncert, filmvetítés, szabadtéri sakk és gyöngyfűzés várta a látogatókat, ugyanakkor a könyvtárépületben is egymást követték az ingyenes programok. Óránként újabb és újabb csoport csatlakozhatott a Digitális planetárium kupolafilm-vetítéséhez, a nyomdatörténeti bemutatóhoz, a papírszínházhoz, a családi társasjátékhoz, valamint a különleges hangszerek bemutatójához az alagsori látvány- és hangzóanyagteremben. 

A szervezők több zenés produkcióval is készültek. Nem kellett sokáig várni, a péntek további részében Faluvégi Chripkó Krisztina és Lokodi András koncertezett, őket legutóbb a Szent István-napi ünnepségen hallhatták együtt zenélni az udvarhelyiek.

A Nyitott Könyvek Éjszakája célja megegyezett a nemzetközi konferencia küldetésével: megszerettetni az olvasást, illetve népszerűsíteni az irodalmat a fiatalok körében. A rendezvény

kiváló alkalom arra, hogy hétköznapinak aligha nevezhető tevékenységekkel keltsék fel az érdeklődést az intézmény iránt,

majd hívják be a vendégeket olyan termekbe, és mutassanak meg azokból olyan részleteket, amelyeket korábban a könyvtár látogatói sem tekinthettek meg. Tegnap este egyébként rengeteg gyermek vett részt a foglalkozásokon, ami azt bizonyítja, hogy a fiatal generáció is érdeklődnek a könyvtár irodalmi, valamint egyéb kulturális programjai iránt. 

Regény célegyenesben

Az est kiemelkedő mozzanata az olvasóteremben tartott író-olvasó találkozó volt, ahol Katona Zoltán újságíró beszélgetett az udvarhelyi származású Havas Julival, a nagy sikerű Nincs Hold, ha nem nézed című regény szerzőjével. A regény 2022-ben jelent meg, a Kalligram Könyvkiadó gondozásában. Időközben már a második kiadás is napvilágot látott. A Havas Juli írói álnév mögött egy orvosnő és egy írónő lebilincselő személyiségét ismerhette meg a közönség, aki Erdélyből Magyarországra települt, s jelenleg is ott él és alkot. Az egykötetes szerző a könyvtárban tartott irodalmi estet egy történettel kezdte, miszerint az írói álnevét az HBO népszerű televíziós sorozatának, a Trónok harcának egyik főszereplője, Havas Jon után választotta. Első próbálkozásai novellák voltak, amelyek még nem kimondottan az egészségügy témáját járták körül, a Nincs Hold, ha nem nézed című regénynek azonban már egy az egyben a koronavírus-járvány volt a kiindulópontja.

Egy világjárvány kellős közepén nyújt betekintést a kórház hétköznapjaiba a történet, mindeközben a regény lapjain kibontakozik egy viharos szerelmi sztori,

s körvonalazódnak a karakterek erős jellemvonásai. A szerző saját bevallása szerint Anna és Iván párbeszédein keresztül próbált választ találni arra, hogy miért ragad bele valaki egy olyan kapcsolatba, amiben nem tud létezni, viszont a párja nélkül is elviselhetetlen lenne számára az élet. A tehetetlenség érzése nem csak a romantikus szál kapcsán érezhető, mert az egészségügyi dolgozók szintén lehetetlen helyzetekkel szembesülnek a tüdőosztályon, a koronavírus-járvány második hulláma alatt. Napjaikat félelemben töltik, mégis ott motoszkál egy heroikus érzés – minden le van zárva, be van tiltva, ők az egyetlenek, akik mehetnek dolgozni.

– Először azt gondoltam, hogy doktornős krimiket fogok írni, de nem is olvastam krimiket. Meggyőződésem, hogy az író arról kell írjon, amit olvas, tehát a regény műfajánál maradtam. Már gyermekkoromban sokan mondták, hogy lenyűgöző a fantáziám, most pedig azt próbálják megfejteni, hogy a regény mely szereplője kit ábrázol a való életben. Persze, a regénybeli apának vannak olyan mondatai, amit a saját édesapám mondott, de ettől még a sztori nem róla szól. Nem tudunk úgy fantáziálni, hogy üres a tarsolyunk. A történetben sok ismerősből gyúrok össze egyetlen karaktert – részletezte a könyv előzményeit a szerző. Az írói koncepció alapján a magánéleti vonatkozású részek első szám egyes személyben vannak megírva, a kórházi jelenetektől azonban eltávolodik a narrátor, így azokat első szám harmadik személyben tárja az olvasók elé. Az irodalmi est további részében a közönség megtudta, hogy a szerző miben méri a sikert, sőt az is szóba került, hogy milyen témák foglalkoztatják jelenleg. 

– Amikor írtam, egyáltalán nem gondoltam bele abba, hogy ki fogja elolvasni a kész regényemet. Csak reméltem, hogy a barátaim el fogják olvasni, persze, most látom, hogy mások is érdeklődnek a történet iránt. Az mondhatom, hogy sikerült valamit letenni az asztalra.

Magyarországon nagyon erős a szépirodalmi kánon, attól nem félek, hogy piedesztálra fognak emelni.

Szerencsém volt a Kalligram Könyvkiadóval, hogy felkarolta az ötleteimet, s náluk jelenhetett meg a szöveg. A népszerű kiadó magas polcra tette a könyvemet, s ez egy óriási megtiszteltetést jelent. Ha az ember szorgalmas, akkor eléri a sikert, jelenleg is rengeteg ötletem van a következő regényemre nézve. Egy disztópiát szeretnék írni, ami kicsit hasonlít Margaret Atwood A szolgálólány meséje című írásához. A szívem másik vágya, hogy egy erdélyi témát dolgozzak fel arról, amikor még kezdő orvosként Magyarországra utaztam. Vagy írnék egy alkoholista doktornőről, de – nyugi – nem az erdélyi orvosból csinálok alkoholistát – hangzott el a találkozó záró pillanataiban.

Zenei aláfestést kapott az író-olvasó találkozó